2010.03.16. 18:59
Hogy döntenek a legtehetségesebbek?
Demján Sándor, ismert magyar vállalkozó azt nyilatkozta a minap, hogy egy esztergályos, egy lakatos vagy akár egy tetőfedő hamarosan háromszor annyit fog keresni, mint egy feleslegesen kiképzett pszichológus vagy szociológus. Merthogy az előbbiekből alig képeznek, az utóbbiakból meg sokat. Igaz nincs rájuk szükség.
Csak az a kérdés – fogalmazott –, hogy annyi pénzért a kétkezi embert majd itthon lehet-e tartani. Sötét jövő. Nem arra gondolok, hogy a jó szakmunkást jól megfizetik majd, hanem arra, hogy elhagyják a szakma szorgalmasai az országot.
Csak hazaszeretetből senki sem marad itthon. Abból nem lehet megélni. Kérdés, hogy azok a fiatalok, akik a szakmájuk legjobbjaiként bejutottak a Szakma Kiváló Tanulója Verseny döntőjébe, majd hogyan döntenek.
A csábítás óriási: Svédországban például egy kőműves annyit keres, mint egy mérnök. A vikingek utódjairól köztudott, hogy áldoznak a szürkeállomány megfinanszírozására. Egy szakmunkásjelölt mondta, nekem a írásbeli előtt, hogy azért vesz részt a versenyen, hogy megmérje magát. Ha sikeres lesz, akkor könnyebben tud elhelyezkedni. De az otthon maradt társainak a többsége szerinte pályaelhagyó lesz vagy csapnivalóan rossz munkás. Őket nem érdekli a tanult szakmájuk.
De akkor mi motiválhatja azokat a fiatalokat, akiktől függ az ország fennmaradása. Hol lett az egész elrontva? Aki ezt megfejti az lesz a 21. század új Klebelsberg Kunója. Az az ember, aki Magyarország újkori történetének talán a legnagyobb oktatatási reformját hajtotta végre. Vajon megszületett-e már?
