kecskemét

2019.06.13. 19:34

Emberként mutatja be nagy íróinkat Háy János

Kedden tartották a 90. Ünnepi Könyvhét nyitórendezvényét a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárban, melynek Háy János volt vendége. Az íróval Pál-Sándor Attila, a Forrás szerkesztője beszélgetett a közelmúltban megjelent Kik vagytok ti? című rendhagyó, 36 magyar íróportrét tartalmazó irodalomtörténeti kötetéről.

Horváth Péter

Ramháb Mária könyvtárigazgató köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt. Az Ünnepi Könyvhéttel kapcsolatban elmondta, hogy több mint 300 mű jelent meg, csaknem ugyanennyi alkotó tollából. Pál-Sándor Attila, a beszélgetés moderátora először arról érdeklődött, hogy hogyan érzi magát az író a közönség előtt beszélve. Háy János elmondta, hogy az írás befelé dolgozás, akkor a belsejéből merítve alkot. A író-olvasó találkozó ennek fordítottja, mert a gondolatok közvetítése kifelé dolgozás. Ennek ellenére szereti az ilyen alkalmakat, mert így megérinthetővé válik.

– Ha az ember élő író, ne rejtse el magát a közönségtől, ne legyen gőgös és ne zárkózzon el. Számomra fontos, hogy mindenki érinthető legyen ebben az országban, senki se legyen nagy messzeségekben – mondta az író.

A moderátor rákérdezett arra, hogy mi vezette arra Háyt, hogy egy teljes kötetet íróportréknak szentelt. Az író elmondta, hogy szeret vakmerő vállalkozásokba fogni, s véletlenül lépett az irodalomtörténet területére (ő maga nem irodalmár, mert gimnáziumban kettes volt irodalomból). Az egyik első íróportrét Szabó Lőrincről írta a Forrás számára, és azután ráérzett az ízére.

Háy János elmondta, hogy nem volt előképe a könyvnek és nem akart tudományos alapossággal rendszerezett művet létrehozni, de törekedett az irodalomtörténeti pontosságra. Kifejtette, hogy minden íróhoz egyedileg közelített, de mindegyik portré mögött nagy, gyakran több hónapos munka áll. Háy János hangsúlyozta, hogy könyve nem irodalomtörténeti szakmunka, hanem írói teljesítmény.

Háy kifejtette, hogy írás közben sosem az olvasóra gondol, hanem az írás tárgyára, mert nem tud másra koncentrálni. Elmondása alapján a bestseller szerzők olyan műveket alkotnak, ami minél nagyobb példányszámban eladható, ezáltal az olvasók korábban megismert elvárásait szolgálják ki. Számára azonban ez művészi korrupció, amivel az író saját belső ritmusát, a figyelem változását kerüli el, mely időről időre új tárgyat talál magának. Ez a hiteles megszólalás kulcsa. A hiteles mű nem bírja el az ideológiát, az írónak a tájékozódást segítő erkölcsi-ideológiai értékelési rendszer mögé lépve kell feltárni azokat a pőre emberi sorsokat, melyeket nem morális vagy eszmei alapon értékel.

 

Volt, akit nem tudott megragadni

Petőfit az egyik legjelentékenyebb magyar alkotónak tartja, aki nagyon nagy innovációt hajtott végre az irodalomban. Többek között vizsgálta azt, hogy mennyiben érdekes ma Berzsenyi költészete. A fiatalon meghalt Kaffka Margit életét pedig mindig érdekesnek látta, s az 1912-ben írt Színek és évek című regényét – különleges retrospektív technikája miatt – korát megelőzően modernnek tartja. A mű véleménye szerint lélektani mélységében is megelőzi kortársait. Szerinte a szorongó és sértődékeny alkatú Babits Mihály Nyugatnál betöltött hatalmi pozíciója a lapon is meglátszott. Rettegett attól, hogy bárki új bekerüljön a szűk és zárt alkotói körbe, és ami népszerű volt, eleve elutasította, többek érvényesülését megakadályozva. Háy szerint elefántcsonttornyából gondolkodott, s költészetét elrugaszkodottnak ítélte. Háy János őszintén bevallotta, hogy azért nem írta meg könyvében Németh László és Karinthy Frigyes portréját, mert nem tudta megragadni a nagy és szerteágazó életműveket.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában