Kötet is őrzi a kecskeméti Kodály Zoltán Vegyeskar történetét

Az az alapítólevél 1888. március 9-én kelt, amely dokumentálta a helyi Ipartestület Kecskeméti Polgári Daloskörének megalakulását, mely a mai Kecskeméti Kodály Zoltán Vegyeskar jogelődje volt. Az eltelt 133 évben komoly rangot vívott ki az amatőrökből álló együttes, számos díjat kiérdemelt, négyszer nyerte el az aranykoszorú minősítést. 1977-ig csak férfiak alkották, azután nyitott a hölgyek irányába is.

– A járványhelyzet a mi munkánkat is ellehetetlenítette, próbáink és fellépéseink nincsenek. Tavaly nyáron sikerült néhány alkalommal találkoznunk és énekelnünk, de hónapok óta ismét tehetetlenül várjuk, hogy újra összeállhasson a csapat

– mesélte Simon István, a kórus elnöke.

– Tagjaink javarészt idősek, nyugdíjasok, így számunkra az online térben megvalósítható próbák nem jöhettek szóba. Telefonon tartjuk a kapcsolatot, de ez korántsem elegendő. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a járvány miatt elmaradt fellépéseinkre szánt pénzből egy kiadványt készítünk, melyben emléket állítunk neves elődeinknek, bemutatjuk a jelent és vázoljuk a jövőnket. A fő célunk az volt, hogy ezzel is tartsuk a lelket a kórustársakban, a támogatóinkat pedig megerősítsük abban, kitartunk és van jövőképünk, továbbra is részesei szeretnénk lenni a város zenei életének – tette hozzá az elnök, majd megmutatta a nyomdából frissen megérkezett köteteket.

– Régi adósságom volt, hogy én is foglalkozzam a kórus életével – árulta el Koloh Elek, a múltidéző kis füzet szerkesztője.

– Egykoron, a Petőfi Népe kulturális rovatvezetőjeként sokszor írtunk róluk, de mindig csak a kollégáim, Varga Mihály és Heltai Nándor. Így örülök, hogy most nekem is megadatott ez a lehetőség. A 32 oldalas kis könyvben a múlt kapott kisebb helyet, a jelen nagyobbat, hiszen ez az, amivel foglalkozni kell. A múlt kapcsán két tanulmányból szemezgettem: a 90. jubileumra Varga Mihály újságíró írt visszatekintést Messzehangzó érces hangon címmel, majd a 100. évfordulóra Zsiga Lászlóné, a Kodály Kórus egykori karnagya.

A Kodály Zoltán Vegyeskar jelenlegi karnagya Zöldi-­Kovácsné Korompai Mónika, aki a szakmai irányítás mellett a minőségi hangzáshoz szükséges tagtoborzásban is tevékenyen részt vesz.

– 1996 és 2002 között már vezettem a kórust, így 2019-ben egy ismerős csapathoz tértem vissza. Folytatom nagy elődeim munkáját. Vannak ötleteim, nyitott vagyok az új dolgokra és pozitívan látom a jövőnket is. Ehhez persze sokat kell tennünk, de úgy érzem, együtt képesek leszünk. Sajnos, eddig nem sokat tudtam felmutatni. 2019 őszén vettem át a kórus vezetését, indulásként volt egy szép adventi fellépéssorozatunk, nem sokkal később azonban jött a járvány – jegyezte meg, majd néhány gondolatot megosztott a jövővel kapcsolatban.

– Jelenleg mintegy harminc kórustagunk van, de egyelőre még nem tudni, a járvány után mennyien térnek vissza belőlük. Egyik fő célunk a fiatalabb korosztály megszólítása, hogy az utánpótlás biztosított legyen. Örömmel mondhatom, hogy ennek első lépcsőfokaként Sümegi Csaba, a Piarista templom fiatal kántorja zongorán kísér minket, és a férfikar szólampróbáit is vezeti, mely nagyon fontos, mert új lendületet adott számukra – jegyezte meg a karnagy.

Ahogyan Simon István elnök mondta, a kórus 133 éve alatt harcos karnagyok váltották egymást. Zöldi-Kovácsné Korompai Mónika előtt 15 éven át dr. Csorbainé Bakosi Zsuzsanna karnagy vezette a kórust, aki nyitottságát, lezserségét nagyon komoly szakmai tudással ötvözte.

A kórus rendezvényeit hosszú évek óta Klingert Gizella szervezi, aki hatékonyan részt vesz az anyagi támogatások megteremtésén kívül a partnerkapcsolatok építésében is. A kórus zenei palettája többször változott az évtizedek alatt. A Kodály- és Bartók-művek, népdalfeldolgozások mellett a népies vonulat a meghatározó, ugyanakkor az elmúlt időszakban a tematikus, ünnepekhez, illetve tájegységekhez kapcsolódó dalokkal is bővült repertoárjuk.