MKIK

2024.03.04. 09:53

Orbán Viktor: optimista vagyok az előttünk álló két év gazdaságpolitikáját illetően (videó)

Magyarország miniszterelnöke is felszólalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évadnyitóján.

MW

Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén

Forrás: MTI

Fotó: Máthé Zoltán

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hétfőn rendezte meg a gazdasági évnyitóját. A hagyományosnak mondható eseményen a házigazda idén is Parragh László elnök volt.  A rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter is részt vett.

Minden elhangzott, aminek el kellett, a gazdaságpolitikát a gazdasági miniszterek csinálják, ami előnyös. Kell hogy legyen intellektuális bázis és társadalmi befolyással rendelkező társa is a kormánynak

– mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén.

A miniszterelnök jelezte, biztató számokat mutattak be, és a kamarával való együttműködés is jól áll.

„A kétfajta bázis kamarai vagy szakszervezeti alapú lehet. Mi a termelés, a fejlődés, a piac és a munka terén jól együttműködtünk a kamarával. Tehát a sikeres gazdasági minisztérium és a gazdasági bázist biztosító kamara a jó gazdaság alapja” – fogalmazott.

A kormányfő szerint négy olyan tétel van, ami felett őrködnie kell:

„Az első, hogy mindig jobb, ha nekünk tartoznak. Sajnos ez a helyzet még nem áll fenn, az államadósság jelenlegi helyzete ezt még nem engedi meg. Egy megörökölt, nagyon magas adósságrátával küzdünk: 2002-ben, amikor elveszettük a választást, az államadósság 52 százalékon volt és ment fel 80 százalék fölé. Azt nem szabad szem elől téveszteni, hogy a végén mi adjunk kölcsön másoknak.

A második, hogy mindig többet kell keresni, mint amit elköltünk – szándékosan mondtam így –, keresni kell, nem vagyunk kommunisták, mert ők azt gondolták, úgy is lehet jól élni, ha nem keresünk sokat. Egyelőre viszont többet költünk.

A harmadik pedig, hogy jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni, látják, ha nem dolgozunk, tönkremegyünk és éhen halunk. A számok azt mutatják, hogy ezt nem csináljuk rosszul, az embereket meggyőztük arról, hogy van értelme dolgozni.

A negyedik pedig, hogy mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mint az, hogy mások keresnek rajtunk” – sorolta Orbán Viktor.

A stabil gazdaságpolitika feltételei és keretei adottak

„2020-ig a dolgok elég világos, sikeres, emelkedő pályán haladtak, majd beesett a Covid és a háború. Vissza kellett kapcsolni, és most arra látunk esély, hogy 2024-ben ritmust tudunk váltani, nagyobb lendületet tudunk venni.

Azért vagyunk erre képesek, mert a 2020–24 közötti válság nem zúzta össze a magyar gazdaságot. Ha most megnézzük a gazdaságunk megtorpanását, a reálgazdaság nagyobb baj nélkül túlélte ezt az időszakot, amit ha összevetünk a korábbi válságokkal, több mint meglepő. Ennek két oka van: hagytuk, hogy az emberek és a vállalkozók is keressenek, sokkal jobb pénzügyi helyzetben volt a magyarok tekintélyes része” – tekintett vissza a miniszterelnök.

A kormányfő azt is kiemelte, hogy a Nyugatot majmoló képlet helyett egy teljes világgazdasági kapcsolatrendszerben kezdtek gondolkodni: amikor a Nyugat megbotlik és nem tud beruházni, a keleti beruházások nőnek.

„A magyar beruházók is feljöttek a negyedik helyre, ami szégyen valahol. Mutatja, hogy rengeteg munka áll előttünk. Az lenne a jó, ha mi lennénk az első számú beruházó a saját országunkban”

 – tette hozzá.

Háborúk kora és a globális gazdaság

A gazdaság globális helyzetéről a kormányfő azt mondta,

a világ gazdasági és politikai térképének átszabása zajlik, és látható, hogy ez felgyorsult.

„Geopolitikai és gazdasági vetülete van ennek. A geopolitikai változás azért fontos, mert súlyos dilemmát állít elénk. Azt látjuk, hogy homlokegyenest eltérő módon ítél meg mindent a Nyugat és a világ másik fele. Például itt van az orosz–ukrán háború. Ez kisebb megszorításokkal igaz a közel-keleti helyzetre is. A világgazdaság alakításának első szempontja ma nem a gazdasági észszerűség, hanem a politikai szempontok. Ebben kell most gazdálkodni, hazánknak pedig nem mindegy, hogy végződik ez a disputa” – vázolta fel a jelenlegi helyzetet a miniszterelnök.

Jelezte, az egyik gondolkodásmód szerint a Nyugat teret veszít, melynek oka, hogy nem versenyképes.

Jelenleg nem vagyunk elég erősek, és nem vagyunk képesek olyan belső változásokra, amelyek megemelik az európai versenyképességet. Ahogy a Nyugat és a Kelet összekapcsolódik vagy szétválik, befolyásolja Magyarország lehetőségeit. Ha visszatér a hidegháború, hazánk keleti határánál fog ez szétválni. Ha együttműködés van, akkor mi két világ között vagyunk, és itt lehet együttműködés Nyugat és Kelet között. A két világ közötti állapot fenntartása a célunk. Nyitottnak lenni Nyugat felé, de kapcsolatban lenni, együttműködni Kelettel is. A háború után is lesz élet, nekünk pedig fontos, hogy a gazdasági lehetőségeink megmaradjanak

– hangsúlyozta.

PARRAGH László; NAGY Márton; ORBÁN Viktor; VARGA Mihály
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara budapesti gazdasági évnyitóján 2024. március 4-én. Az asztalnál Varga Mihály pénzügyminiszter, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (b-j)
Fotó: Máthé Zoltán / Forrás: MTI

A miniszterelnök szerint a kérdés az, hogy meddig tart a háború és mi következik. 

„Az első súlyos, talán már levont konzekvencia az, hogy Európa nem tudja elkerülni, hogy újra felfegyverkezzen, ez nem hangzik jól, de elkerülhetetlen lesz. Nem tudjuk, hogy Amerika meddig marad itt, saját erőből nem tudjuk megadni a biztonságot, akkor bajban leszünk. Ezért gyorsított hadiipari fejlesztések történnek a világban”

– adta meg a választ, hozzátéve:

„A magyar kormány ösztönei jól működnek, mert a háború kitörése előtt megkezdték a magyar hadiipar példátlan felépítését.”

A politika részben az intuíciók világa, nem csak a törvényszerűségé, ezért az ember néha elkapja a fonalat, és kiderül, olyasmit csinál, ami miatt mindenki előtt vagyunk két-három esztendővel – tette hozzá.

Ami a háborút illeti, a kormányfő szerint nyilvánvaló, hogy a Nyugat nem nyeri meg az oroszokkal szemben, és fordítva is ez a helyzet.

Ez egy proxi háború, Ukrajna erejét nem Ukrajna adja, hanem azok, akik mögötte állnak, ezért ez egy orosz–Nyugat háború.

„Az oroszok sem nyerik meg ezt a háborút a Nyugattal szemben. Ha ez igaz, akkor egyetlen megoldás van, előbb vagy utóbb béketárgyalások lesznek; kérdés, előbb vagy utóbb? A döntő szempont az, hogy kinek az oldalán van az idő? Aki úgy érzi, az idő nem az ő oldalán van, az lezárná már” – jegyezte meg.

Orbán Viktor szerint Magyarország az egyetlen ország, amelyik azt mondja, hogy az idő az oroszok oldalán van, ezért hazánk érdeke, hogy minél hamarabb tűzszünettel és béketárgyalásokkal véget érjen ez a háború. Az országok többsége viszont azt gondolja, hogy a Nyugat oldalán van az idő.

„Ez egy érdekes gondolatmenet, ha az ember az Atlanti-óceán túlfelén van, de ha itt élünk, már kevésbé. A mi nézőpontunkból az a kérdés, közelebb jön-e hozzánk az orosz határ vagy sem. Ha ez tovább folytatódik, akkor az orosz határ közelebb kerül hozzánk, és ez teljesen ellentétes a mi érdekeinkkel, ugyanakkor arról is meg vagyok győződve, hogy ezt csak akkor lehet elkerülni, ha a Nyugat összeszedi magát” – mondta a miniszterelnök, aki szerint egyáltalán nem hazardírozás, hanem egy épeszű döntés, várakozás, ha Donald Trump visszatér az elnöki posztra. 

Csak egy új szereplő találhat kiutat, akinek nem volt része ebben a háborúban. Az egyetlen esély, hogy véget érjen ez a háború

– szögezte le. 

Választások Amerikában és Európában

Orbán Viktor emlékeztetett, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is választások lesznek.

A választásoknak nagy jelentőségük lesz az észszerűség szempontjából. Az egyik oldalon a föderalisták, a másikon a szuverenisták állnak, gazdaságilag viszont a józan ész számít

– jegyezte meg, hozzátéve: 

Európa legnagyobb baja, hogy ideológiai alapon folyik a gazdaság, akik a magas pozíciókat elfoglalják, baloldali gondolkodásúak, és nem tudják egyensúlyban tartani az eszméket és a gyakorlatot. Egy ideologizált baloldali vezetés helyett van esély arra, hogy jobboldali, észszerű vezetése legyen Európának

– fogalmazott.

A szűkebb régió kapcsán elmondta: a V4-ek együttműködését nem érdemes feladni, „ebben van még szufla, élet”.

„Szlovákia, Szerbia, Ausztria könnyen adhat egy újabb szövetséget a V4-ek mellett” – utalt az újabb együttműködési lehetőségekre a miniszterelnök.

Magyarországi profitegyenleg

Hazánk profitegyenlegéről szólva azt mondta, javul, de nem elegendő.

A nyitott vagy zárt gazdaságot az dönti el, hogy áll a profitegyenlegünk

– jegyezte meg.

A miniszterelnök szerint a profitegyenleg problémát meg kell oldani.

Ma Magyarországon a külföldiek, akik itt vannak, megtermelnek sok profitot, 4–6 milliárd eurót kivisznek. Mi sem járunk ezzel persze rosszul, de végül mégiscsak kimegy az országból ez a pénz. Ha profitkiviteli tilalmat rendelünk el, akkor viszont nincsenek beruházások. Akkor tudunk egyszerre nyitottak maradni és együtt élni 4-6 milliárdnyi kimenő profittal, ha mi is ugyanennyit begyűjtünk és mi is hazahozunk ennyit, mert jelenleg csak 1,3–1,5 milliárd euró profitot hozunk haza

– ismertette az egyenleget.
Orbán Viktor elmondta, a magyar gazdaság jövője szempontjából a legfontosabb, hogy megtámogassák azokat „a nemzeti bajnokainkat, akik képesek arra, hogy külföldön profitot termeljenek és hazahozzák”. 

A kormányfő szerint ha ez a szemlélet kiesik, akkor magyar gazdaságpolitika mindig is a szegényházra fog emlékeztetni, mi fogunk dolgozni másoknak és mások többet keresnek rajtunk, mint amennyit mi keresünk saját magunkon, ezért fontos a kifektetési program.

Van két óriási vállalatunk, a Mol és az OTP, de lassan a hadiipar is be fog jönni, nem kell kishitűnek lenni. Nemrégiben derült ki, hogy hidat, utakat építünk külföldön. Ha van finanszírozás és kifektetés, és vannak vállalkozók, termékeik, amelyek versenyképesek, azoknak menniük kell, mert mindig marad egy meglopottság, kizsákmányoltság érzése. Nem lehet úgy élni, hogy minden reggel úgy kelünk, hogy megint kizsákmányoltak, be kell engednünk a modern technológiát

– fogalmazta meg a célt a kormányfő.

Beszélt arról is, hogy a költségvetési hiány elment 6,5 százalékra, „innen kell visszajönni”.

Nem akarjuk, hogy a gazdasági fejlődés megálljon, a rezsitámogatást, családtámogatást nem akarjuk megváltoztatni. A szándék, hogy 2024-ben 4,5, majd 3,7, végül 2,9 százalékra csökkenjen a hiány

– mondta.

Jelezte, most szeptemberben várható döntés, hogyan térünk vissza a korábbi szabályokhoz, amire négy év lesz, és így is maradhat egy puffer évünk, ha a fentieket nem sikerül tartani.

„Egyéves ráhagyással dolgozunk, szerintem ez a célkitűzés lehetséges. Kérdés: mi van, ha a tétjeink nem jönnek be Amerikában, az unióban, a költségvetésben? Úgy tudunk felkészültek lenni, ahogy a régi vicc szól: a székely területen egy parancsnoknak jelentették, minden irányból bekerítették őket, mire a parancsnok azt mondta, ez a legjobb hír, hiszen így minden irányba támadhatunk” – zárta szavait a miniszterelnök.

Az eredeti cikk IDE KATTINTVA olvasható!

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában