Hagyományőrzés

2024.02.27. 19:16

Egy Jászszentlászló melletti tanyán kezdték a kunfakó ló tenyésztését

A honfoglalás kori kunfakóhoz hasonló ló tenyésztéséről, kiképzéséről és a hagyományőrzésről is beszéltek a témában tartott hétfői sajtótájékoztatón a Magyarságkutató Intézetben. Eördögh András a Jászszentlászló melletti, kalmárföldi birtokán kezdte el a kunfakó tenyésztését. Az állomány apai oldala kizárólag egy kiváló alkatú, átütő örökítő anyagú lengyel konyik mén volt. A tenyésztő arról beszélt, hogy 30 évet szánt életéből arra, hogy a kunfakó jellegű fajta újra megjelenjen. Az ősi ló a kun tájegységről, valamint jellemző színéről kapta a kunfakó nevet.

Tapodi Kálmán

Kassai Lajos lovasíjász elmondta, hogy Eördögh András tenyésztő, az Ősi Lófajtákat Tenyésztők Egyesületének elnöke honfoglalás kori jelleget hordozó lovat tenyésztett ki, amely hasonló az ősi kunfakó lovakhoz. Elmondta, hogy ezeknél a lovaknál is elengedhetetlen szerepe van a kiképzésnek. A szoktatás fázisában megtanítják a lovakat állni, valamint, hogy minden külső hatással szemben ellenállók legyenek. A kunfakó tulajdonságai között szerepel, hogy alkalmas hosszú utak megtételére, emellett jámbor, könnyen kezelhető, barátságos, nagy teherbírású, szívós állat – írta a nemzeti hírügynökség.

Eördögh András, tenyésztő, tanya
Eördögh András tenyésztő
Fotó: MTI

Kásler Mikós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója elmondta: Bölcs Leó bizánci császár Taktika című művéből, valamint a régészeti leletekből rendelkezünk ismeretekkel őseinkről, harcmodorukról, lovaikról, a lószerszámokról és fegyverekről is. A fegyverek és a lószerszámok rekonstruálása mellett cél az őseink lovához leginkább hasonló lovak kitenyésztése.

Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora elmondta, hogy az Árpád-kori kunfakók ellenállók voltak, amely a harcmodorból és a vándorlásból is következett. A kunfakó lovaknak igénytelennek kellett lenniük, nagy távolságokat kellett megtenniük és jó idegrendszerrel rendelkeztek. Kifejtette: nem genetikailag hozták most vissza a tenyésztők a honfoglalás kori kunfakót, de érdemes lenne genetikai laborvizsgálatokat végezni arra vonatkozóan, hogy vajon ennek a tenyésztésnek eredményeként létrejött génállomány mennyire hasonlít honfoglaló őseink lovaihoz. Ilyen genetikai vizsgálatokat a korabeli csontleletekből lehet elvégezni − tette hozzá.    

Dallos Gyula, a Honvédelmi Minisztérium Kincsem Nemzeti Lovas Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa felidézte, hogy őseink szoros kapcsolatban éltek lovaikkal. Úgy vélte, csak olyan egyedekkel lehetett ilyen hamar eredményt elérni a tenyésztőknek, amelyek genetikailag hordozzák magukban azt a tudást, azt a szilárdságot, intelligenciát, amellyel elődeik is rendelkeztek.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában