Egyetértés

2024.06.07. 14:58

Magyarország és a Vatikán álláspontja egybevág a háború és a béke kérdésében (videó)

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Paul Richard Gallagher szentszéki külügyminiszterrel folytatott megbeszélést Vatikánvárosban.

MW

Paul Richard Gallagher szentszéki külügyminiszterrel folytatott egyeztetést

Forrás: Szijjártó Páter Facebook-oldala

Magyarország és a Vatikán álláspontja egybevág a háború és a béke kérdésében, mindkét fél a mielőbbi ukrajnai béketeremtést támogatja – húzta alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Vatikánvárosban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Paul Richard Gallagher szentszéki külügyminiszterrel folytatott egyeztetését követően arról számolt be, hogy elsősorban az ukrajnai háborúról volt szó, és ezúttal is megerősítést nyert, hogy Magyarország és a Vatikán meglátása egybeesik a kérdésben, mind a két fél a mielőbbi béketeremtésre helyezi a hangsúlyt.

Egyetértettünk abban, hogy a békéhez ma igen komoly bátorságra van szükség, (.) mert jól láthatóan a békét akarókat, a békéért dolgozókat és a békepárti politikusokat elképesztő nyomás éri

 – jelentette ki, hozzátéve, hogy ennek a nyomásnak van egy fizikai, egy politikai és egy jogi eszköztára is.

„A jogi eszköztárat láthatóan Donald Trumppal szemben vetik be az Atlanti-óceán túloldalán. A fizikai eszköztárat, sajnos láthattuk az északi szomszédunkban, a Robert Fico miniszterelnök elleni merénylet során vetették be. A politikai eszköztárat pedig velünk szemben próbálják alkalmazni, amikor például arról beszélnek, hogy az Európai Unióban vegyék el a szavazati jogunkat, hogy ne tudjuk tovább akadályozni a háború továbbterjedését, eszkalálódását" – sorolta.

A helyzet az, hogy ma a békéhez nagyobb bátorság kell, mint a háborúhoz

 – szögezte le.

Majd rámutatott, hogy az ukrajnai háborúnak nem lesz győztese, a konfliktusnak csak vesztesei vannak, a kérdés pusztán az, milyen széles lesz ezek köre, ugyanis minden egyes nappal fokozódik az eszkaláció kockázata.

„Minden egyes nap születnek olyan nyilatkozatok, olyan intézkedések, amelyek a világháborús veszélyt még inkább élessé teszik” – figyelmeztetett.

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban bírálta azt a döntést, amelynek értelmében az ukrán haderő ezentúl oroszországi célpontokat is támadhat amerikai és német fegyverekkel, illetve azt a nyilatkozatot, amely francia kiképzők Ukrajnába vezényléséről szól.

Hangsúlyozta, hogy a hasonló lépések mind egyre élesebbé teszik a világháborús veszélyt, márpedig az jól látszik szavai szerint, hogy ha a háború továbbterjed, akkor az nem több ezer kilométerrel távolabb kezdődik, hanem a közvetlen szomszédságban.

„Tehát egyetértettünk a vatikáni külügyminiszterrel, hogy a diplomácia erőforrásait kell mozgósítani. Egyetértettünk abban, hogy a békéhez szükséges párbeszédet meg kell teremteni, a békéhez szükséges párbeszédet fenn kell tartani, és egyetértettünk abban is, hogy azt nem diplomáciának hívják, ha csakis azzal beszélünk, akivel mindenben egyetértünk” – közölte.

Érintette a svájci Ukrajna-békekonferenciát is, amelyen Magyarország és a Vatikán is részt vesz, viszont arra is kitért, hogy „van egy közös hiányérzetünk, amely abból fakad, hogy a háborúnak nem mindegyik résztvevője lesz ott”.

„Mi nagyra becsüljük a svájciak béketörekvéseit, s el is megyünk, hiszen ahol a békéről van szó, nekünk ott a helyünk, de egy igazán sikeres békekonferenciának előfeltétele az, hogy minden háborúzó fél ott legyen, és ez most sajnos nem lesz adott” – vélekedett.

Valamint minden eddiginél fontosabbnak nevezte a Magyarország és Vatikán közötti kapcsolatok minél szorosabbá tételét, mivel - mint mondta - a lehető legszorosabb szövetségre van szükség azokkal, akik készek a béke érdekében fellépni.

A miniszter ezt követően közölte, hogy a magyar kormány mindig is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az emberek javára fordítsa és fejlessze a történelmi egyházak és az állam kapcsolatát.

„És az a tény, hogy 14 év alatt, tehát mióta kormányzunk, 74 ezerről 184 ezerre nőtt azon diákok száma Magyarországon, akik egyházi iskolákban tanulnak, az elég pozitív véleményt jelent a magyar családok, a magyar szülők részéről a kormány egyház- és oktatáspolitikájával kapcsolatban” – jegyezte meg.

Végül arról is tájékoztatott, hogy Magyarország és a Vatikán folyamatos egyeztetést folytat az üldözött keresztények ügyében. Emlékeztetett arra, hogy a kormány az utóbbi években 64 országban 367 olyan programot támogatott, amely az üldözött keresztények helyzetén kívánt javítani.

Majd tudatta, hogy Afrikában egyre több esetben éri üldöztetés a keresztény közösségeket, és ebben a kérdésben is együtt fognak működni a felek a következő időszakban.

Illetve kiemelte, hogy Magyarország ösztöndíjakat ajánlott fel azoknak a nicaraguai egyetemistáknak, akiknek a katolikus egyetemét bezárták, így tizenhét diák kezdheti meg hazánkban a tanulmányait.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában