Nem indul szeptemberben a tanítóképző szak Kecskeméten

Mint ismert, tavaly tavasszal született meg a döntés a Kecskemétet is érintő egyetemi átalakulásokról, konkrétan, hogy nyártól egy új alapítvány működteti a Neumann János Egyetemet (NJE), amelyből kiválik a Pedagógusképző Kar, és beolvad a Károli Gáspár Református Egyetembe (KRE).

Információink szerint egyébként a NJE korábban úgy készült, hogy a modellváltás ellenére mind a négy kara megmarad, de nem így történt. A változtatás azzal is járt, hogy a NJE kertészeti karának egykori, Mészöly Gyula téri épületében működő Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és a Bocskai utcai gyakorló óvoda is a református egyetem fenntartásába ment át.

A református egyház „szociális, oktatási, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében” tulajdonba kapta a Pedagógusképző Kaszap utcai épületét, a Bocskai utcai óvoda épületét és a Piaristák terén lévő Lővei Klára Kollégiumot is. A Mészöly Gyula téri épület helyzetét a törvény úgy rendezte, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez került, úgy kapta meg használatra a KRE, de úgy tudjuk, a NJE szeretné, ha legalább ez az ingatlanegyüttes a kecskeméti egyetem tulajdonában maradna. A két egyetem közötti átadás-átvétel információink szerint nem haladt gyorsan és egyszerűen, a tervezett július 31-ei határidő helyett csak valamikor de­cemberre zárult le véglegesen. Kecskeméten nem maradt meg külön egyetemi kar a pedagógusképzésre, a KRE szervezetén belül a hírös város a Tanítóképző Főiskolai Kar három magyarországi képzési helyszínének egyike, a kar központja és dékáni hivatala Nagykőrösön van.

Nemrég aztán nagyon sokakat meglepett és megdöbbentett, hogy sok évtizedes hagyományokat megszakítva a jelek szerint szeptembertől nem zajlik majd jövőbeli tanítók képzése Kecskeméten.

A felvi.hu-ról ugyanis kiderült, hogy a KRE nem hirdette meg a tanítóképző szakot a hírös városba a 2021/22-es tanévre. Úgy értesültünk, ez sok, eddig Kecskeméten dolgozó munkatársat is rosszul érintett, akik nem tudtak előre a döntésről.

„Kecskeméten a tanítóképzés, ha nem is jogfolytonosan és nem is folyamatosan, élt 110 évet. Bírósági határozat nélkül kivégezték” – írta Facebook-oldalán dr. Hegedűs Gábor, aki 2011-ig volt a kar dékánja.

– Szeretnénk hangsúlyozni: a Károli Gáspár Református Egyetem nem tervezi a tanítóképzés megszüntetését kecskeméti képzési helyszínén. Az óvodapedagógus képzést pedig nemcsak megtartja, hanem tovább erősíti egyetemünk – válaszolta hírportálunknak Horváth Miklós, a KRE kommunikációs igazgatója.

Mint kifejtette, a KRE Tanítóképző Főiskolai Kara a beolvadást követően áttekintette teljes képzési portfólióját – a képzések iránti igények felmérésével együtt –, és ennek eredményeként hirdette meg szakjait a 2021-es felvételire. A tanító alapképzési szakot Budapest és Nagykőrösön, a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakot a fővárosban és Kecskeméten, míg az óvodapedagógus alapképzési szakot mind a három képzési helyen (Budapest, Kecskemét, Nagykőrös).

A KRE kommunikációs igazgatója közölte: a kecskeméti képzési hely „működésének és fenntarthatóságának stabilizálása, valamint a képzési kínálatának bővítése érdekében” a tanító alapképzési szak ugyan nem indul a 2021/2022. tanévben, „azonban ebből az egy tanévre vonatkozó döntésből semmiképpen nem célszerű messzemenő következtetéseket levonni”.

Hangsúlyozta azt is, az összes eddig Kecskeméten tanuló hallgató – a törvényi előírásoknak megfelelően – természetesen

a hírös városban változatlan formában folytathatja és fejezheti be tanulmányait.

Horváth Miklós arra is felhívta a figyelmet, az idei általános felvételi eljárásban a KRE Kecskeméten hét különböző szintű és munkarendű képzést kínál az érdeklődőknek. Ezek közül négy képzés korábban nem volt elérhető a megyeszékhelyen. Szep­tembertől indul csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint óvodapedagógus alapképzés (mindkettő nappalin és levelezőn is), valamint lesz közösségszervezés alapképzés is (levelező). A KRE Szociális- és Egészségtudományi Kara Kecskemétre meghirdette a szociális munka és a szociálpedagógia alapképzést (mindkettő levelező), az Állam- és Jogtudományi Kar pedig a jogász osztatlan képzést (levelező) és a jogi felsőoktatási szakképzést (levelező).