KECSKEMÉT

2020.01.14. 17:30

Verseket ír a gyermekorvos

Öt éve átszakadt egy gát dr. Fischer László kecskeméti gyermek háziorvosban, és elkezdte ontani a verseket. Nemrég jelent meg a harmadik kötete.

Hraskó István

Dr. Fischer László gyermek háziorvosnak már a harmadik verseskötete jelent meg a legkisebbeknek

Forrás: Petőfi Népe

Fotós: Bús Csaba

Fischer László igazi pedagóguscsaládba született: édesanyja általános iskolai tanárként dolgozott, édesapja pedig igazgató volt előbb Bácsalmáson, majd a família Kecskemétre költözése után a Bányai Júlia Gimnáziumban. László az orvosi pályát választotta, bár szülei példáját valahol mégis követte, hiszen az ő élete is mindig a legkisebbek körül forgott. 1982-es szakvizsgája óta ugyanabban a kecskeméti praxisban (az árpádvárosiban) gyógyít, emellett helyettesítőként három éve Katonatelepen is praktizál, és a Nyíri úti iskolába járó sérült gyermekeknek is ő a iskolaorvosa.

– Talán a kívülállók nem is gondolnak bele, de egy orvosnak úgy kell a hétköznapokban dolgoznia, mintha neki nem lennének családi gondjai, betegségei, és nem kellene megküzdenie a nagy felelősséggel, azzal, hogy döntéseiben végső soron mindig egyedül marad. A problémák elfojtása nálam a versírással feloldódik, ez számomra út a kiégés ellen, egyben önmagam nyílt vállalása – három éve a doktor úr így vallott arról, hogyan is kezdődött életének „költészettel eljegyzett” korszaka, amely nem pusztán egyszeri fellángolásnak bizonyult. Felnőtteknek szánt első két kötete után a gyerekek felé fordult.

Kéz a kézben című verseskönyve a Nyíri úti iskola sérült diákjainak bájos rajzaival jelent meg, ezután pedig egy mesekönyv következett, melyet a Kodály Iskolában tavaly érettségizett, hegedűművésznek tanuló Berta Krisztina illusztrált. Nemrég jelent meg a legújabb kötet, Csöpp versek csöppeknek címmel, ezúttal Nagy Szilvia kecskeméti védőnő vidám hangulatú festményeivel.

– Amikor a felnőttverseket és novellákat írtam, nagyon sok szójáték, rím eszembe jutott. Gondoltam, nem hagyom elveszni őket, feljegyeztem hát az összeset, és ezek adták később a gyerekversek egy részének alapját – ad kis betekintést az alkotói folyamatba az orvos, aki szerint nagy hiba alacsonyabb értékűnek kezelni a legkisebbeknek szóló költészetet, hiszen ők is megérdemlik az igényes, ötletes, kidolgozott verseket, sőt, náluk kellene igazán odafigyelni a szövegre, hiszen első éveikben alapozzák meg szókincsüket, kezdik el a nagyvilággal való ismerkedést. Így ő például nagyon odafigyel a rímekre, szótagszámra, ritmusra, dallamosságra, hogy a mű minél nagyobb élvezetet nyújtson gyermeknek és szülőnek egyaránt. Hiába nem a költészetből él meg, amatőr létére profi minőséget kell létrehoznia – ez az alapvetése a doktor úrnak.

– Kodály Zoltán azt mondta, hogy a gyermek zenei nevelése kilenc hónappal a születés előtt kezdődik. Azaz már a várandósság alatt érdemes a kismamának zenét hallgatnia, énekelnie és persze verset mondania, a baba születése után pedig még inkább. Fontos, hogy a mindennapok részeivé váljanak a mondókák, dalok, mesék, hiszen gazdagítják a gyermek fantáziáját, és közben szoros, bensőséges kapcsolat alakul ki a csöppség és a szülő között – a doktor úr szavait érdemes megfogadnia minden családalapítás előtt álló párnak és a kisgyermekes édesanyáknak, édesapáknak egyaránt.

Dr. Fischer László gyermek háziorvosnak már a harmadik verseskötete jelent meg a legkisebbeknek
Fotó: Bús Csaba / Petőfi Népe

– Jó gyerekvers kedves, könnyed hangulatban születhet, ezért amikor fáradt vagy feszült vagyok, akkor nem is ülök oda a géphez – árulja el Fischer László, aki nem titkolja: holott eleinte nem annak szánta, mégis számára egyfajta speciális terápiává vált az alkotás;

jót tesz a lelkének, hogy lejegyzi élete múltbeli és mindennapi élményeit, hangulatait, örömét és bánatát. Őszintén kifejezi érzelmeit, tudja, hogy ez nem általános, sőt a férfiak körében kifejezetten ritka, amit nagy bajnak tart.

– Fel kell vállalni önmagunkat, akkor is, ha úgy érezzük, hogy gyengék vagyunk, vagy ha hibáztunk, valamit nem jól csináltunk. Az érzelmek tagadása, elfojtása különösen a férfiakra jellemző, pedig nagyon ártalmas, hosszútávon sajnos valamilyen testi betegségben nyilvánulhat meg, a gyomorfekélytől kezdve a magas vérnyomáson, stroke-on át a szívinfarktusig. Társadalmi jelenségről van szó, úgy nevelkedünk, hogy a férfiaknak nem szabad kimutatniuk a fájdalmukat, bánatukat, mert az gyengeséget jelent. Ha egy férfi gyárigazgató elsírja magát egy nyugdíjas búcsúztatón, az ciki, mert nem férfias, míg ha egy női igazgató teszi ugyanezt, az teljesen elfogadott – pedig az érzelmek ugyanazok – véli a gyermek háziorvos.

Névjegy

Fischer László 1954-ben született. 1978-ban szerzett általános orvosi diplomát, 1982-től gyermek háziorvos Kecskeméten az Árpádvárosban, emellett jelenleg helyettesít Katonatelepen. 2006–2013 között Kecskemét városi gyermekgyó­gyász szakfőorvosa volt. Elvégzett egy pszichoterapeuta, egy autógén tréning és egy gyermek-, serdülő- és várandós relaxációs képzést, emellett kitanulta a veszteség- vagy gyászkezelés módszerét is. Nős, három gyermek édesapja. Felesége védőnő. Nóra lányuk orvosegyetemet végzett, gyermekgyógyásznak készül, Nelli pszichológiát tanul, Péter informatikus mérnök szakra jár.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!