bács-kiskun

2018.03.07. 07:00

Civilek gondozzák a hadisírokat a megyében

Mintegy kétmilliárd forintot biztosít a kormány 2016 őszétől az első világháborúban elesett katonák magyarországi nyughelyeinek gondozására, illetve a temetőkben található háborús emlékművek felújítására. Ennek a támogatásnak is köszönhető, hogy az elmúlt másfél évben hadisírok ezreinek rendbe tételére nyílt lehetőség. A sírkertek ápolását az adott településeken lakók is szívügyüknek tekintik.

Galambos Sándor

Három város öt középiskolája csatlakozott eddig Bács-Kiskun megyében a dr. Holló József nyugállományú altábornagy – a Honvédelmi Minisztérium kegyeleti diplomáciáért felelős miniszteri biztosa – által koordinált, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság szervezésében zajló hadisírgondozási programhoz.

A 2017/18-as tanévben Kecskeméten a Katona József Gimnázium, a Széchenyi István Szakközépiskola, a Kodály Zoltán Gimnázium, Baján a Jelky András Szakgimnázium, Kunszentmiklóson pedig a Virágh Gedeon Szakközépiskola diákjai vállalták, hogy az érettségi feltételeként részükre kötelezően előírt ötvenórás közösségi szolgálatot katonahőseink emlékét ápolva teljesítik.

– Örömmel fogadtuk a honvédség által felkínált lehetőséget, érzelmi szempontból diákjaink számára ugyanis ez a közösségi feladat lényegesen többet jelent egy kötelező, kipipálható ötvenórai munkavégzésnél. Hiszen hősi sírokat gondozunk, hozzátartozók nélküli katonákét, akik az életüket áldozták a hazáért. Közben próbáljuk felkutatni, hogy kik is voltak ők, honnan indultak a frontra, milyen harcokban vettek részt és miért kellett meghalniuk. Diákjaink érdeklődésének eredményeként pedig a történelemből ismert személyiségek mellett helyi hőseink történetével is megismerkedhetünk. Azoknak a katonáknak az életével és haláluk körülményeivel például, akik a második világháború idején itt estek el Kunszentmiklós körzetében – foglalta össze a hadisírok gondozása során szerzett tapasztalatokat a Virágh Gedeon Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Galambosné Szitás Zsuzsanna.

A kunszentmiklósi diákok tanáraikkal és az intézmény dolgozóival közösen gondozzák a hősi sírokat – köztük iskolájuk névadójának, az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban huszár őrnagyként szolgált, majd a fegyverletétel után tizenhat év várfogságra ítélt Virágh Gedeonnak a nyughelyét is. A programban részt vevő tanulók többsége már régen elvégezte az érettségi feltételeként előírt kötelező ötven óra közösségi munkát, szabadidejükben ennek ellenére látogatják a helyi temetőben nyugvó katonák sírjait. Mindezt pedig a diákönkormányzat vezetője, Bernáth Ferenc – osztályfőnöke, Kutyifa Ildikó inspirálására – dokumentálta is. A 12/A rendészeti tagozatos osztály tanulójának munkáját a Fotók az iskolai közösségi szolgálatról kategóriában különdíjjal jutalmazta az Új Európa Alapítvány és az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által meghirdetett Segítő diákok 2017 pályázat zsűrije.

Suhajda Antal Jutason végzett édesapja katonakönyve Fotó: Galambos Sándor

– Már teljesítettem az ötven órát, amikor a programhoz csatlakoztam. A katonasírok gondozását nem munkának, sokkal inkább a hősök emléke iránti tiszteletnek tekintem. A hadtörténelem mellett egyébként minden érdekel, ami a honvédséggel kapcsolatos. Az elmúlt években rendszeresen részt vettem például az országos haditornaversenyeken és az iskolai lőbajnokságokon is. Katonai pályára készülök, az altiszti akadémián fegyverzeti vagy műszaki gépszerelő szakirányon szeretnék továbbtanulni. A felvételitől nem tartok: négyesnél rosszabb jegyem most sem volt, a testnevelést nagyon komolyan veszik nálunk, a rendészeti osztályokban, áprilisban pedig a német nyelvvizsgám is meglesz – mondta a kunszent­miklósi középiskola végzős tanulója.

Az idősebb generáció képviselői, életkorukból fakadóan, még erősebben kötődnek az elhunyt hősök emlékéhez. Akasztón például a 66 esztendős Piller Sándorné szinte minden szabadidejét a helyi temető tizenhárom hősi sírjának a gondozásával, környezetük csinosításával tölti.

– Az első virágokat még kislány koromban, a nagymamámmal együtt vittük ki a katonáknak, 2000-ig pedig édesanyámmal gondoztuk a nyughelyeiket. Az 1950-es, 1960-as években sok katonasír eltűnt, sajnos a legtöbbjükről a mai napig nem találtunk írásos feljegyzést. A nyugdíjasklubunk tagjainak alkalmi segítségével gondozott tizenhárom sír közül sem mindegyikről lehet tudni, hogy kinek a nyughelye. A legmeghatóbb emlékem is egy névtelen katonához kötődik. Pár évvel ezelőtt ugyanis a polgármesterünk hozzám küldte az első világháborúban elesett testvérét kereső Szontágh Jenő bácsit. Ilyen nevű hősi halált halt honvédról azonban itt, a városban senki nem tudott, ezért azt javasoltam az idős úrnak, hogy „fogadja örökbe” az egyik ismeretlen katona sírját. Azóta azon a kereszten Szontágh szakaszvezető neve olvasható – rendezgette feljegyzéseit Julianna néni, akinek a nagyapja szintén harcolt a nagy háborúban.

Piller Sándorné kislánykora óta gondozza az akasztói temetőben nyugvó katonahősök emlékét Fotó: Galambos Sándor

Az Akasztóról és a település környékéről származó, a háborúkban elesett katonák és az 1919-es vörös terror áldozatainak neveit a község központjában, 1928-ban emelt hősi emlékmű őrzi. Évtizedekig azonban a szó legszorosabb értelmében csak őrizte – tudtuk meg Suhajda Antal polgármestertől. Az emlékművet ugyanis 1987-ben, az akkori plébános „felújíttatta”, és az eredetileg rajta lévő több mint száz névből csak negyvenöt került vissza a márványtáblára. Azoké, akiknek a családja ezért fizetett.

– Ezt mindenki nagyon sérelmezte, ezért miután megválasztottak polgármesternek, a legsürgősebb feladataim egyikének az emlékmű – régi fotók és feljegyzések alapján történő – eredeti állapotának a helyreállítását tekintettem. Ehhez még Holló József tábornok, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum akkori parancsnoka segítségét is kértem. Amikor pedig nekikezdtünk a munkának, igazi meglepetésben volt részünk: az 1987-ben feltett burkolat alatt felfedeztük az egykor bevésett neveket, mert egyszerűen csak lekenték azokat malterral. Az emlékmű helyreállítását a római katolikus plébánia két ütemben végezte el, mindkét alkalommal a háborús emlékművek felújítására kiírt pályázaton elnyert anyagi támogatásnak köszönhetően – idézte fel a történteket Suhajda Antal.

Akasztó polgármestere elárulta, hogy családi kötődése révén is erkölcsi kötelességének tartja katonahőseink emlékének ápolását.

Édesapja ugyanis a második világháború után, mint Jutason végzett főtörzsőrmester, egy életre megbélyegezetten kényszerült levetni az egyenruhát. Az 1956-os forradalom egyik vezető személyisége volt a településen, amiért aztán 1957. március 8-án el is vitték a rendőrök. Édesanyjának nyolc hónapig egyedül kellett gondoskodnia két gyermekéről, miközben folyamatosan azzal fenyegették, hogy mindannyiukat elviszik Szibériába. Suhajda Antal évtizedek óta nagy becsben őrzi a 2010-ben posztumusz vitézzé avatott édesapja örökül hagyott tárgyi emlékeit.

Akasztón megtalálták a lelőtt repülő roncsait

1944. augusztus 9-én a szovjetek ismételten bevetették az utánpótlást szállító repülőgépeket a jugoszláviai partizánok ellátására. Ezeket a bevetéseket „Tito-járatnak” nevezték. Sötétedés után a német 6. éjszakai vadászrepülő ezred gépei felszálltak a magyar légtérben repülő szállítógépek elfogására, és Eckart Ulmer őrmester két B–25DP típusú repülőgépet lőtt le. A 43-3507 gyári számú szállítórepülő Akasztón, a mai Rákóczi u. 18. számú ház mellett zuhant le.

A becsapódó gép felrobbant és kigyulladt, a személyzet hősi halált halt. Az eseménynek volt egy magyar áldozata is: a házból kiszaladó kisfiúra ráfröccsent a lángoló üzemanyag és olyan súlyosan megégett, hogy nem tudták megmenteni.

2016. december 8-án a ház tulajdonosának engedélyével és az MH Összhaderőnemi Parancsnokság támogatásával az MH 86. Szolnok Helikopterbázis, illetve a Magyar Roncskutató Egyesület tagjai elvégezték a terület feltárását, és ennek során felszínre kerültek a repülőgép egyes részei, valamint exhumálták a helyszínen talált földi maradványokat. A feltárási munkálatokat a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint az MH 1. Tűzszerész- és Hadihajós Ezred szakemberei segítették.

Roncskutatók tárták fel a repülőgép becsapódásának helyszínét Fotó: Galambos Sándor

Elismerést kaptak

Piller Sándorné és Bernáth Ferenc önként vállalt, áldozatos munkáját Szűcs Imre ezredes, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság parancsnoka emléklappal köszönte meg. Az elismerést Durgó Tamás őrnagy, a parancsnokság megyei irodájának vezetője és Gáldonyi Sándor százados, a hadisírgondozásért és a honvédelmi nevelésért felelős munkatársa adta át az érintetteknek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában