Veszélyes a korai kikelet, de bizakodnak a gazdák

Úgy tűnik, térségünk klímája gyors ütemben, szokatlan természeti események sorozatával mutatja azt, hogy változik. Idén a korai termést adó kajszibarackfák bimbói március végéhez, április elejéhez képest már február végén bontották szirmaikat. Az idősebb kertészek emlékeznek rá: összességében az alföldi gyümölcsfák legalább egy hónappal korábban ébrednek a nagyjából fél évszázaddal ezelőtti vegetációjukhoz képest. 

A flóra élénkülése jelentheti azt, hogy beköszöntött a tavasz, de tartogathat súlyos veszélyt is, a gyümölcsfákra nézve. Régebben a rügyek fagyhalálát főleg a hetekig tartó enyhe téli időjárást követő keményebb hidegek okozták. Újabban a Homokhátságon a virágzás idejére tevődnek a fagyok. Immár fél évtizede sorozatban pusztítják, főleg a csonthéjasok termését.

− Amint szinte mindenütt a Duna-Tisza közén, az előző években a mi gyümölcsös gazdaságunkban is főleg a kajszi termését semmisítették meg virágzás idején a fagyok. A cseresznyével sem lehetünk elégedettek. Ültetvényünk 12 éves, de még nem volt olyan esztendő, amikor teljesnek mondható termést szüretelhettünk volna a fákról. Valamilyen időjárási körülmény, az optimálistól lényegesen eltérő hőmérséklet vagy a szárazság rendszerint fékezte a növények, a termés fejlődését − vázolta a termesztés viszontagságait Füle Zoltán, nagykőrösi gazdálkodó.

Bíznak a korai felmelegedés tartósságában

A gyümölcskertészek a hosszabb távú időjárási prognózisokra hagyatkozva bíznak a korai felmelegedés tartósságában. A tapasztalatok szerint azonban rendszerint mindig fordul az időjárás és visszatér a hideg.

− A fagyok kártételének mértéke főleg attól függ, hogy mely élettani szakaszban érik a gyümölcsfákat.  Virágzáskor mínusz 2-3 foknál hidegebbet már nemigen lehet semlegesíteni. A virágzó kajszi gyümölcsét éveken át elvitte ilyen léghőmérséklet. Ugyanakkor a még feslő bimbójú őszibarack, a szilva ennél hidegebbet is kibírt − magyarázta Szabó Balázs növényvédelmi mérnök.    

Az ültetvények folyamatosan igénylik a gondoskodást

A gyümölcstermesztés a mezőgazdaságnak egyik olyan ágazata, ahol a kiszámíthatatlan időjárási tényezők okozta bizonytalanságot mindig reményre váltja a törődés. Az ültetvények jóformán egész esztendőben igénylik a gazda gondoskodását. A Füle birtokon hónapok óta a metszés, a fák ágainak ritkítása a fő feladat.

− Ősszel kezdtük a munkát a meggyesben és rendszerint február végén, március elején érünk a végére. Az után következhetnek növényvédelmi kezelések. A leendő termésre vonatkozó kilátásaink ilyenkor március elején biztatóak, remélhetjük a költségek megtérülését. Jelenleg úgy látom, a cseresznye, a meggy és a kajszi ágai gazdagon berakódtak termőrügyekkel. Ez után csupán egy fagyos hajnalon múlik, hogy hasznunk lesz-e vagy veszteségünk keletkezik belőle − mondta Füle Zoltán.

Az ágazati támogatások létfontosságúak

A gazdálkodók tapasztalatai mellett a statisztikai adatok is azt mutatják: a gyümölcstermesztés nyeresége hosszabb távon számszerűsítve annyira közel áll a ráfizetéshez, hogy egyetlen időjárási körülmény is kárba viheti a költségeket. Az Agrárközgazdasági Intézet egyik kimutatásában, a 2021-es évben országosan a meggy esetében csak 97,5 forint jutott 100 forint termelési költségre, az almánál pedig 137 forint. Azóta javult a gazdák számára a piaci helyzet, például a meggytermesztés egy hektárra jutó eredménye 37 százalékkal nőtt.  Az ágazati támogatások azonban továbbra is létfontosságú, anélkül a gyümölcsfajok többségének termesztése ráfizetéses lenne.