2022.01.05. 18:57
Megválasztották az év hüllőjét
Az igaz, hogy Magyarországon csak 8 gyíkfaj él, kevesen tudnák mindegyiket felsorolni és egész biztos, hogy nem mindenkinek jutna eszébe az alföldi homokjaink ékszer szépségű gyíkocskája, a homoki gyík, amelyet 2022-ben az év hüllőjévé választották.
Homoki gyík Fotó: Baracsy Ákos
Az internetes szavazáson a legtöbb voksot a homoki gyík kapta, így idén ez a faj az év hüllője – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A homoki gyík sem elhanyagolt gyártelepeken és turistaösvényeken sem szokott a szemünk el kerülni. Az elterjedésének nagy része a Balkánra esik, mégis van benne valami, ami a hungarikumnak is tekinthető. Ez az élőlény a Nagy Alföld alacsonyra legelt homokpusztáin érzi magát a legjobban. Ez a gyík hazánkból azt a tájat találta meg élőhelyének, amelyet a leginkább magyar tájnak szoktunk tartani.
Élénkzöld hát, csipkézett szegélyek
Mint írják, a homoki gyík testhossza mindössze 6-8 centiméter, a farka viszont a testhosszának akár a kétszeresét is elérheti. A hímek hátának közepén világoszöld sáv fut végig, amely a nászidőszakban élénkebb, majd később sötétebbé válik. A zöld sávot mindkét oldalon egy-egy barna, a szélein csipkézett, a testoldal felső részét is magában foglaló sáv határolja. A barna sávok nem egyenletesen barnák, hanem sötétebb és világosabb pettyekből, foltokból állnak össze. Mindkét barna sáv közepén, a hát oldalsó pereme mentén, fut egy vajsárga vagy krémszínű, ugyancsak hullámos vagy csipkézett szélű csík. A testoldal hashoz közeli felén fekete-(piszkos)fehér, márványos vagy pettyekből álló minta látható.
Hasuk nászidőszakban narancsszínű, oldaluk alsó részén kék pettyek is megjelennek.
A nőstények mintázata nagyon hasonlít a hímére, de a barna sávok és a világos csíkok jóval kevésbé csipkézettek, a pettyek és foltok kevésbé kontrasztosak, emiatt lényegesen egyszerűbbnek, fakóbbnak tűnnek. A zöld sáv is kevésbé élénk, gyakran barnába vagy bézsbe hajló. Hasuk csontfehér. A fiatal egyedekről gyakran hiányzik a zöld, hátközepi sáv.
A hímek hasa nászidőszakban élénk narancsszínűre vált. A képen megfigyelhetőek a hímekre jellemző combpórusok is. Fotó: Halpern Bálint
Élőhely, életmód, táplálkozás
A homoki gyík Magyarországon az Alföldön, a nyílt homokpusztagyepeken él. Az alacsony gyepen kívül nem igényel más növényzetet, de ha menekülésre adja a fejét, hasznát veszi a mélyebben fekvő térszínek fű- és kákazsombékjainak, és az azok alá fúrt rágcsálójáratoknak. Gyakran láthatjuk a nyílt homokon is, de a túllegeltetett gyepeken vagy a frissen felhagyott, újra füvesedő szántókon is találkozhatunk vele.
Ez a gyík nappal aktív. Jól tűri a magas hőmérsékletet, még a meleg nyári napokon is szinte egész nap a felszínen mozog, kivéve a legforróbb koradélutáni órákban.
Apró gerinctelen élőlényeket fogyaszt, amelyeket portyázva keres. Amikor éppen nem aktív, földalatti üregekbe húzódik vissza. Az október végén kezdődő téli hibernációból március elején-közepén jön elő, a párzás áprilisban kezdődik. A nőstények fűcsomók, zsombékok alá raknak 2-6 tojást. Az igen apró kisgyíkok július végétől kezdenek el kikelni.
Természetvédelem
A homoki gyík élőhelyét alkotó nyílt homokpusztagyepeket a múltban beszántották vagy a homok megkötése érdekében fekete fenyővel és akáccal túlnyomórészt beerdősítettek. Sok helyen csak apró, nadrágszíjparcella formában megmaradt gyepeken találkozhatunk egy-egy példánnyal.
A nagyobb megmaradt élőhelyeit is a cserjésedés, illetve a terjeszkedő özönnövényfajok, mint az akác, az ezüstfa, a selyemkóró vagy a magas és a kanadai aranyvessző veszélyeztetik. Élőhelyeit a cross-motorozás, és a quadozás is rombolja. Újabban a felfutó homokbányászat, és az azok nyomán felerősödő bányatóstrand-turizmus az, ami további jelentős homoki gyepeket pusztít el. Magyarországon – mint minden hüllő és kétéltű – védett.
Természetvédelmi értéke: 50 ezer forint.
