2020.10.29. 17:30
Példamutatóan élni egy egész életen át
A házassági évfordulójuk kapcsán szeretné meglepni családja Brkity Lajosné Gellányi Erzsébetet és Brkity Lajost. A házaspár hosszú évek óta a Petőfi Népét olvassa a reggeli kávéjukhoz, de még soha sem szerepeltek a lapban. Ez ma kivételes alkalom, az írás meglepetés a családtól. A házaspár példamutató életéről kisebbik lányuk, Ráczné Brkity Katalin mesélt szerkesztőségünknek.
Forrás: Petőfi Népe
Fotó: Feri
Brkity Lajosné Gellányi Erzsébet és Brkity Lajos ebben a hónapban ünnepelték a hatvanegyedik házassági évfordulójukat, 1959. október 3-án, igen fiatalon házasodtak össze. Erzsébet tizenöt évesen ment hozzá az akkor tizenkilenc éves Lajoshoz. Életük igazi példakép, a humor és az egymás iránti tisztelet segítette át őket az együtt töltött éveken. Voltak nehézségek, de a család csak a szeretetet érezte – mondta Ráczné Brkity Katalin.
A Felsőszentivánon élő családnak két lánya született, ma öt unokájuk és négy dédunokájuk van, az ő nevelésükben is aktívan részt vesznek.
– Igazolást kellett kérniük, hogy egybe tudjanak kelni, de ezt egy nagynéni megadta. Úgy gondolom, a szerelem hozta össze őket ilyen fiatalon. Ma is harmóniában élnek, egymás rezdüléséből tudják, mit gondol a másik. A mi családunk nagyon összetartó, a generációk nagy összhangban élnek egymással. A nagyszülőkkel együtt laktak a szüleink, mindenkinek megvolt a maga szerepe a családban. A nagymamák rendezték a gyerekeket, a háztartást, a férfiak dolgoztak a mezőgazdaságban. Szépen lassan fejlődtünk – mesélte Ráczné Brkity Katalin.
– Szüleink igazi összetartó szerepet játszanak. Ha otthon vagyunk, félreteszik a gondjaikat, soha nem panaszkodnak, még az egészségre sem, ma is aktívak, pedig már nem fiatalok – mondta Katalin.
Mint megtudtuk, Brkity Lajosné Gellányi Erzsébet egyéni vállalkozó, a helyi temetkezési vállalatot és a virágboltot vezeti. Az édesapa, Brkity Lajos őstermelő, fűszerpaprikát, krumplit, növényeket termeszt, és ő működteti a jégkárelhárító rendszert is a faluban.
– Hét közben édesapánk főz. Ha bármikor odatelefonálok, mindig azt mondja: egy tál leves mindenkinek jut. Szeretünk hozzájuk menni, ők állandó készenlétben vannak hétfőtől péntekig, hétvégén pedig a nővéremnél van közös ebéd. Most fogjuk fel, hogy ez egy igazi ajándék. Öröm ilyen családban élni, gyermeket nevelni – zárta gondolatmenetét Ráczné Brkity Katalin, hozzátéve, hogy csak azt sajnálja, hogy nem látja majd a szülei arcát, amikor ezt az írást olvassák a Petőfi Népében.
