Ukrán válság

2024.06.05. 06:35

Széles jogkörrel rendelkező katonai rendőrség létrehozását tervezi Kijev

833. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (j) felkeres egy katonai egységet, amint az északkelet-ukrajnai Szumi területre látogat

Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Fotó: -

Ukrán főügyész: Oroszország több száz ukrán gyermeket ölt meg 2014 óta hadműveleteiben

Ukrajna elleni hadműveleteinek 2014-es kezdete óta Oroszország több mint 800 gyereket ölt meg Ukrajnában, és ebből 551-et 2022-es "teljes körű inváziója" óta, továbbá legalább 1368-at megsebesített a támadásaival - közölte Andrij Kosztyin ukrán főügyész szerdán hivatala Telegram-csatornáján. 

"A háború nem 2022-ben, hanem 2014-ben kezdődött. Azóta Oroszország több mint 800 ukrán gyermeket fosztott meg az életétől. Még nem ismerjük az orosz bűncselekmények valódi mértékét, azokét, amelyeket a megszállt ukrajnai területeken követtek el, amelyekhez jelenleg nincs hozzáférésünk"

 - fejtette ki a főügyész. 

Kosztyin kiemelte: jelenleg 3800 büntetőeljárásban folyik nyomozás. "Ötvennégy, gyermekek elleni bűncselekményt elkövető személyt azonosítottak és gyanúsítottak meg a hatóságok" - közölte. Hozzátette, hogy 43 büntetőeljárásban zárult le a nyomozás, és került az ügy a bíróság elé, továbbá 31 embert már elítéltek gyermekek elleni háborús bűnök miatt. 

Kiemelte, hogy 

ukrán gyermekek Oroszországba hurcolásának ügyében az ukrán főügyészség napi együttműködést folytat, bizonyítékokat és információkat cserél a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészi hivatalával, amely tavaly irodát nyitott Kijevben. "Az ICC által kiadott elfogatóparancsok csak az első eredmények" - hangsúlyozta a főügyész. 

Közölte még, hogy az ukrán hatóságok által végzett nyomozások eredményeképpen hét gyanúsítottat azonosítottak ukrán gyerekek jogellenes elhurcolásával kapcsolatban. Hozzáfűzte: köztük van egy orosz parlamenti képviselő és egy, az Igazságos Oroszország párt "vezetőjéhez közel álló" személy is, de nem nevezte meg őket. 

Kosztyin hangsúlyozta, hogy 

az elkövetők megbüntetése mellett a gyermekek hazaszállításán is dolgoznak.

 "Az ukrán béketerv megvalósításának keretében erre a célra létrehozott nemzetközi koalíció több mint 36 országot foglal magában, és már aktívan dolgozik a gyermekek hazaszállításán" - zárta beszámolóját a főügyész. 

Kitért a témára Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki szerdán Katarba érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson Tamím bin Hamad Ál Száni sejkkel, katari emírrel. Érkezése után a közösségi oldalain közzétett bejegyzésében Zelenszkij kiemelte, hogy 

Katar segít Ukrajnának az Oroszország által elhurcolt gyermekek visszajuttatásában.

 "Ennek a munkának a folytatásáról fogunk beszélni az ukrán gyermekek visszatérésére létrehozott nemzetközi koalíció keretein és a Svájcban rendezendő békecsúcs keretében egyaránt, ahol ez a napirendi pontok között szerepel" - szögezte le. 

Megjegyezte, hogy Katar aktívan részt vett a hónap közepén tartandó békecsúcs előkészítésében, és reményei szerint azon a Közel-Kelet egyik "hangadójává válik" az emberek hazatérése, a globális élelmezés, valamint a nukleáris és energiabiztonság érdekében. Az elnök közlése szerint számos kétoldalú gazdasági és biztonsági kérdés megvitatását is tervezik.

Ukrán határőrség: a külföldi útlevéllel is rendelkező ukránok elsősorban ukrán állampolgároknak tekintendők

Azok az ukránok, akik egy másik ország útlevelével is rendelkeznek, elsősorban Ukrajna állampolgárainak minősülnek, és ennek megfelelően az ukrán állampolgárságból eredő jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk – jelentette ki Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője szerdán az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában.

A szóvivő az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint arra reagált, hogy a kijevi amerikai nagykövetség kedden közölte:

június 1-jétől Ukrajna megtiltotta a 18 és 60 év közötti, kettős állampolgársággal rendelkező hadköteles férfiak külföldre utazását.

A külképviselet felhívta a figyelmet: Ukrajna a kivételek közül eltörölte a „külföldi tartózkodást”, amely korábban bizonyos 18 és 60 év közötti ukrán férfiak számára engedélyezte az ország elhagyását.

Ezzel a változtatással a kettős állampolgársággal rendelkező férfiak, köztük az Egyesült Államokban élők sem hagyhatják el az országot

– közölte a külképviselet, emlékeztetve arra, hogy 

az ukrán jogszabályok nem ismerik el a kettős állampolgárság intézményét.

Az ukrán határőrszolgálat szóvivője elmondta: „az a megfogalmazás, amelyet különböző források terjesztenek, miszerint a kettős állampolgárságú ukránokat mostantól nem engedik ki az országból, finoman szólva nem helytálló. Még egyszer leszögezhetem, hogy Ukrajnában nem engedélyezett a kettős állampolgárság. Még akkor is, ha ukrán állampolgárok egy másik ország útlevelével rendelkeznek, elsősorban Ukrajna állampolgárainak tekintendők, és az ukrán állampolgárok jogai és kötelezettségei vonatkoznak rájuk” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy ugyanezek a normák voltak érvényben korábban, a háború kitörése előtt is. Szavai szerint a határőrök többször is azonosították azokat az ukrán állampolgárokat, akik külföldinek adták ki magukat az útlevél-ellenőrzés során. Demcsenko szavai szerint az ilyen állampolgárokat a törvényben meghatározottak szerint mindig felelősségre vonják.

Jelezte, hogy a jogszabályi módosítás, amely június 1-jétől érvényes, nevesítve a tartósan külföldön élők kiutazásáról rendelkezik. Felhívta a figyelmet, hogy nem szabad összekeverni a többes állampolgárságú embereket Ukrajna azon állampolgáraival, akik tartósan külföldön tartózkodnak, és akiknek az úti okmányaiban szerepelnek az állandó külföldi tartózkodási helyükre vonatkozó bejegyzések, és az, hogy ebből a célból utaznak ki az országból. Korábban a tartósan külföldön élő 18 és 60 év közötti ukrán férfiaknak lehetőségük volt Ukrajnán kívülre utazni a hadiállapot idején, azonban „a jogszabályi változások miatt ez a lehetőség most korlátozott lett számukra” – magyarázta a szóvivő.

Az ukrán idegenlégió fegyverraktárainak megsemmisítéséről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Orosz légi és tüzérségi csapások semmisítettek meg az ukrán Horticja hadműveleti-stratégiai csoporthoz és az idegenlégióhoz tartozó fegyver- és hadfelszerelés-raktárokat – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és 12 ukrán ellenrohamot vert vissza, közülük hetet Harkiv megyében. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1600 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.

A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három harckocsit, 12 páncélozott harcjárművet, köztük egy amerikai Strykert, két amerikai M113-as páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy német Panzerhaubitze 2000-es önjáró, valamint négy amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, HIMARS és Vilha sorozatvetők tíz rakétáját, két francia HAMMER irányított légibombát, két Patriot légvédelmi rakétát, továbbá 55 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsja megyei Zlatopilban ukrán ukrán tüzérségi tűzben életét vesztette egy ötéves gyerek, és további 11 civil megsebesült. A Kurszk megyei Gorgyejevkában ukrán pilóta nélküli repülőszerkezet talált el egy teherautót, megsebesítve a vezetőt.

Egy donyecki bíróság távollétében 14 év fegyházra ítélte Mark John Ayres brit állampolgárt, amiért „zsoldosként” szolgált az ukrán hadsereg oldalán. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerdai közlése szerint Ayres 2022 márciusában érkezett Ukrajnába, ahol az Azov nacionalista alakulathoz csatlakozva két évig harcolt.

Az orosz belügyminisztérium körözést adott ki Sarah Ashton-Cirillo amerikai újságíró, az ukrán területvédelmi erők egykori szóvivője ellen. A tárca nem közölte, hogy miért kívánja elfogatni a gyanúsítottat. A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy Ashton-Cirillo korábban egy videóban orosz újságírókat és tisztviselőket fenyegetett meg azzal, hogy a „háborús bűnösöket” a konfliktus befejezése után meg fogják büntetni.

Egy moszkvai kerületi bíróság szerdán 50 ezer rubeles (mintegy 200 ezer forintos) pénzbírsággal sújtotta Hosszija Hidari iráni állampolgárt közigazgatási szabálysértés címén, az orosz hadsereg lejáratása miatt. Hidari nyilvános helyen olyan pólót viselt, amelynek ujján Ukrajna címere, az elején pedig a zászlaja volt. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint ez volt a maximálisan kiszabható bírság az orosz fegyveres erők alkalmazásának lejáratására irányuló nyilvános akciókról rendelkező törvénycikkely első része alapján.

Lettország ittas vezetőktől elkobzott járműveket küld Ukrajnába

A lett rendőrség által lefoglalt járműveket felújítják és átfestik, ezt követően pedig az ukrán hadsereg rendelkezésére bocsátják. 

Minden hétvégén 30-40 autót juttatnak el Ukrajnába a lett kormány által is jóváhagyott projekt keretében

 – mondta el Reinis Poznaks, a szállítmányokat koordináló Agendum szervezet alapítója.

Lettországban 2022 vége előtt az ittas vezetés csak pénzbírságot vont maga után, de azóta szigorították a vonatkozó jogszabályokat, és már börtönbüntetéssel is sújtható az, aki alkoholfogyasztás után ül volán mögé, és a hatóságok az ittas vezető járművét is elkobozzák.

Az Agendum aktivistái által Ukrajnába szállított járművek nagyjából fele ittas vezetőktől elkobzott autó, más járműveket pedig az ukrán üggyel szimpatizáló adományozók vagy cégek ajánlottak fel. Eddig a szervezet 1500 elkobzott jármű átadását biztosította.

Magyar egészségügyi segélycsomagot adtak át Ukrajnának

Magyarország 37,2 millió forint értékű egészségügyi felszereléseket juttatott el Ungvárra a kormány döntése alapján a készleten lévő tartalékokból, az ottani kórházban kezelt sebesült katonák gyógykezelésére.

A lélegeztetőgépeket, fecskendős infúziós pumpákat és injekciós gyógyszereket tartalmazó szállítmányt Bacskai József ungvári magyar főkonzul adta át a megye vezetőinek, illetve a Novák Endre megyei klinikai kórház főorvosának.

A diplomata elmondta, hogy idén késő tavasszal kért Magyarországtól egészségügyi felszereléseket a hadseregnek Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója, és Magyarország kormányának döntése értelmében a tartalékalapból kielégítették ezt az igényt.

Bacskai József aláhúzta: „A mostani adomány is jó példája annak, hogy hazánk odaviszi a segítséget, ahol a baj van”. A főkonzul kiemelte: ez már a sokadik alkalom, hogy Magyarország humanitárius segítséget nyújt a szomszédjának: a háború kitörését megelőzően is egészségügyi felszerelésekkel, gyógyszerekkel, élelmiszerrel és más eszközökkel támogatta Ukrajnát.

Emlékeztetett arra, hogy három nappal a háború kitörését követően Szijjártó Péter külügyminiszter személyesen adta át a csapi határátkelőn azt a segélyszállítmányt, amely egyebek mellett százezer liter üzemanyagot is tartalmazott.

A koronavírus-járvány idején Magyarország összesen több mint 6,5 milliárd forint értékben biztosított egészségügyi felszereléseket Ukrajnának. Az időközben kitört háború ellenére sikerült befejezni a kárpátaljai gyerekek 2017-2022 közötti időszakra vonatkozó oltási programját.

A főkonzul kijelentette, hogy tavalyhoz hasonlóan várhatóan idén is több száz ukrajnai gyermek pihenhet Magyarország különböző régióiban.

Miroszlav Bileckij, a Kárpátalja Megyei Katonai Közigazgatás alelnöke megköszönte Magyarország folyamatos segítségét, és kiemelte, hogy nem csupán a humanitárius szférában jó az együttműködés a két ország között. Szavai szerint ennek bizonyítékaként rövidesen két új határátkelő nyílhat az ukrán–magyar határszakaszon.

Roman Szaraj, Kárpátalja Megye Tanácsának (Közgyűlésének) elnöke aláhúzta, hogy bármilyen kéréssel is fordulnak a magyar partnerekhez, nagyon gyorsan megérkezik a kért segítség. Tavaly Ukrajna közvetlen és távolabbi szomszédai közül Magyarországon üdülhetett a legtöbb – több mint kétezer – ukrán gyerek.

Jacina György, a Novák Endre megyei klinikai kórház főorvosa elmondta, hogy az adomány teljes egészében helyben marad, és a sebészeti osztályon kezelt civil páciensek és sebesült katonák ellátásának minőségét fogja javítani.

Széles jogkörrel rendelkező katonai rendőrség létrehozását tervezi Kijev

Az új hatóság többek között arra is engedélyt kapna, hogy katonaszökevények után kutatva akár magánlakásokba is beléphessen – írja a Magyar Nemzet a TSN.ua. hírportál értesülése alapján.

A katonai rendőrségről szóló törvénytervezetet már be is jegyezték az ukrán parlamentben, amely döntést a védelmi minisztérium is támogatta.

Május 31-én a Verhovna Rada kezdeményezte a katonai rendőrség létrehozását, a védelmi minisztérium pedig sürgette a képviselőket, hogy támogassák a törvénytervezetet.

Ez a tervezet kulcsfontosságú az Ukrán Fegyveres Erők számára, amelynek sürgősen szüksége van egy olyan rendszer létrehozására, amelynek első lépése a katonai rendőrség

– közölte a védelmi minisztérium.

Az indokolás szerint a törvénytervezet célja, hogy megteremtse a katonai rendőrség jogszabályi alapjait és jogi keretét, amelynek a fő feladata a rend és a katonai fegyelem biztosítása a Honvédelmi Minisztériumban, a fegyveres erőkben és az Állami Különleges Közlekedési Szolgálatban.

A javaslat szerint a katonai rendőrség tagjai részt vehetnének katonai akciókban is, tagjai pedig a fegyveres erők közül kerülnének ki, és nem haladhatnák meg annak létszámának 1,5 százalékát. A személyi állomány katonákból, köztisztviselőkből és alkalmazottakból állna, szerződéses és sorkatonai szolgálatot teljesítő katonák vegyesen. Az új rendvédelmi szerv a rendőrséghez hasonló hatáskörökkel rendelkezik majd, de további jogosítványokkal is felruháznák.

A cikk IDE KATTINTVA folytatódik.

Olaf Scholz: szorosabb együttműködésre van szükség a védelmi ipar európai partnerei között

Szorosabb védelmi ipari együttműködésre szólította fel az európai termelőket Olaf Scholz német kancellár a repülőgép- és űripar egyik legjelentősebb vásárán, a Nemzetközi Repülési Kiállítás (ILA) szerdai megnyitóján.

„Ma minden eddiginél világosabban látjuk, milyen fontos egy olyan európai és német védelmi ipar kialakulása, amely képes az összes főbb fegyvertípus és a szükséges lőszerek folyamatos előállítására” –  mondta a berlini kiállításon.

Elmondása szerint Németország egykoron túl sok „szabad teret” hagyott az iparág számára, de ez már a múlté: Oroszország Ukrajna elleni háborúja Németországban is új biztonságpolitikai valóságot hozott létre.

SCHOLZ, Olaf; MEYER, Ansgar
Olaf Scholz német kancellárt (k) Ansgar Meyer dandártábornok, a német hadsereg különleges erői parancsnokságának parancsnoka (j) kíséri az egység calwi támaszpontján 2024. március 5-én
Fotó: Ronald Wittek / Forrás: MTI/EPA

Olaf Scholz kifejtette továbbá, hogy határozottan támogatja a védelmi ipar termelési kapacitásának fenntartását, illetve bővítését. Ezért is adnak le rendelést húsz újabb Eurofighter harci repülőgép beszerzésére, amivel a már gyártás alatt lévő harmincnyolc gépből álló flottát egészítik ki – jelentette be.

Meglátása szerint szorosabb együttműködésre van szükség a védelmi ipar európai partnerei között. Európa nem engedheti meg magának a felesleges párhuzamosságok kialakulását, helyette az egyes iparágak erősségein alapuló munkamegosztásra kell koncentrálnia, amellyel előmozdíthatják az európai fegyveres erők teljes körű együttműködését, interoperabilitását – mondta, hozzátéve, hogy a német iparnak e folyamat élén van a helye.

Michael Schöllhorn, a német repülőipari szövetség elnöke kiemelte: a polgári repülés fenntarthatóság terén elért eredményei egyben versenyképességi előnyök is. Az iparág azonban hatalmas nyomás alatt van, a védelmi költségvetés mellett olyan középvállalatoktól és beszállítóktól származó megrendelésekre támaszkodik, amelyek a jövőben kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be – tette hozzá.

A vasárnapig tartó Nemzetközi Repülési Kiállításon mintegy harminc országból hatszáz kiállító mutatkozik be.

Amerikai–ukrán találkozó

Joe Biden jelenleg Franciaországban van a normandiai partraszállás évfordulója miatt, utána a G7 következő ülésére készül, ahol találkozik a Zelenszkijjel  – adta hírül a Világgazdaság.

A két államfőnek lehetősége lesz megvitatni Ukrajna jelenlegi helyzetét, és azt, hogy a továbbiakban hogyan mélyítsék a két ország együttműködését.

Ukrajna azt tervezi, hogy megvitatja a Kijevnek nyújtott további amerikai védelmi segítségnyújtást, a nyugati vadászrepülőgépek fejlesztését, és sürgetni szeretné az F-16-os repülőgépek szállításának felgyorsítását. A felek elsősorban Ukrajna légvédelmének megerősítésére összpontosítanak. 

BIDEN, Joe; ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Joe Biden amerikai elnök 
Fotó: Michael Reynolds / Forrás: MTI/EPA

A teljes cikk ITT érhető el.

Eltűnt Zelenszkij tanácsadóinak a fele

Az Ukrajinszka Pravda arról ír, hogy 

eltűnt tizenhat személy az Elnöki Hivatal tanácsadóinak és vezetőinek névsoráról

a tavalyi évhez képest. Mint írják, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csapatában a tanácsadók száma felére csökkent, az elnök elsőszámú asszisztensének posztja is megüresedett, sőt, a lap szerint megüresedett az elnökhelyettesi tanácsadói állás is – szúrta ki a Mandiner.

Hozzátették:

az Elnöki Hivatal működése egyáltalán nem átlátható: annyira zárt, hogy semmit sem tudni arról, hová tűntek ezek a személyek. 

A francia kiképzők legitim célpontok lesznek Ukrajnában

A The Kyiv Independent arról ír, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette: a francia katonai kiképzők az orosz fegyveres erők „legitim célpontjai” lesznek Ukrajnában. Hozzátette:

Ami a francia kiképzőket illeti, úgy gondolom, hogy már ukrán területen vannak.

Függetlenül a státuszuktól, a katonai tisztviselők vagy zsoldosok legitim célpontot jelentenek a fegyveres erőink számára – tette hozzá.

LAVROV, Szergej
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 
Fotó: Justin Lane / Forrás: MTI/EPA

Áthelyezhetik a kárpátaljai kormányzót

Áthelyezhetik Viktor Mikitát, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás elnökét – adta hírül ukrán képviselőkre hivatkozva a Kárpáti Igaz Szó

Sajtóértesülések szerint a kormányzót az Elnöki Hivatal helyettes vezetőjévé léptetik elő.

Ezek szerint tehát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jobbkeze, Andrij Jermak mellett fog dolgozni, sokkal közelebb a vezetéshez. Az ukrán sajtó szerint a változtatást a napokban jelenthetik be. Azt egyelőre nem tudni, hogy ki követheti Viktor Mikitát Kárpátalja élén. Elképzelhető, hogy először valamelyik eddigi helyettese veheti át a feladatokat.

A döntés mindenesetre érzékenyen érintheti a kárpátaljai magyarságot is. Viktor Mikitát 2021-ben nevezték ki a régió élére. Azóta sokat tett azért, hogy békés legyen az együttélés még ezekben a viharos időkben is - írja a Magyar Nemzet.

MIKITA, Viktor
Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója
Fotó: Purger Tamás / Forrás: MTI

Legkevesebb ötmilliárd ember halna meg a NATO és az Oroszország közötti atomháborúban

A nukleáris háború előtti utolsó órában vagyunk, bármikor kitörhet a biblikus végítélet napja. A hidegháború során az irodalomban, a sorozatokban és a hollywoodi filmekben megjelenő nukleáris holokauszt képe ismét napirendre került, hiszen az ukrajnai proxyháborún keresztül totálisan egymásnak feszült az Egyesült Államok által vezetett NATO és az Oroszország által vezetett hatalmi tömb – írja a Magyar Nemzet.

A NATO közel 3,5 millió főt számláló hadserege és Oroszország 1,2 milliós hadserege bármely pillanatban összecsaphat akkor, hogy ha deeszkalációs törekvések helyett a NATO követi a háborús uszító Emmanuel Macron francia elnök azon tervét, hogy bevessék a NATO-csapatokat Ukrajna területén. 

Az Oroszország ellen bevezetett történelmi léptékű szankciók nem érték el a kívánt hatást, vagyis az orosz háborús gépezet kivéreztetését. Azonban egy totális háború leforgása a két tömb között nem a több tíz millió besorozásra váró katonán fog múlni egy hagyományos konvencionális háború keretén belül.

A Federation of American Scientists (FAS) és az Natural Resources Defense Council (NRDC) felmérése szerint a világ nukleáris készletét 14 országban 111 telephelyen tárolják. Oroszországnak becslések szerint 48 állandó nukleáris fegyvertároló telephelye van, amelyeknek több mint fele a műveleti erők bázisain található. Az orosz telephelyek közül sok egymáshoz és nagy lakott területekhez közel van. Az Egyesült Államok 13 államban és öt európai országban 21 helyszínen tárolja nukleáris fegyvereit. Ezek mind célpontok egy nukleáris háború esetén, amelyekre minden valószínűséggel sorozatos csapásokat mérnek majd a harcoló felek a további válaszcsapások elkerülése érdekében.

Egy teljes körű nukleáris háború Oroszország és az Egyesült Államok által vezetett NATO között egy nukleáris holokausztot okozna. 

A cikk folytatása a részletekkel ITT olvasható.

Zelenszkij: sorsdöntő hetek előtt állunk

Az ukrán elnök szerint a következő hetek eseményei nemcsak a nyarat, de az egész évet is meghatározhatják Ukrajna számára. Itt elsősorban a közelgő békecsúcsra gondolt, de ugyanilyen hangsúlyos Ukrajna fronton elfoglalt pozíciója, az ország kapcsolata az EU-val, a fegyverszállítások, valamint a hazai termelés kibővítése is.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. június 04-én az ukrán-magyar határszakaszon 5092 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4532 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt kedden:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában