Izraeli–palesztin konfliktus

2024.02.16. 07:03

Az izraeli hadsereg Hamász fegyvereseket fogott el a hán-júniszi Nasszer kórházban

Az izraeli–palesztin háború 133. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Izraeli katonák a Gázai övezetbe tartanak Dél-Izraelből 2024. február 13-án

Forrás: MTI/AP

Fotó: Ariel Schalit

Rendbontás alakult ki egy segélyszállítmánnyal megrakott teherautó körül Rafahban

Több tucat ember próbált megrohamozni pénteken egy segélyszállítmánnyal megrakott teherautót a rafahi határátkelőnél a Gázai övezet déli részén, ahol rendkívül kis területen mintegy 1,3 millió menekült zsúfolódott össze.

A rendőrség közbelépett és sikerült visszaszorítania a tömeget – közölte a radikális iszlamista Hamász által irányított hatóság.

A közösségi médiában megosztott felvételeken embereket lehetett látni, amint behatolnak a határátkelő vámkezelő területére. Lövések zaját is hallani lehetett és fekete füst is látható volt.

Szemtanúk arról számoltak be, hogy a biztonságiak a tömegbe lőttek és megöltek egy fiatalt.

A gázai hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak az ügyben.

Az egyiptomi határon található Rafahban kerestek menedéket a palesztin térség más területeiről harcok elől elmenekült lakosai, hatalmas sátortáborok alakultak ki, de sokan az utcákon kénytelenek élni. Segélyszervezetek alig képesek őket ellátni a legalapvetőbb dolgokkal.

A segélyek Egyiptom felől érkeznek a határátkelőn keresztül, miután az izraeli hatóságok ellenőrizték a szállítmányokat.

Az izraeli hadsereg elfogta a Hamász sok terroristáját a hán-júniszi Nasszer kórházban

Az izraeli hadsereg titkosszolgálati információk alapján elfogta a Hamász palesztin iszlamista szervezet számos fegyveresét a hán-júniszi Nasszer kórházban, a Gázai övezet déli részén, köztük húsz olyat, aki részt vett az izraeli települések elleni október 7-i terrortámadásban – jelentették be pénteken hivatalosan.

A kórház átkutatásakor találtak olyan gyógyszereket, amelyeken a Hamász által túsznak elhurcolt izraeliek közül néhánynak a neve szerepel.

Ennek amiatt lehet jelentősége, hogy az Izrael és a Hamász között katari és amerikai közvetítéssel megkötött megállapodás keretében a Gázai övezet civil lakosságának bejuttatott gyógyszersegélyből az izraeli túszoknak is kapniuk kell.

A Hamász felügyelte gázai egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy a Nasszer kórházban négy beteg meghalt áramhiány miatt. Leálltak a generátorok, és ez az intenzív osztályon lélegeztetőgépre kapcsolt betegek, illetve az inkubátorba tett koraszülöttek életét veszélyezteti.

Joáv Galant izraeli védelmi miniszter pénteken azt közölte, hogy Izrael birtokába került titkosszolgálati információk szerint az ENSZ palesztin segélyszervezetének, az UNRWA-nak több mint harminc alkalmazottja vett részt az október 7-i terrortámadásban, és segédkezett izraeli túszok Gázába hurcolásában.

Közülük tizenkét palesztin nevét és fényképét, köztük az UNRWA iskoláiban oktató tanárok nevét nyilvánosságra hozta az izraeli hadsereg, és Galant bemutatta ezeket a külföldi újságíróknak tartott tájékoztatóján.

Hamász: sokan meghaltak az Izraelből túsznak elhurcoltak közül

A palesztin szélsőségesek által október 7-én a Gázai övezetbe elhurcolt izraeliek közül sokan meghaltak, az életben maradtak pedig rendkívül nehéz körülmények között kénytelenek élni – közölte pénteken a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet fegyveres szárnya, az Izzedín al-Kasszám Brigádok.

Izraeli túszok családjai a Hamász-vezetők felelősségre vonásáért tüntettek a Nemzetközi Büntetőbíróságnál Hágában
Fotó: ANP via AFP

A Hamász tavaly október 7-én összehangolt terrortámadást követett el Izrael több déli települése ellen.

A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsebesült, és a fegyveresek Gázába hurcoltak túsznak 240 embert, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.

Válaszul Izrael nagyszabású hadműveletet indított a Gázai övezetben, ammelyben immár több mint 28 ezer palesztin vesztette életét a helyi egészségügyi hatóságok szerint.

A tavaly november végi egyhetes tűzszünet keretében több mint száz túsz kiszabadulhatott cserébe Izraelben fogva tartott 240 palesztin szabadon engedéséért.

„Sokan meghaltak az izraeli túszok közül, a még életben lévő foglyok pedig rendkívül nehéz körülmények között tengődnek” – mondta Abu Obeida Hamász-szóvivő egy hangfelvételen.

Számtalanszor figyelmeztettünk, hogy milyen veszélyeknek vannak kitéve azok, akiket túszul ejtettünk. Nem akartuk, hogy a helyzet ideáig fajuljon, de Izrael vezetése nem hallgatott ránk

– mondta.

Hónapokig próbáltuk megkímélni ezeknek a túszoknak életét, és ellátni őket, mert legfőbb humanitárius célunk kiszabadítani saját embereinket, és érvényesíteni népünk legitim jogait

– tette hozzá Obeida.  

 Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője kedden arról számolt be, hogy még 136 túsz van a Gázai övezetben, akik közül 31-et halottnak hisznek.

Palesztin és libanoni oktatók mondták fel ösztöndíjukat a hágai kormány gázai háborúval kapcsolatos álláspontja miatt

Palesztin és libanoni egyetemi oktatók és kutatók adták vissza hollandiai ösztöndíjukat és mondták fel együttműködésüket az ösztöndíjat biztosító holland oktatási intézménnyel a hágai kormány gázai háborúval kapcsolatos álláspontja miatt – tájékozatott az NL Times című angol nyelvű holland hírportál pénteken.

A Volkskrant című holland napilap információira hivatkozva a hírportál azt írta, hogy az érintett palesztin és libanoni oktatók döntésük indoklása szerint a holland kormány „feltétel nélkül” támogatja Izraelt a Gázai övezetben elkövetett „gyarmatosítás és népirtás” ellenére.

A főként Bejrútból és a ciszjordániai Bir Zeitből származó oktatók és kutatók véleménye szerint az ösztöndíj és az azzal járó támogatás elfogadása egyenértékű lenne a Hollandia által követett „rasszista és gyarmatosító politika tisztára mosásával”.

Palesztinok nézik egy izraeli légicsapásban lerombolt lakóház romjainak eltávolítását a Gázai övezet déli részén lévő rafahi menekülttáborban 2024. február 16-án
Fotó: Hatem Ali / Forrás: MTI/AP

A hírportál megjegyezte, a palesztin és libanoni oktatók és kutatók tavaly 580 ezer euró (mintegy 221 millió forint) értékben kaptak hollandiai ösztöndíjat, a pénz a holland külügyminisztérium támogatási alapjából származott.

Az érintettek szerint a holland kormány semmilyen módon nem foglalkozik Izrael „megszálló hatalomként fennálló kötelezettségeivel, ahogy az emberi jogok háború alatti megsértésének hosszú listájával sem”. Bírálták az ösztöndíjat biztosító delfti vízügyi oktatási intézetet (IHE) is, amiért nem ítélte el Izrael támadásait Gáza ellen, annak ellenére, hogy évek óta együttműködik a palesztin egyetemekkel.

Eddy Moors, az IHE igazgatója reményét fejezte ki, hogy az ösztöndíj elutasítása és az együttműködés felmondásáról szóló döntés átmeneti. Hangsúlyozta: az intézet „soha nem foglal állást egyetlen párt és vagy politika mellett sem”. A beszámoló szerint a palesztin és libanoni oktatók és kutatók nem fogadták el a „semlegességről” szóló nyilatkozatot, mondván: „gyarmati történelmét és a Harmadik Birodalommal való múltbeli együttműködését tekintve Hollandia megtanulta volna a leckét, hogy népirtás esetén nem lehet szó semlegességről”.

A holland külügyminisztérium szóvivője azt mondta, a tárca „nagyon sajnálatosnak” tartja az esetet, a program célja ugyanis a palesztin lakosság támogatása, „ami most megfeneklett”.

Egyiptom betonfallal körülvett tábor építésébe kezdett

Betonfallal körülzárt tábor építésébe kezdett Egyiptom a Sínai-félszigeten, ahol szükség esetén elhelyezhetőek palesztin menekültek, ha Izrael támadást indít Rafah ellen a Gázai-övezetben – jelentette a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap helyi idő szerint csütörtökön, egyiptomi hivatali és biztonsági elemzőkre hivatkozva.

Miután az egyiptomi határ mentén fekvő Rafahban több mint egymillió ember zsúfolódott össze, akik az övezet többi részén folyó harcok elől menekültek el, szárazföldi offenzíva esetén sok lehet az áldozat vagy a menekültek kénytelenek lesznek elindulni Egyiptom felé.

Az egyiptomi Észak-Sínai régió kormányzója csütörtökön tagadta a palesztinok befogadására szolgáló menedékhely építéséről szóló híreket, mondván a térségben zajló helyreállítási munkákat az egyiptomi kormány rendelte el az Iszlám Állam szélsőséges harcosaival folytatott heves harcok befejeztével. Egyiptomi biztonsági források hangsúlyozták, hogy vészforgatókönyvről van szó, és Kairó bízik abban, hogy elkerülhető a menekültáradat, és tető alá hozható tűzszüneti megállapodás a Gázai övezetben, a területet pedig elővigyázatosságból és ideiglenesen készítik elő.

A WSJ jelentése szerint a tábor alapterülete mintegy 20 négyzetkilométer, a befogadóközpont pedig akár százezer embernek is menedéket nyújthat, noha Egyiptom legfeljebb 50–60 ezer palesztin menekült befogadásával számol.

Kairó az elmúlt hetekben fokozta a biztonsági jelenlétét és  csapatösszevonásokat hajtott végre a Gázai övezet határánál, továbbá intenzívebb járőrözésbe fogott különösen a rafahi és a Kerem Salom-i határátkelőknél, hogy gátat szabjon a palesztin menekültek Egyiptomba érkezésének.

Palesztinok a Gázai övezet középső részén fekvő Deir el-Balahban létesített belföldi menekülttáborban 2024. február 13-án
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy a Hamász elleni műveleteket kiterjesztik Rafahra. A WSJ értesülései szerint Egyiptom közölte: ha tömegesen indulnak útnak palesztin menekültek Egyiptomba, készek felmondani az Izraellel kötött békemegállapodást. Egyiptom a háború kezdete óta hangoztatja, hogy a palesztinokat nem szabad elüldözni vagy kitelepíteni az övezetből, és teljesen elfogadhatatlannak tartja, hogy Egyiptomba kényszerítsék őket.

A WSJ – az izraeli hadsereg egy magas rangú tisztjét idézve – azt írja, hogy a műveletek miatt Izrael az övezet északi részébe telepítené át a városban élők egy részét.

Tüzet nyitott egy fegyveres egy izraeli buszmegállóban várakozókra

Tüzet nyitott egy fegyveres egy izraeli buszmegállóban várakozókra, egy embert megölt, öt másikat pedig megsebesített Gedera közelében péntek délben – jelentette a katonai rádió.

A merénylő autójával a Gedera melletti forgalmas kereszteződéshez hajtott, majd kiszállt és lőni kezdett a buszmegállóban várakozókra. A támadót egy katona agyonlőtte.

Az egyik áldozat, egy 20 év körüli férfi életveszélyesen megsérült, s később a kiérkező mentők nem tudták megmenteni életét. A környező kórházakba szállították a többi sebesültet, köztük  három súlyos esetet, – egy kisfiút, egy fiatal fiút és egy idősebb férfit, – valamint egy közepesen, és egy enyhébben sérült izraelit.

A rendőrség nagy erőkkel átvizsgálta a környéket az elkövető esetleges társai után kutatva.

Tovább folynak a harcok a Gázai övezetben és a libanoni határnál

Tovább folynak a harcok a Gázai övezetben és a libanoni határnál az Hamász palesztin terrorszervezet ellen meghirdetett háború 133. napján, pénteken.

Az izraeli hadsereg (IDF) a Gázai övezetben megtámadta a Hamász főhadiszállását és kilövőállásait, valamint terroristákat ölt meg az elmúlt 24 órában.

Az IDF jelentése szerint a légierő számos Hamász-célpontot lőtt, köztük a szervezet hadműveleti főhadiszállását, katonai célokat szolgáló épületeket, rakétákakilövő állásokat, valamint a levegőből segítették a szárazföldi egységeket.

Az övezet déli és középső részén az izraeli csapatok tűzharcokban megöltek számos terroristát, valamint felfedeztek és hatástalanítottak egy pokolgépet. A csatákban csütörtökön elesett egy, 20 éves jeruzsálemi őrmester, s többen megsebesültek, egyikük súlyosan.

Az északi, libanoni határon egy Izraelbe, Margaliot faluba átlőtt páncéltörő rakéta eltalált egy baromfifarmot, ahol kilencezer madár pusztult el. „Ez egyértelmű támadás az ország élelmezésbiztonsága ellen” – nyilatkozta a baromfigazdaság tulajdonosa a ynet helyi hírportálnak.

A libanoni állami hírügynökség szerint hárman életüket vesztették egy izraeli támadásban a dél-libanoni Kantarában. Az Amal nevű síita mozgalom közölte, hogy a halottak a szervezet tagjai voltak, akik „nemzeti kötelességük és a dzsihád teljesítése közben, valamint Libanon és déli részének védelmében haltak meg”.

Az IDF jelentése szerint vadászrepülőgépekkel lőtték, és eltalálták a libanoni síita Hezbollah katonai építményét Kantarában. A támadásban többen meghaltak, és egy másik Hezbollah-épületet is célba vettek ebben a faluban.

Izrael északi határvidékén a libanoni belövések miatt továbbra is számos utat lezártak a polgári lakosság elől, az ott élő tízezreket már hónapokkal korábban evakuálták.

Az izraeli kormányfő ellenzi a palesztin állam elismerését

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök közleményben jelentette ki péntek reggel, hogy „Izrael továbbra is ellenzi egy palesztin állam egyoldalú elismerését".

Az izraeli miniszterelnök Joe Biden amerikai elnökkel folytatott telefon beszélgetése után közölte: szerinte Izraelt nem kényszeríthetik rá, hogy elfogadja egy palesztin állam megszületését.

Izrael határozottan elutasítja a nemzetközi utasításokat a palesztin rendezésről. Egy ilyen megállapodás csak a felek közötti közvetlen, előfeltételek nélküli tárgyalásokkal születhet meg

– jelentette ki Netanjahu.

„Izrael továbbra is ellenzi a palesztin állam egyoldalú elismerését. Az október 7-i mészárlás után az ilyen elismerés hatalmas jutalmat jelentene a példátlan terrorizmus számára, és megakadályozná a jövőbeni békés rendezést” – állította az izraeli kormányfő.

A miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint Netanjahu és Biden negyven percet beszélt telefonon csütörtök éjjel. A Fehér Ház tájékoztatása szerint Biden azt mondta Netanjahunak, hogy „elkötelezett és fáradhatatlanul dolgozik az elraboltak mihamarabbi kiszabadulásán”.

A két politikus megvitatta a gázai helyzetet, s Biden hangsúlyozta, hogy „sürgősen biztosítani kell a humanitárius segély eljutását a palesztin polgárokhoz, akiknek égetően szükségük van rá”.

Biden ismét óva intette Netanjahut az izraeli hadsereg rafahi hadműveletének megindításától mindaddig, amíg nem születik olyan gyakorlati és megvalósítható terv, amely biztosítja a városban tartózkodó palesztin civilek biztonságát.

A két vezető legutóbb vasárnap beszélt telefonon, szintén negyven percig. Eszmecseréjük előtt az izraeli miniszterelnökök találkozott William Burnsszel, a CIA Izraelben tartózkodó főnökével.

Izraeli harcjárművek járőröznek a Gázai övezet és Izrael határának térségében Dél-Izraelből nézve 2024. február 15-én
Fotó: Leo Correa / Forrás: MTI/AP

Az izraeli katonai hírszerzés ezen a héten jelentést terjesztett az izraeli vezetők elé, amelyben arra figyelmeztetett, hogy ha a hadseregnek sikerül is felszámolnia a Hamászt mint szervezett katonai erőt Gázában, akkor is fennmarad mint „terrorcsoport és gerillacsoport”, és továbbra is élvezi a gázai lakosság támogatását. A dokumentum arra is figyelmeztetett, hogy mivel jelenleg Izraelben nem történik gyakorlati erőfeszítés a Gázai övezet háború utáni jövőjét felvázoló terv kidolgozására, „Gáza mély válságban lévő térséggé válik”.

A gázai harcok szüneteltetésére szólította fel Benjámin Netanjahut a brit kormányfő

A Gázai övezetben folyó harcok humanitárius célú szüneteltetésére szólította fel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt csütörtökön Rishi Sunak brit kormányfő.

Sunak a Downing Street tájékoztatása szerint II. Abdalláh jordániai királlyal is tárgyalt, szintén elsősorban a tűzszünet szükségességéről.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének csütörtök esti beszámolója szerint Sunak az izraeli kormányfővel tartott telefonos megbeszélésén megerősítette:

a brit kormány változatlan álláspontja az, hogy Izraelnek jogában áll megvédenie magát a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet terrorjával szemben.

A brit miniszterelnök ugyanakkor közölte Netanjahuval, hogy Londont mélységesen aggasztják a gázai civil lakosság által elszenvedett emberveszteségek, valamint a Rafah területére is kiterjedő katonai műveletek potenciálisan pusztító humanitárius következményei.

London a hét eleje óta másodszor adja Izrael tudtára a dél-gázai Rafah körzetében tervezett hadműveletekkel szembeni komoly fenntartásait.

David Cameron brit külügyminiszter a BBC brit közszolgálati televíziónak adott hétfői nyilatkozatában kijelentette: a Rafah környékén összezsúfolódott civileknek már nincs hova menniük, Egyiptomba nem tudnak távozni, észak felé sem tudnak menni, hogy visszatérjenek otthonaikba, mivel egykori lakóhelyeik jórészt megsemmisültek.

Cameron ezért felszólította Izraelt, hogy „nagyon komolyan gondolja át” a helyzetet, mielőtt további katonai műveletekbe kezd ebben a térségben.

Rishi Sunak az izraeli miniszterelnökkel tartott csütörtök esti megbeszélésén „azonnali, elsődleges fontosságú” feladatnak nevezte a harcok humanitárius célú szüneteltetését, annak érdekében, hogy a Hamász által elhurcolt túszok épségben kiszabadulhassanak és jelentős mértékben növelni lehessen a Gázába bejuttatott segélyek mennyiségét.

A brit kormányfő szerint a harcok szüneteltetésének fenntartható tűzszünethez kell vezetnie. Sunak hozzátette: a tartós béke feltétele Izrael biztonságának szavatolása.

Ez történt csütörtökön:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában