Szembenézés - Gyurcsány Ferenc elemzése

Az elemzést, amely pénteken teljes terjedelmében nyilvánosságra kerül, az MSZP kongresszusi küldötteinek, a  szocialista párt különbőző testületei vezetőségének és a kormány  tagjainak küldték el, valamint felkerül a miniszterelnök és a  szocialista párt internetes oldalára is.
    
Gyurcsány Ferenc ebben azt írja, az ország veszélyes útra  tévedt: régi és újabb félelmek, rossz politikai ösztönök, valamint  szakmai politikai hibák vezettek a 2006 őszén kialakult helyzetig.

"régi és újabb félelmek, rossz politikai ösztönök, valamint szakmai politikai hibák vezettek a 2006 őszén kialakult helyzetig"

    
A kormányfő Szembenézés - 23 pontban hibákról, tanulságokról,  tennivalókról című írásával, melyben a reformok folytatása mellett  teszi le a voksát, megfogalmazása szerint a kölcsönös megértés  irányába szeretne lépést tenni.
    
"A reformokat folytatni kell. Okosabban, pontosabban, nagyobb  partnerségben, de folytatni kell. Számtalan feladatunk van még" -  fogalmaz a elemzésében a miniszterelnök.
    
Gondolatát folytatva Gyurcsány Ferenc kifejti, a következő  hetekben a közoktatás és a nyugdíjrendszer reformja kezdődik,  valamint ezek mellett megvizsgálják az adók, járulékok rendszerét is  azzal a céllal, hogy miként lehetséges a költségvetési bevételek  változatlan szintje mellett a gazdasági növekedést jobban szolgáló  adó- és járulékszerkezetet kialakítani.
    
Ezzel kapcsolatosan a miniszterelnök azt is írja, abban az  esetben, ha alacsonyabb lesz a várható gazdasági növekedés, át kell  gondolni, hogy más típusú adó- és járulékszerkezettel lehetséges-e  dinamizálni, lendületbe hozni a gazdaságot. Mindehhez hozzáfűzi, a  következő évek legfontosabb feladata az egyensúlyteremtő gazdasági  növekedés létrehozása.
    
A reformokról írva Gyurcsány Ferenc annak fontosságát  hangsúlyozza, hogy a magánfelelősség teremti meg a közfelelősséget,  vagyis ha valaki felelős a hazájáért, az ország is felelősséget tud  vállalni az egyes emberért; így például a tandíj esetében - a  teljesítmény ösztönzése szempontjából - a legjobbak magasabb  ösztöndíjat kaphatnak.
    
A miniszterelnök az elemzésben azzal is foglalkozik, igaza van  azoknak,

a Fidesz 1998 óta megsérti a "demokratikus minimumot"

akik azért bírálják, mert nem ismertette a választások után  részletes politikai programját. Mint írja, bár tavasz végén vagy  nyár elején jobb lett volna ismertetni a várható intézkedéseket, a  reformfolyamatok menetéről, rendjéről nem volt és nincs  közmegegyezés Magyarországon.
    
A politikai helyzettel összefüggésben a kormányfő úgy elemez, a  Fidesz 1998 óta megsérti a "demokratikus minimumot". E fogalmat  Gyurcsány Ferenc úgy határozza meg, mint annak elfogadását, hogy  valamennyi párt a közjót szolgálja, illetve olyan közmegegyezést,  ami a pártok által kínált különböző, de az országot mégis helyes  irányba vinni szándékozó alternatívák elfogadásán alapszik.
    
A kormányfő szerint a Fidesz már évek óta önmagát azonosítja a  nemzettel, kormányon gyengítette a parlamentarizmus  intézményrendszerét, ellenzékben elvitatta a parlamenti többség  jogát a kormányzáshoz, illetve megkérdőjelezi a nem általa vezetett  kormány legitimitását.
    
"A bal- és jobboldal közötti hagyományos megkülönböztetés  meghaladását sürgető pártelnök annyit mindenképpen elért, hogy  pártja klasszikus értelemben ma nehezen tekinthető konzervatív  pártnak, sokkal inkább igaz rá a nacionalista, populista. (...)  Mindezek előrebocsátásával azt gondolom, hogy hazánkban ezekben az  években nem a mérsékelt középpártok parlamenti váltógazdálkodása  zajlik, hanem bal- és jobbközép pártok demokratikus koalíciója vív  kiélezett küzdelmet a demokratikus alapkonszenzust egyre inkább  elutasító radikális, populista párttal, a Fidesszel" - írja  Gyurcsány Ferenc.
    
Emellett a miniszterelnök a baloldal felelősségével is  foglalkozik. Írása szerint az MSZP szociális célkitűzéseinek  2002-től történő "egyoldalú és hibás szerkezetű követése"  veszteségeket okozott a modernizáció terén.
    
Gyurcsány Ferenc elemzésében emlékeztet arra, hogy 2002-ben az  Orbán-kormány az éves költségvetés terhére 879 milliárd forinttal  költött többet, valamint a kormányváltás idejére a költségvetési  hiány elérte az egész évre tervezett mérték 99,1 százalékát.

"ahogy 2002-ben, úgy a 2006-os választási kampányban is ígéreteikkel csapdába kergette egymást a két nagy párt"

    
Arra is utalva, hogy ahogy 2002-ben, úgy a 2006-os választási  kampányban is ígéreteikkel csapdába kergette egymást a két nagy  párt, a kormányfő azt hangsúlyozza, ebbe a csapdába pont a  választáson győztes erő esik bele, mert ha valóra váltja választási  ígéreteit, felborítja a költségvetést, ellenkező esetben viszont  hazugnak tartják.
    
Itt tárgyalja Gyurcsány Ferenc a balatonőszödi beszédet. Ahogy  fogalmaz, komoly hiba volt a beszéd, mert nem a nyilvánosság előtt  hangzott el, és nyelvi-stilisztikai megoldásai félremagyarázásra  adtak lehetőséget.
    
Az MSZP előtt álló kihívásokról, feladatokról elemzése végén  értekezik a kormányfő. Azt írja: a magyar baloldalnak el kell  utasítania az elfogadhatatlan politikai rendszereket, ekképpen  "választania kell (...), hogy Nagy Imre politikai, szellemi  örökösének tekinti magát, így pedig éppen Kádárral szemben is  fogalmazza meg és fogadja el ezt az örökséget".
    
Gyurcsány Ferenc szerint az MSZP-ben nincs szükség radikális  fordulatra, de el kell kezdeni a pártreformot, ami hosszú folyamat  lesz. "Erre teremt lehetőséget a közelgő kongresszus" - zárja a  szocialista párt átalakításával foglalkozó részt a miniszterelnök.
    
Elemzése végén hangsúlyozza: nyitott, együttműködő  Magyarországot szeretne. A magyar baloldal a nemzeti hagyományok  folytatójaként a szociális kapitalizmus modernizációs programját  képviseli, együttműködésre, partnerségre épít - írja Szembenézés  című elemzése záró soraiban Gyurcsány Ferenc.

a Fidesz 1998 óta megsérti a "demokratikus minimumot" "ahogy 2002-ben, úgy a 2006-os választási kampányban is ígéreteikkel csapdába kergette egymást a két nagy párt" -->