Homokhátság vízpótlása: gyors és átfogó cselekvésre van szükség – galériával

Dr. Mák Kornél, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés alelnöke köszöntőjében méltatta Csatári Bálintot, a neves földrajztudóst, az alföldi települések és társadalmuk fejlődésének kutatóját. A közgyűlési alelnök szerint a konferencia azért fontos, mert segíti a közös gondolkodást, és hozzájárul a tudományos eredmények, valamint a társadalmi-településszerkezeti folyamatok, illetve az állami beruházási törekvések összekapcsolásához.

A természetes vízmegtartó megoldások ösztönzése volt a témája a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács által kiírt pályázatnak, amelyre alap- és mesterszakos hallgatók adhattak be pályaműveket. Az emlékkonferencián tartották a pályázat eredményhirdetését.  

A pályázatra a Kecskeméti Neumann János Egyetemről és a Szegedi Tudományegyetemről hét hallgató nyújtott be dolgozatot. A győztes a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar hallgatójától, Szórát Krisztiántól érkezett Esőkertek alkalmazási lehetőségei a városi csapadékvíz menedzsmentben címmel. A pályázó előadásban ismertette dolgozatát, melyből kiderült, hogy a megfelelően kialakított városi zöldfelületek jelentős mennyiségű csapadékvíz elvezetésére képesek, tehermentesítve ezzel a közterületeket és a csatornahálózatot is.

Farkas Jenő Zsolt, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Alföldi Tudományos Osztály tudományos főmunkatársa előadásában a Homokhátság környezeti, gazdasági és társadalmi helyzetét értékelte. A mezőgazdaság és a környezet vonatkozásában elhangzott, hogy a térségben a talajkímélő termelési módszerek alkalmazásának aránya alacsony és jelentős a szélerózió. Emellett nő a műtrágya és növényvédőszerek alkalmazása, a fosszilis üzemanyagok felhasználása. Arról is beszélt, hogy az egyre intenzívebb agrártermelés és a mezőgazdasági területek túlhasználata jellemző a térségben. 

Az iparral kapcsolatban elhangzott, hogy a Homokhátságon az ipari és építőipari nemzetgazdasági ágak jelentősége nagyobb az országosnál, és erős térbeli koncentráció jellemző a térség északi felében (Kecskemét, Dunaharaszti térségében). Az előadó szerint inkább a kis- és középvállalkozásoknak szóló vidéki gazdaságfejlesztésre van szükség. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Homokhátságon 2,4-szeresére nőtt a veszélyes hulladékok kibocsátása 2011 és 2021 között. 2015 és 2021 között pedig jelentősen megnőtt a keletkező szennyvíziszap mennyisége, évi 31 ezer köbméterről 226 ezer köbméterre. A térségben több mint ötvenféle szennyezőanyag és egyéb terhelés (hőterhelés) jelentése történik meg a vállalkozásoktól. 

Az előadó a társadalmi helyzetképpel kapcsolatban elmondta: a 2021 végi 623 ezer fő némileg alacsonyabb a 2011-es népszámlálás 630 ezer fős népességénél. A 2051-ig készített előrejelzés szerint körülbelül 510 ezer fős népességre számíthatunk, ami mintegy 20 százalékos csökkenés. A lakosság és környezet viszonyáról elhangzott többek között, hogy a szolgáltatott áram mennyisége növekszik, ugyanakkor az elszállított hulladék minimálisan csökkent 2006-tól vizsgálva.

 Farkas Jenő Zsolt szakmai javaslata szerint gyors és átfogó cselekvésre van szükség a döntéshozók oldalán. Emellett minél hamarabb csökkenteni kell a táj erőforrásainak túlhasználatát és a környezetterhelést. Ehhez megfelelő jogszabályi környezetre van szükség. Megjegyezte: a kútamnesztia nem jó irány, és szemléletformálásra van szükség. Végül arról beszélt, hogy át kell alakítani a terület- és vidékfejlesztés rendszerét, nemzeti és térségi célok, prioritások kellenek, melyeket hazai forrásból finanszírozunk.