Lestár Péter sokat tett Kecskemét infrastrukturális fejlődéséért

Múlt heti múltidéző írásunkban már írtunk Lestár Péter munkásságáról, most további érdekességekről szólunk. Időutazásunkhoz a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunkat vettük alapul ezúttal is. Lestár Péter munkásságáról sokat megtudhatunk korabeli írásokból, levéltári kutatásokból. Illusztrációként látható régi képeslapok Sebestyén Imre képes-levelezőlap hagyatékából származnak. 

Patinás kecskeméti épületek fűződnek Lestár Péter nevéhez

Mint írtuk: Lestár Péter és az őt követő Kada Elek nemcsak anyagilag virágoztatták fel Kecskemétet, hanem intézményeinek gyarapításával növelték. Munkásságuk idejét méltán nevezik a város aranykorának. Alkotó szenvedély hatotta át őket, s szinte tudományos alapon mérték fel a város adottságait és fejlesztésének lehetőségét. Nevéhez fűződik a főtéren az egykori piactér kialakítása, ő kezdte meg a főtér és a vasútállomás közötti mai Rákóczi út kialakításának előkészítését, és az egyik legjelentősebb az új városháza építése volt. 

Levéltári forrás szerint: az 1890-es évek elejére elodázhatatlanná vált az öreg, szűkös, toldott-foldott városháza helyett egy új építése is. A pesti építészek – Lechner Ödön és Pártos Gyula – által tervezett városháza az 1893. május 11-ei alapkőletételtől számítva 27 hónap alatt épült fel. A városháza a mezőváros öntudatra ébredését tükrözte. Az épület új formanyelvével szinte évtizedekre meghatározta a város építészeti arculatának fejlődését.

A régi helyére új városháza

Az 1880-ban polgármesterré választott Lestár Péter csak Kecskemét vagyoni helyzetének megszilárdítása után gondolhatott egy új városháza építésére. Régi igényt akart kielégíteni a városi tanács, amikor 1890-ben tervpályázatot írt ki a mintegy hatezer négyzetméter nagyságú, trapéz alakú telekre a rohamos fejlődésnek indult település hivatali és reprezentációs igényeit kielégíteni képes városháza megalkotására. Az öt beérkezett pályamű közül a bíráló bizottság az első díjat Lechner Ödön és Pártos Gyula terveinek ítélte oda, akik a „Sem magasság, sem mélység nem rettent” jeligével pályáztak.

A régi városháza épületében az utolsó közgyűlést 1892. október 25-én tartották, s 1892. december 5-én, hózivatarban kezdték bontani. Az új városházát 1893 és 1897 között építették fel. Az építkezés 1893 májusától kezdve mindössze 27 hónapig tartott, 174 helyiséget és három udvart alakítottak ki. A hivatalok 1895 nyarán foglalhatták el helyüket. Utoljára a dísztermet adták át 1897 decemberében.

Ügyvéd és katona

Lestár életét részletesebben is megismerhetjük egy korábbi Hírös naptár kiadványból. 1819. január 18-án született Kecskeméten. Elemi és középiskoláit szülővárosában, a jogot Pozsonyban végezte. 1842-ben tette le ügyvédi vizsgáját, 1848-ig Kecskeméten dolgozott ügyvédként. 1848-ban népfölkelőnek állt, majd a helyiek által kiállított önkéntes gyalogos század főhadnagya lett. Harcolt a pákozdi és a schwechati csatákban. Századossá léptették elő, és megkapta a másodosztályú vitézségi érmet.

Sokrétű szakember

1855-ben lépett a város szolgálatába mint árvapénztári ellenőr. 1860-ban gyámhatósági ülnök, 1861-ben városi tanácsnok, 1862- 1867 között közgyám volt. Ez- után megvált a hivatali pályától és újra ügyvéd lett. Az ő javaslatára alakult meg Kecskeméten a Takarékpénztár Egyesület, amelynek 1867-től igazgatósági elnöke, 1872-től igazgatója volt. Ő építtette fel a Takarékpénztár épületét is 1876-ban, 1869-ben megválasztották a Gazdasági Gőzmalom Rt. igazgatósági elnökének. Hosszú ideig volt a kaszinó elnöke, az Olvasókör választmányi tagja, majd elnöke, és két évig az 1867-ben alakult Honvédegylet elnöke. A Deák-párt híve, majd a balközép és a Deák-párt helyi fúziója után a megalakult Szabadelvű Párt kecskeméti vezérévé kiáltották ki. 1867-től haláláig tagja volt a város közügyeit irányító képviselő-testületnek, amelyben egyedül a város javát, fejlődésének előmozdítását tartotta szem előtt.

61 évesen lett polgármester

1880-ban, 61 éves korában Kecskemét polgármesterévé választották. A város pénzügyeinek rendezése után tervszerűen látott hozzá a városfejlesztési program megvalósításához. A már említett tevékenységei mellett a helyiérdekű vasútvonalak létesítésével a vidéket bekapcsolta a város kereskedelmébe. Megkezdődött a város csatornázása, ártézi kutak fúrása, és a városi villanytelep létesítése. Városi és pusztai iskolák épültek, 1894-ben pedig megnyílt a városi zeneiskola. Lestár Péter 1896-ig, haláláig volt Kecskemét polgármestere.