György László: a fejlődés jövője hét pilléren nyugszik

Egyensúlyteremtés – A gazdaságpolitika missziója címmel jelent meg még két éve az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárának könyve. Ennek angol nyelvű kiadása friss kiegészítéssel a közelmúltban látott napvilágot. Dr. György László a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában tartott előadást az elmúlt évek gazdasági stratégiájának aktuális kérdéseiről pénteken. A politikus nem ismeretlen Kecskeméten, ugyanis a Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense is, jelenleg azonban államtitkári feladatokat lát el.

A politikus az előadását érdekes adatsorokkal fűszerezte. Mint mondta, jelenleg olyan patrióta szemléletű politika irányítja az ország gazdaságát, amely a nemzeti érdeket helyezi előtérbe. A bankszektoron belül több mint ötvenszázalékos a hazai tulajdon mértéke, mely korábban kevesebb volt. A közművek visszakerültek állami kézbe. Három éve több mint négy százalékkal nő a hazai GDP, amely éppen két százalékkal magasabb az uniós átlagnál. A hazai költségvetési hiány három százalék alatti, 12 százalékkal alacsonyabb az eladósodottság mértéke az uniós átlagnál.

Míg 2010-ben 3,678 millió ember dolgozott hazánkban, addig idén ez a szám már 4,511 millióra nőtt. Mint mondta, ha ehhez hozzátesszük azt, hogy több százezren külföldön dolgoznak, akkor tíz év alatt sikerült elérni az egymillió új munkahelyet. György László előadásában érintette a külföldön dolgozók számát is, mely a lakosság hat százalékát teszi ki, ugyanakkor ez a szám nem kiugró Kelet-Európában. Romániában ez 17,5, Horvátországban 20,4, Lengyelországban pedig 11,5 százalék. Az államtitkár megjegyezte, hogy jó néhány év után egyre többen térnek haza.

György László előadásában arra is kitért, hogy a magyar fejlődés jövője hét pilléren nyugszik. Az államtitkár a következő évek magyar gazdaságstratégiájában a következő hét pontot emelte ki.

Mint elmondta, 2030-ig kilencven százalékban klíma­semlegessé kell válni, azaz el kell érni, hogy nulla szén-dioxid-kibocsátásúvá váljon a villamosenergia-termelésünk, és minél több forrásból lehessen beszerezni az energiát. Paks az igények negyven százalékát, a napenergia húsz-harminc százalékát kell, hogy biztosítsa. A maradék igény nagyobb részét alternatív energiahordozók jelentik majd. Fontos továbbá, hogy a lerakott hulladék aránya csökkentendő, kilencven százaléka újrahasznosítható kell hogy legyen a jövőben, míg a többi depóba kerül majd.

György László megemlítette azt is, hogy több science, azaz tudományos kutatóparkot hoznak létre Budapest, Győr, Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs és Zalaegerszeg központokkal. Az egyetemek segítségével több tízmilliárd forintos technológiákat fognak telepíteni ezekbe a parkokba, a cél minél több nagy multicéget bevonzani. Elmondta továbbá, hogy a negyedik ipari forradalomra a digitalizációs alapinfra­struktúra fejlesztésével készül fel az ország, valamint megemlítette azt is, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése szempontjából kiemelkedő az észak-déli összeköttetések erősítése.

Fontos szempontként határozta meg a felnőtt- és szakképzési rendszer átalakítását is úgy, hogy a jelen és a jövő követelményeire felkészüljenek a képzést igénybe vevők.

Előadása végén megemlítette azt is az államtitkár, hogy a kreativitásunk nemzetközi összevetésben is kivételes. Mint mondta, az energiáinkat három irányba kell fókuszálni. Azt kell fejlesztenünk, ami nekünk fontos, azt kell erősítenünk, amiben jók vagyunk. Illetve arra is nagy hangsúlyt kell fektetni, amire a világnak szüksége van.