ünnep

2021.11.28. 20:27

Mit jelképez az adventi koszorún elhelyezett négy gyertya?

A keresztény kultúrkörben a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig tartó időszak az advent. Első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik. Ilyenkor országszerte, számos településen fellobbannak az első adventi gyertyák lángjai.

Várkonyi Rozália

A télközépi ünnepkört a kutatók többféle névvel is szokták illetni. A „karácsonyi ünnepkör” név inkább csak az egyházi eredetű szokásokra utal és nem foglalja magába az évkezdésre vonatkozó, illetőleg a téli napfordulóra, a születő új napra vonatkozó szokásokat és képzeteket, amelyek nem kevésbé jelentősek – írja Dömötör Tekla néprajzkutató.

Az ünnepi ciklus kezdetét többféle határnaphoz is szokták kötni. Számíthatják Katalin-naptól, András-naptól, esetleg Luca-naptól. Külön szokásai lehetnek a Lucától karácsonyig terjedő időszaknak és a karácsonytól vízkeresztig tartó periódusnak. Az adventi időszaknak is lehetnek félig egyházi, félig népi szokásformái (kántálás, köszöntő).

Az adventi időszak az előkészület, várakozás, reménykedés ideje, amelyet régebben böjttel is megszenteltek. Ezért emlegetik a szegedi öregek kisbűt, tápaiak ádventbűt néven. Szerdán és pénteken szigorú böjt volt, szombaton pedig húsételtől való megtartóztatás. E böjtöket az ország több vidékén az öregje, így a bokortanyák evangélikus tirpák népe is tartotta. A zajos mulatságtól is tartózkodott, csak a disznótorok családias hangulatában olvadt egy kissé föl – írja Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd című művében.

Régen az advent kezdetét éjféli harangszóval jelezték,

amelyet hazánkban egyes helyeken (így a budai cisztercita plébániatemplomban) felújítottak.

Az advent igazi szakrális ízét, meghitt hangulatát a hajnali mise vagy angyali mise, a régiségben aranyos mise, liturgikus szóval roráté adja meg, amely még a középkori hazai liturgia maradványa.

Az adventi koszorú örökzöld ágakból font, négy (de néha előfordul, hogy több) gyertyával díszített koszorú. A gyertyák az adventi időszak négy hetét jelképezik.

Fotó: Shutterstock

A keresztény szimbolisztika szerint az adventi koszorú formája Isten örökkévaló szeretetét, az örökzöld ágak (leggyakrabban fenyő) a reményt és az életet, a gyertyák pedig a növekvő fényt, Jézus eljövetelének közeledtét jelképezi. A koszorút almák és vörös szalagok is díszíthetik; az előbbiek a bűnbeesést és a megváltás ígéretét, az utóbbiak a keresztény imádatot jelentik.

A négy gyertya advent négy hetét és ezenfelül négy fogalmat jelképez: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet. A római katolikus hagyományban ezen felül egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

  • Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit)
  • zsidó nép – amelynek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény)
  • Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm)
  • Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet)
  • A katolikusoknál általában három lila és egy rózsaszín gyertyát helyeznek el a koszorún. Elfogadott az olyan koszorú is, melyen mind a négy gyertya lila vagy fehér. A protestánsok általában piros gyertyákat használnak. Egyes koszorúkon megjelenik egy ötödik, fehér gyertya is, az úgynevezett Krisztus-gyertya, melyet karácsony előestéjén gyújtanak meg.

    Nincs előírva, hogy milyen sorrendben kell meggyújtani a gyertyákat, hiszen az azonos színű gyertyák közül bármelyik jelképezheti bármelyik hetet, de fontos, hogy a rózsaszín gyertya lángjának a harmadik vasárnapon kell fellobbannia. A gyertyák elhelyezését illetően sincs semmilyen előírás akár egymás mellé, vagy párba is lehet őket állítani.

    Fotóink illusztrációk.

    Ezek is érdekelhetik