Izraeli–palesztin konfliktus

2024.03.17. 08:13

Az elrabolt emberek elengedését és a palesztinok segélyezését sürgeti Olaf Scholz

Az izraeli–palesztin háború 163. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök (b) és Olaf Scholz német kancellár a jeruzsálemi tárgyalásai utáni sajtóértekezleten 2024. március 17-én

Forrás: MTI/EPA/AP pool

Fotó: Leo Correa

Az elrabolt emberek elengedését és a palesztinok segélyezését sürgeti a német kancellár

Az október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok kiszabadításáról szóló megállapodást és a palesztinok további, fokozott segélyezését sürgette Olaf Scholz német kancellár Jeruzsálemben vasárnap.

NETANJAHU, Benjámin; SCHOLZ, Olaf
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök (b) és Olaf Scholz német kancellár a jeruzsálemi tárgyalásai utáni sajtóértekezlet végén 
Fotó: Leo Correa / Forrás: MTI/EPA/AP pool

A német kancellár és az izraeli kormányfő megbeszéléseit követően Benjámin Netanjahu elsősorban a háború folytatásáról, míg Scholz az izraeli túszok és a palesztin civilek szenvedéseiről, és a megállapodás szükségességéről beszélt.

Nagyon komoly beszélgetésünk volt, barátok közti komoly beszélgetés, melyben a német kancellár aggodalmát fejezte ki két dolog, a gázai civilek védelme, és a humanitárius segélyezés miatt

 – mondta Netanjahu.

Úgy gondoljuk, hogy a Hamászt fel kell számolni, nem lehet Gázának jövője, békés jövő, izraeli jövő, ha a Hamász terrorszervezet, mely népirtást követett el, fennmarad

– hangsúlyozta az izraeli kormányfő.

Százhatvan nap után még mindig több, mint száz izraeli van a Hamász kezében. Százhatvan napja szenvednek, és elviselhetetlen bizonytalanság a családjaik és barátaik számára. Gondolatainkban és imáinkban vannak, ahogy a több mint 1200, október 7-én brutálisan megölt ember emléke

– mondta a német kancellár.

Ezekben a sötét órákban országom Izrael népe mellett áll, Izraelnek joga van az önvédelemhez a Hamász terrorjával szemben. Minden túszt szabadon kell engedni, ennek a szörnyű bűnténynek véget kell vetni most. Izrael katonai hadművelete a Gázai övezetben már öt hónapja tart, és a Hamász katonai infrastruktúrájának nagy részét elpusztították. Ebben az öt hónapban Gázában rendkívül magas árat fizettek emberéletekben, sokak szerint túl magas árat. Izrael partnereként és barátjaként megosztottam aggodalmaimat a miniszterelnökkel. A Hamász elleni harc Izrael jogos célja, hogy soha többé ne történhessen meg október 7.

– hangsúlyozta Scholz.

Minél tovább tart a háború, minél magasabb a civil áldozatok száma, minél rettenetesebbé válik a gázai emberek helyzete, annál inkább megfogalmazódik a kérdés, hogy bármennyire is fontos a cél, igazolhat-e az ilyen szörnyen magas árat, vagy másképp kell elérni a célt?

– tette hozzá, és az esetleges rafahi támadásról szólva jelezte, hogy a katonai logika mellett a humanitárius logika is felmerül: miként lehet megvédeni a háború elől oda menekült 1,5 millió embert. Hová menjenek? – tette fel a kérdést Scholz.

A kancellár hangsúlyozta az izraeli kormányfőnek, hogy a gázaiakat humanitárius segélyekkel kell ellátni, s közölte, hogy nem nézhetik tétlenül a palesztinok éhezését, hogy sokkal több segélyre van szükség, s a segélyezést sürgősen javítani kell Izraelből. Emellett kiemelte a túszok kiszabadításáról és a hosszan tartó tűzszünetről szóló egyezmény szükségességét.

A német vezető szerint a terror ellen nem csak katonai eszközökkel lehet harcolni, a biztonságot a két nép, az izraeliek és a palesztinok jobb jövőképe hozhatja el, ha a palesztinok remélhetik a jövőben önrendelkezésüket, ha Ciszjordánia és a Gázai övezet a megreformált és megerősített Palesztin Nemzeti Hatóság igazgatása alatt áll. Scholz kiállt a két állami, vagyis Izrael mellett egy palesztin államot ígérő jövőkép mellett, amely a nemzetközi konszenzus szerint az izraeli-palesztin kérdés rendezésének alapja kell, hogy legyen.

A német kancellár megválasztása óta harmadszor, az iszlamista Hamász terrorszervezet október hetediki támadása nyomán kitört háború óta másodszor látogatott el személyesen Izraelbe.

NETANJAHU, Benjámin; SCHOLZ, Olaf
Olaf Scholz német kancellár (j) és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök koszorút helyez el a berlini Grünewald Pályaudvar 17-es vágányán kialakított emlékhelyen 2023. március 16-án
Fotó: Filip Singer / Forrás: MTI/EPA

Olaf Scholz: Rafah megtámadása nagyon megnehezítené a regionális békekötést

A gázai övezeti Rafah megtámadása nagyon megnehezítené a regionális béke ügyét, mert rengeteg civil áldozattal járna - jelentette ki vasárnap Olaf Scholz német kancellár, II. Abdalláh jordániai uralkodóval folytatott megbeszéléseit követően.

Ez az egyik fő érv, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatandó megbeszélésein is felhoz majd vasárnap, a térségben tett villámlátogatása során - mondta Scholz.

A tárgyalásokra azt követően került sor, hogy Izrael pénteken jóváhagyta a palesztin terület déli peremén fekvő város megtámadásának tervét, ahol a 2,3 millió lakos több mint fele menedéket keresett az öt hónapja tartó háború során.

Most arról van szó, biztosítsuk, hogy hosszú távú tűzszünetet érjünk el

 - mondta Scholz, miután a jordániai királlyal tárgyalt a Vörös-tenger partján fekvő Akabában.

Arra a kérdésre, hogy kész-e nyomást gyakorolni Netanjahura a támadás megakadályozása érdekében, Scholz azt mondta, "teljesen egyértelmű, hogy mindent meg kell tennünk, hogy a helyzet ne legyen rosszabb, mint amilyen már most is".

Izraelnek minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát, de az nem fordulhat elő, hogy a Rafahba menekült embereket közvetlenül fenyegesse ott bármilyen katonai akció 

- fejtette ki a német kancellár.

Német kormánytisztviselők az elmúlt hónapokban hangsúlyozták, hogy Izraelnek be kell tartania a nemzetközi jogot a Hamász támadásaira adott válaszlépések során, és felszólították Izraelt, hogy engedjen be több humanitárius segélyt a Gázai övezetbe. Elítélték egyben a ciszjordániai zsidó telepesek erőszakos fellépését.

Scholz elmondta, a II. Abdalláh királlyal folytatott megbeszélések ismét világossá tették, mennyire fontos, hogy minden tárgyaláson szóba kerüljenek az Izrael és egy palesztin állam közötti lehetséges békés együttélés hosszú távú kilátásai.

Izraeli miniszterelnök: a nemzetközi közösség hamis vádakkal próbálja megállítani a gázai háborút

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a kormány vasárnapi ülésének kezdetén azt hangoztatta, hogy a nemzetközi közösség hamis vádakat hoz fel az izraeli hadsereg (IDF), a kormány és a miniszterelnök ellen a gázai háború megállítása érdekében

Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerint a nemzetközi közösség megpróbálja megállítani a gázai háborút, és ezért erőfeszítéseket tesz az izraeli választások előrehozására.

"A háború kezdete óta két fronton harcolunk - katonai és politikai fronton. A politikai fronton eddig sikerült lehetővé tennünk, hogy erőink példátlan módon küzdenek öt teljes hónapon keresztül. De növekszik  a nemzetközi nyomás. A nemzetközi közösségben vannak, akik most próbálják megállítani a háborút, még mielőtt minden célját eléri. Ezért hamis vádakat hoznak fel az IDF, az izraeli kormány és Izrael miniszterelnöke ellen" - állította Netanjahu.

"Erőfeszítéseket tesznek azért, hogy most, a háború kellős közepén választások legyenek. Mert tudják, hogy a mostani választások megállítják a háborút, és legalább hat hónapra megbénítják az országot"- állította a kormányfő, aki a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint alulmaradna az ellenzékkel szemben a megmérettetésen.

Tehát tisztázzuk: ha most leállítjuk a háborút, mielőtt bármilyen célt elérnénk, az azt jelenti, hogy Izrael elvesztette a háborút, és ezt nem engedjük meg. Ezért nem szabad engednünk ennek a nyomásnak

 - tette hozzá.

Netanjahu azt is közölte, hogy az általa említett erőfeszítések csak erősítik Izrael eltökéltségét a háború folytatására, és a nemzetközi nyomás nem akadályozza meg abban, hogy minden cél megvalósítása érdekében cselekedjen.

A Hamász felszámolása, minden túszunk szabadon bocsátása, valamint annak biztosítása, hogy Gáza többé nem jelent fenyegetést Izraelre nézve

 - határozta meg az öt hónapja tartó háború céljait.

Elmondása szerint ezen célok eléréséért az IDF-nek Rafahban, az egyiptomi határnál is várhatóan több hétig tartó hadműveletet kell végrehajtania. Ehhez állítása szerint olyan hadműveleti terveket fogadtak el, amelyek tartalmazzák a civilek evakuálását.

"Ez az egyetlen módja annak, hogy felszámoljuk a Hamász maradék gyilkos csapatait, és csak így gyakorolhatjuk a szükséges katonai nyomást az összes elrabolt szabadon bocsátásához" - vélekedett a kormányfő.

Izraeli harckocsizók a Gázai övezet határtérségében, egy dél-izraeli gyülekezési ponton 2024. március 13-án 
Fotó: Tsafrir Abayov / Forrás: MTI/AP

"A nemzetközi közösségben élő barátainknak azt mondom: Ilyen rövid az emlékezetük? Ilyen gyorsan elfelejtették október 7-ét, a holokauszt óta a zsidók ellen elkövetett legszörnyűbb mészárlást? Ilyen gyorsan készen állnak megtagadni Izrael önvédelemhez való jogát, hogy megvédje magát a Hamász szörnyei ellen? Ilyen gyorsan elvesztették lelkiismeretüket? Ahelyett, hogy nyomást gyakorolnának a kegyetlen ellenségével a lehető legigazságosabb háborút vívó Izraelre, fordítsák a nyomásgyakorlást a Hamász és patrónusa, Irán ellen. Ezek jelentenek veszélyt a térségre és az egész világra" - zárta beszédét Netanjahu.

Az amerikai hadsereg húszi drónokat és más harci eszközöket semmisített meg a Vörös-tengeren és Jemenben

Az amerikai hadsereg szombaton lelőtt a Vörös-tengeren egy, a húszi lázadók által indított drónt, öt haditengerészeti drónt és egy másik pilóta nélküli gépet pedig Jemen húszik által ellenőrzött területein semmisített meg "önvédelemből" - jelentették be szombaton Washingtonban.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) arról számolt be, hogy a

 jemeni húszi lázadók két drónt indítottak a Vörös-tenger irányába, amely a világkereskedelem szempontjából stratégiai fontosságú tengeri útvonal. Az egyik drónt az amerikai erők megsemmisítették, a másik valószínűleg a tengerbe zuhant 

- közölték, hozzátéve, hogy a térségben tartózkodó hajókról nem jelentettek károkat vagy sérüléseket.

Pénteken az amerikai hadsereg bejelentette, hogy megsemmisített kilenc hajó elleni ballisztikus rakétát és két húszi drónt, miután a jemeni lázadók támadást intéztek a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl irányában, bár "károk nem keletkeztek".

A jemeni síita húszi felkelők támogatói földre festett amerikai és izraeli (j) zászlón taposva tiltakoznak Szanaában 2024. január 19-én az ellen, hogy az Egyesült Államok terrorszervezetnek minősítette a húszi mozgalmat
Fotó: Jajha Arhab / Forrás: MTI/EPA

A húszik november óta fokozták támadásaikat a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben a kereskedelmi és katonai hajók ellen, számos hajótulajdonost arra kényszerítve, hogy elkerülje ezeket a nemzetközi kereskedelem számára létfontosságú útvonalakat.

A lázadók, akik hatalmas területeket ellenőriznek Jemenben, és akiket Irán támogat, azt állítják, hogy támadásaikat a Gázai övezetben élő palesztinokkal való szolidaritásból hajtják végre, ahol Izrael háborúban áll a Hamász palesztin szervezettel, amely 7-én véres támadást hajtott végre izraeli túszokat ejtve.

Washington, Izrael legfőbb szövetségese decemberben többnemzetiségű koalíciót hozott létre a tengeri forgalom "védelmére", de nem sikerült megállítani a támadásokat.

Ez történt szombaton:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában