Gazdaság

2011.01.17. 20:33

Könnyen jöhet a végrehajtó

Egy kecskeméti társasház közös képviselője írt kétségbeesett levelet szerkesztőségünknek. Hárommillió forintot követel rajta az elődje, erről kapott a minap fizetési meghagyást. A pénzt követelő kétmillió forinttal tartozik a lakóknak.

Popovics Zsuzsanna

A társasház lakói pert nyertek az előző közös képviselővel szemben, aki nem tudott elszámolni a lakók megtakarított pénzével. Az adósnak nincs ingóvagyona, most nyugdíjából vonnak le havi 23 ezer forintot, és utalják a társasház számlájára.

– Azt hittem, rosszul látok, amikor decemberben átvettem a nevemre szóló fizetési meghagyást. Életemben nem tartoztam senkinek ennyi pénzzel – meséli Ladányi Jánosné. – Nagyon megalázónak érzem az eljárást. Miért nem kérdezi meg senki, milyen alapon követelnek pénzt valakitől? Ha nem mondok ellent, záros határidőn belül jogerőssé válik, és a követelés végrehajtható! A levél azt sem tartalmazza, mi a követelés alapja.

A fizetési meghagyás kibocsátását tavaly július óta végzik közjegyzők a bíróságok helyett. Sokan nem tudják: a szabályszerűen beadott meghagyásra a közjegyző automatikusan kibocsátja a fizetési meghagyást.

– A közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátásakor nem vizsgálhatja a követelés fennállását, összegszerűségét, illetve annak jogosságát – tájékoztat az ügy kapcsán dr. Farsang László ügyvéd.

– Az érintett leglényegesebb feladata, hogy a meghagyás átvételétől számított 15 napon belül írásbeli ellentmondást küldjön a közjegyzőnek, feltüntetve a meghagyás ügyszámát. Mindezt tértivevényes ajánlott levélben. Ebben elég leírni, hogy a követelést vitatja, és semmilyen jogcímen nem tartozik a jogosultnak.

A fizetési meghagyás a pénzügyi követelések jogi érvényesítésének „egyszerűsített” formája. Korábban a bíróság sem vizsgálta a meghagyás valóságtartalmát. Ha a kötelezett határidőn belül ellentmondott, a követelés érvényesítése perré alakult, és a bíróság folytatta le a bizonyítást. 2010. július 1-jétől megváltozott a meghagyás beadásának, kibocsátásának módja, a jogi lényeg azonban nem.

A fizetési meghagyás ellentmondás esetén most is perré alakul. Ekkor a jogosultnak (a fizetési meghagyás kibocsátását kérőnek) bizonyítania kell követelése fennállását, összegszerűségét és lejáratát, a kötelezett pedig előterjesztheti saját álláspontját, védekezését.

Mándoki István kecskeméti közjegyző, a Szegedi Közjegyzői Kamara elnöke számtalan hasonló példával találkozik.
– Bár tavaly június óta hatályos a részben új szabályozás, sokan nincsenek tisztában a lényegével, és tanácstalanok, amikor fizetési meghagyással kopogtat hozzájuk a postás – mutat rá a kamaraelnök. Sokkal helyesebb megkeresni az eljáró közjegyzőt – aki a kibocsátáskor valóban nem vizsgálhatja a követelés megalapozottságát – lehetőleg írásban, esetleg személyesen, ha ellentmondással kívánnak élni. A szabályozás az állampolgárokért van, és nem ellenük, mivel általa gyorsabban érvényesíthetik pénzköveteléseiket, mint egy hosszú és költséges peres eljárás során. Arra érdemes odafigyelni, hogy ha a kibocsátott fizetési meghagyás ellen a kötelezett, vagyis az adós nem él ellentmondással, akkor az jogerőre emelkedik, és a tartozás végrehajtási eljárás során behajtható.

Ezek is érdekelhetik