Az aszály ellenére jó a szőlő minősége Bács-Kiskun megyében

Valamivel később kezdődik idén a szüret, mint a korábbi években. Azonban nem késésről van szó, hanem visszaáll az a szüreti rend, amely korábban jellemző volt a térségben, nyilatkozta a baon.hu-nak Frittmann János, a Kunsági borvidék elnöke, vadkerti borász.

Korábban előfordult, hogy augusztus elején már szüretelni kellett, most ez megváltozott. Másfél hónapja még úgy nézett ki, hogy jó termést hoznak a tőkék, azonban az óriási aszály miatt kevesebb lesz a szőlő, mint tavaly volt. Emellett az is igaz, hogy

a borvidéken, Kiskunhalason és Kecelen jelentős jégverés is tizedelte a termést.

A forró napokat sajnos nem követte csapadékos időszak, így legalább 50, de inkább 100 milliméternyi csapadék hiányzik a földekről. Ennek következtében a szőlőszemek kisebbek, kevesebb lehet a belőlük kinyerhető lémennyiség.

Nem jobb a helyzet tőlünk nyugatra sem, mondta a borász. Franciaországban a második világháború óta a legkisebb termést prognosztizálják. Németországban, a Rajna vidékén is hasonló a helyzet. Az olaszoknál komoly fagy volt az északi részeken.

A hazai pincék sem rendelkeznek nagy átmenőkészletekkel, sőt kevesebb az áru, mint korábbi átlagos években. A borpiaci helyzetet bonyolítja, hogy a nagy pincészetek leverték a bolti árakat, ez pedig átgyűrűzik a szőlőárakba.

Frittmann János elmondta, hogy némelyik korábban termő szőlő beltartalmi minőségét megvizsgálták, ezek pedig a hőség ellenére is jónak mondhatók. A szőlőárakról elmondta, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a honlapján olvasható szőlőárprognózis. Nem kizárt, hogy ezek a megállapított számok emelkedni fognak a szüret során.

Az elnök arról is említést tett, hogy információi szerint a nagy pincészetek némelyike a biancát vagy az alettát nem szívesen vásárolja. Arról is hallani, hogy egyesek azon termelőktől fogadják el ezt a két szőlőfajtát, akik világfajtákat vagy jól ismert hazai szőlőfajtákat is beszállítanak a cégekhez. Ez azért gond, mert korábban a társaságok azt sugalmazták a gazdáknak, hogy nagy, tömegtermésre alkalmas fajtákat ültessenek, amelyekből tömegborokat lehet előállítani. Egy ültetvény 20–25 évig terem, így nehéz helyzetbe kerülhetnek azok, akik az alettát és a biancát termelik.

A gazdáknak alkalmazkodni kell a hőséghez

A Kiskőrösön élő Szentpéteri Attila borász szerint az idei szélsőséges időjárás azt üzeni, hogy együtt kell élni a negatív változásokkal. A jövőben úgy kell megválasztani a szőlőművelési módokat, hogy a növény a drasztikus időszakokat át tudja vészelni. Vannak olyan megvásárolható anyagok, amelyekkel tompítani lehet a klímaváltozás hatásait. Az viszont nem képzelhető el, hogy a változás tönkretenné az ültetvényeket teljesen. Van olyan fejlett a növényorvosi szakma, hogy erre találjon megoldást. Azon viszont el kell gondolkozni, hogy milyen fajtákat érdemes egyáltalán termeszteni a térségben. A sokak által ültetett bianca és az aletta igen nehezen bírja a forró napokat. Vannak viszont olyan fajták, amelyek jobban tolerálják a hőséget.

– Ha volna egy üres hektárom, akkor kékfrankost és generosát ültetnék. A kékfrankos nagy lombot nevel, viszonylag keveset kell permetezni, bírja a meleget, nagyon jó alapanyag a rozé és a vörösbor számára. A generosa hasonló tulajdonsággal rendelkezik fehér szőlőként. Ha ezt a két fajtát termesztenék a gazdák, akkor nem lenne gond az értékesítéssel – mondta a szakember. Vélekedése szerint az idén nem lesz értékesítési gond, mivel nem lesz elég alapanyag. Az aszály miatt 20 százalékkal kevesebb lehet az idén ugyanis a termés. A néró szőlőből készült rozé a Szentpéteri családhoz kapcsolódik Magyarországon. A jelenlegi labormérések alapján a náluk termett kék szőlőben óriási mennyiségű tápanyag van. A savak összetétele kiváló, a mustfok magas.