Nemzeti ünnep

2024.03.15. 14:30

Szoboravatóval és ünnepi műsorral emlékeztek a szabadságharc hőseire Kecskeméten – galériákkal, videóval

Lakatos Pál Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész Jel című szobrának avatásával kezdődött pénteken a március 15-i városi ünnepségsorozat Kecskeméten. Szemereyné Pataki Klaudia avatóbeszédében kiemelte, hogy az alkotás jel, mely arra emlékeztet, hogy együtt erősek vagyunk.

Horváth Péter

A Katona József Könyvtár előtti téren felállított Lakatos Pál Sándor alkotás leleplezése előtt Kodály Zoltán Háry János című daljátékából a Toborzót adták elő a kecskeméti M. Bodon Pál Alapfokú Művészeti iskola diákjai, tanárai, valamint a Katona József Könyvtár kórusa, Kuna Lajos vezényelt.

Jel, szobor, Katona József Könyvtár,
Felavatták a Jel című szobrot
Fotó: Bús Csaba

A flashmobot követően Szemereyné Pataki Klaudia polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy a szobrok az örökkévalóságnak készülnek, azért emeljük őket, hogy minket jóval túlélve emlékeztessék utódainkat is az elődeink által ránk hagyományozott örökségre: szeretni és védeni hazánkat, Magyarországot mindhalálig.

– 1848-ban ezen a szent napon minden megváltozott, a történelem kereke a jó irányba kezdett forogni, mégpedig a magyarok keze által. A 48-as forradalmi ifjúság önmagán messze túlmutató feladatra vállalkozott, amit aztán sikerre is vitt. Visszaadni a nemzetnek a jogot, hogy maga rendelkezzen jelenéről, törvényeiről, javairól, és ami talán mindennél fontosabb, gyermekei és unokái jövőjéről. Ki más tudná jobban ugyanis, hogy mire van szükségünk, mi a jó nekünk, mint önnön magunk? – tette fel a költői kérdést a polgármester.  

– A nehéz idők hősöket szülnek, akik aztán nagy időket felívelő korszakokat teremtenek – folytatta Szemereyné Pataki Klaudia. – 1848-ban nehéz idők jártak felénk, az ország az elnyomás súlya alatt nyögött, a magyar szív és ész nem teljesedhetett ki. Senyvedett Európa egyik legnagyszerűbb nemzete. De az elnyomásba nem tört bele a magyar. Főnixként a hamvakból feltámadva Európa-szerte tisztelt nemzetként született újjá, utat mutatva az egész kontinensnek, hősöket adva az európai szabadságnak. E hősök közül pedig kiemelkedett Petőfi Sándor – hangsúlyozta a polgármester, kijelentve, hogy Kecskeméten hisznek a közösség felszabadító és alkotó erejében

– Szinte a semmiből, egy vert helyzetből felálltunk, és mára az egyik, ha nem a legsikeresebb magyar várossá tettük szeretett Kecskemétünket. Minden, amit Kecskeméten elértünk, amit fel tudunk mutatni, abból a hősiességből, abból az alkotóerőből fakad, melyet Petőfi ránk hagyományozott – mondta Szemereyné Pataki Klaudia, hozzátéve, hogy a jeles évfordulók rendre felvetik annak igényét, hogy szellemi nagyjaink előtt tisztelegve újabb művekkel emlékezzünk. 

Most, amikor a világ egyre kiszámíthatatlanabb, ez az igény minél erősebb, mindennél erősebb. – Szükségünk van jelekre, amelyekre rápillantva megerősödik a hitünk, melyek emlékeztetnek bennünket arra, hogy együtt erő vagyunk, amely a legvastagabb falon is átmegy. Napjainkban is szükségünk van Petőfi szellemiségére és az abban lakozó erőre, mert most itt nekünk történelmi kötelességünk van. Eredményeink és jövőnk érdekében meg kell védenünk a békénket, szavatolni kell városunk és minden lakója biztonságát, és boldog jövőt kell teremtenünk gyermekeinknek. Mindehhez azonban 1848 hőseitől tudjuk, erő kell, és nem is akármilyen erőre, most békés erőre van szükség. Az erő pedig a békés közösségből fakad, belőlünk fakad – jelentette ki a polgármester, és hozzátette: ezért nem engedhetjük meg, hogy éket verjenek közénk, ehhez azonban meg kell idézni hőseink szellemiségét, hogy legyen elég erőnk megvédeni értékeinket, hitünket, nyelvünket, családjainkat.

A kortárs térplasztika szimbólumként építkezik. Olyan tárgyakból, amik képesek megidézni rég letűnt korokat, az írásbeliség kezdetét a pecséthengerek világától a könyvnyomtatás hajnaláig, mely az egyetemes kultúra emlékműve, egyben a befogadó Kecskemét szimbóluma is.

A polgármester arról is beszélt, hogy a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választásokon Magyarország jövője múlik, amikor is a márciusi ifjakhoz hasonlóan cselekvésre van szükség, de ez esetben a fegyver a döntésünk lesz.

A szobor leleplezése után a Kecskeméti Evangélikus Templom előtt Bencsik Dávid, a Katona József Gimnázium 7. osztályos tanulója előadta Mi városunk, Kecskemét című saját versét. A megemlékezés a Kossuth téren folytatódott, ahol Barta Dóra Harangozó Gyula-díjas, a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozata elismeréssel kitüntetett művész által rendezett műsort tekinthettek meg az emlékezők.

Zárásként a városi és vármegyei önkormányzat, a hivatalok, a fegyveres testületek, a civil szervezetek és pártok képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit a Kossuth szobor lábánál.

Az ünnepi megemlékezés délután a Nyíri erdőben folytatódik.

 

A cikkben szereplő videó megtalálható a Baon.hu Youtube-csatornáján is.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában