Jászszentlászló 150 évét mutatja be a jubileumi kiállítás – galériával

A Jászszentlászló 150 című kiállításnak ezúttal is a közösségi ház adott otthont. Az ünnepélyes megnyitót pénteken tartották. A tárlatot Mészáros László, a Helytörténeti és Faluvédő Egyesület elnöke mutatta be a vendégeknek. Elmondta, egy születésnap mindig nagyon jó alkalom arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt időszakra. Próbálták az elmúlt 150 évet feldolgozni és megmutatni, hogy mennyit fejlődött a falu. 

Hozzátette, mivel nem a semmiből alakult meg a település a kiállítás is messzebbre nyúlik vissza mint 150 év, így az Árpád-kortól indul a tárlat. A rövid összefoglalóból megtudhatta a közönség, hogy a falu a tatár dúlás során elpusztult, majd a török korban kezd a puszta pásztorokkal benépesülni. A török kiűzése után a jászok telepednek meg a vidéken. A falu azonban központi utasításra jött létre, a betyárvilág felszámolása céljával hozták létre mint a legtöbb települést itt a Duna-Tisza közén – részletezte Mészáros László. Elmondta, bár már 1852-ben kimérték a falu területét a Félegyházi út mellett, a falu kialakulása lassú folyamat volt. 1862-ben még nem volt összefüggő terület a falu területén. 1874-ben a Jászkapitány vezényletével alakult meg az önálló település és a falu szép lassan fejlődésnek indult. A monarchia idején már erősen polgáriasodó település volt. Bár agrár népesség lakta a falut a gazdák taníttatták a gyerekeiket. A leírások alapján Szegeden, Pesten és Temesváron is tanultak szentlászlói diákok. A megmarad polgári épületek is nagyon jól mutatják, hogy gazdag polgárság élt a faluban. A tárlatnak otthont adó épület is az alföldi szecesszió egyik ékköve. A falu erősségét, gazdagságát mutatja az is, hogy még bankfiók is volt a településen. 

Az első világháború megakasztotta a fejlődést, a tervezett fejlesztések elmaradtak, hiszen mindent a világháborúnak rendeltek alá. A háború után ismét fejlődésnek indult a falu: önálló posta, patika, drogéria, sőt még fodrászat is létesült. A második világháború idején újabb visszaesés következett, de utána tovább fejlődött a község: óvoda létesült, fejlődött az iskola, községi konyhát építettek, kiépítették a gázvezetéket, és a falvak közül Jászszentlászló volt az első az országban, ahol szennyvíztisztító-telep épült. Ezt a fejlődési a folyamatot, a falu életét mutatja be a kiállítás, amely június végéig látogatható – összegezte az egyesületi elnök.

A tárlat egyik különlegessége, a Jászszentlászló határában található szélmalom modellje, amit Bánfi Attila készített. A modell úgy készült el, hogy a malom belső szerkezete is látható működés közben. Mészáros Lászlótól megtudtuk, hogy egyesületük hosszútávú céljai között szerepel a romos malom megmentése és felújítása.