Sokkoló trianoni diktátum

2020.05.24. 15:25

Még az erdélyi románok is visszasírták a magyar „elnyomást”

Közeleg a nagy évforduló, amikor Magyarország megcsonkítására emlékezünk. Sajnos nincs eléggé jelen a köztudatban, hogy az 1920. június 4-i trianoni diktátumot több neves külföldi személyiség is bírálta annak idején. Most e nyilatkozatok közül mutatunk be néhányat.

Balázs D. Attila

„Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugszanak bele hazájuk rombolásába. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula… a leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel... Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek.” Mindezt Francesco Nitti, olasz miniszterelnök mondta 1924-ben. Az olasz kormányfő annak ellenére nyilatkozta ezt, hogy hazája egyébként nem is a mi oldalunkon harcolt az első világháborúban. Nitti, aki Nincs béke Európában címmel könyvet is írt a nagy háborút lezáró súlyos békeszerződésekről, kimondta benne, hogy

„az igazságot helyre kell állítani, nincs béke, amíg a hazugságok érvényben vannak, a revízió előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik.”

David Lloyd George brit miniszterelnök 1928-ban egyenesen azt nyilatkozta, hogy a teljes okmány- és adattár, amit az Antant részéről az angoloknak bemutattak, hazug és hamisított volt.

„Nem vettük észre a szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikák valótlanságát, amelyek végül is a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre, és amelyek következménye a nemzetközi törvények és a nemzetközi jogok legdurvább megsértése volt”

– mondta az államférfi. Későbbi angol miniszterelnökök, mint Chamberlain, vagy Baldwin is ugyanazon a véleményen voltak, hogy Európa békéje a diktátum aláírásának napján szűnt meg. És milyen igazuk volt, hiszen a világra hamarosan rávetült a második világégés árnyéka!

Különösen érdekes, hogy a Magyarország megcsonkításában kulcsszerepet játszó államalakulatok részéről is voltak olyan hangok, amelyek azt mutatják, hogy a diktátum jogossága ezer sebből vérzett. Iuliu Maniu, Nagy-Románia miniszterelnöke, az erdélyi románság vezére már az 1920-as évek végén kijelentette, hogy

„az úgynevezett magyar elnyomás alatt nekünk, erdélyi románoknak jobb dolgunk volt, mint most”.

Szlovák oldalról sem lett kolbászból a kerítés. Mindössze öt évvel Trianon után, az egyik legjelentősebb, és egyben legszélsőségesebb politikus, Andrej Hlinka így emlékezett a régi Magyarországra:

„Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert ezeresztendős magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh uralom hat éve alatt.”

Hazánk területi revíziója mellett kardoskodott az angol Lord Viscount Rothermere is, akinek a Pesti Hírlap 1930-ban az alábbi nyilatkozatát idézte:

„Két fiam esett el a háborúban. Nemes eszmékért áldozták az életüket és nem azért, hogy e dicső nemzettel ilyen igazságtalanul elbánjanak. Addig nem lesz nyugalom Európában, amíg revízió alá nem veszik a galád és ostoba trianoni szerződést.”

A teljes területi revízióra végül nem került sor, de 1938–41 között Horthy Miklós kormányzósága alatt végül kis időre, de visszatért egy-egy nagyobb magyar területrész.

Borítókép: székelykapuk

Ezek is érdekelhetik