Ukrán válság

2023.11.27. 06:19

Intenzív harcok dúlnak Ukrajna keleti részén, rengeteg az áldozat

642. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ukrán határőrök járőröznek az Oroszországgal határos északkeleti Szumi régióban 2023. november 24-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. Az ukrán és az orosz állásokat körülbelül három kilométer választja el egymástól. Az orosz csapatok 2022 tavaszán kivonultak Szumi régióból, de a szemben álló felek naponta támadják egymást

Forrás: MTI/AP

Fotó: Hanna Arhirova

Orosz miniszterhelyettes: a Nyugat mérgeket szállít Ukrajnának

Oroszországnak bizonyítékai vannak arra, hogy NATO-országok mérgező vegyi anyagokat szállítanak Ukrajnának, amely be is vetette ezeket elcsatolt területek vezetői ellen – jelentette ki a TASZSZ szerint Kirill Liszogorszkij orosz ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes hétfőn Hágában, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) tagállamai konferenciájának 28. ülésszakán.

Cáfolhatatlan bizonyítékaink vannak arra, hogy az Egyesült Államok és euroatlanti szövetségesei részt vesznek mérgező vegyi anyagok, valamint a hordozóeszközeik Ukrajnába szállításában

– hangoztatta az orosz küldöttséget vezető Liszogorszkij.

„Az ilyen mérgező vegyi anyagokat az ukrán fegyveres erőknek és a kijevi rezsim oldalán harcoló külföldi zsoldosoknak adják át. Arról is vannak információk, hogy a kijevi rezsim különleges szolgálatainak ügynökei mérgező vegyi anyagokat és pszichotróp anyagokat vetettek be az Oroszországi Föderáció részévé vált új entitások vezetése ellen” – tette hozzá..

Liszogorszkij azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy szövetségeseivel együtt Oroszország kiszorítására törekszik az OPCW Végrehajtó Tanácsából.

A hétfői orosz hadijelentés szerint egyébként az orosz erők három frontszakaszon hat támadást vertek vissza, és az érintkezési vonal mentén csaknem 630 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legtöbb támadást, hármat, Kupjanszknál kísérelt meg az ukrán fél, a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 280 főt pedig a Liman környékén vívott harcokban szenvedte el.

Az összegzésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek meg egyebek mellett egy vezetési pontot, négy páncélozott harcjárművet, két, földi célok elleni bevetésre átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát és 21 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsja megyei Pologiban két civil életét vesztette, négy pedig megsebesült.

Vitalij Gancsev, Harkiv megye Moszkva által kinevezett katonai-polgári közigazgatásának vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy merényletet követtek el helyettese, Alekszandr Szliszarenko ellen. Azt mondta, hogy az illető nincs életveszélyben.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Szamarában hazaárulás vádjával őrizetbe vett egy nőt, aki az interneten arra igyekezett rávenni orosz katonákat, hogy álljanak át az ukránok oldalára. Az FSZB szerint a vádlott az ukrán biztonsági szolgálatok cinkosa volt, és az orosz hadsereget lejárató portálok információit használta fel agitációjában.

Ukrán határőr egy lövészárokban az Oroszországgal határos északkeleti Szumi régióban 2023. november 24-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. Az ukrán és az orosz állásokat körülbelül három kilométer választja el egymástól. Az orosz csapatok 2022 tavaszán kivonultak Szumi régióból, de a szemben álló felek naponta támadják egymást
Fotó: Hanna Arhirova / Forrás: MTI/AP

Orosz támadás ért egy hőerőművet

Oroszország egyik éjszakai támadása során csapást mért egy fontos hőerőműre Ukrajnában. A támadást egy a frontvonalhoz közel eső településen hajtották végre – közölte a DTEK hétfőn.

Több sérültje is van az Ukrajnára lecsapó hóviharnak

Tizenhárom ember megsérült a dél-ukrajnai Odesszai területre lecsapó hóviharban,

a rendkívüli időjárás országszerte több mint 1600 településen áramszünetet okozott, és a hatóságok több mint egy tucat országutat voltak kénytelenek lezárni a gépkocsiforgalom elől

– közölték helyi illetékesek hétfőn.

Az Odesszai területen nyolc ember kihűlés miatt orvosi ellátásra kényszerült, öten pedig kidőlt fáktól sérültek meg – közölte az állami sürgősségi szolgálat a Telegramon.

Összesen 1638 település maradt áram nélkül az ország 17 régiójában, nagyrészt a Kijevi és a déli Odesszai és Mikolajivi területeken – tették hozzá.

Mintegy 1700 teherautó ragadt a hóban, és 1130 személygépkocsit kellett elvontatni a helyenként két métert is meghaladó hótorlaszok miatt. A tucatnyi lezárt országúton 1200 ember dolgozik az utak megtisztításán – írták.

Ukrajna legnagyobb magán energiaszolgáltatója, a DTEK hétfői közlése szerint mintegy 250 településen sikerült helyreállítania az áramszolgáltatást.

Vasárnap Odessza polgármestere otthonmaradásra kérte a helyi lakosokat, a hatóságok pedig arra figyelmeztettek, hogy az áramszünet miatt megszakadhat a vízszolgáltatás a térségben a leálló szivattyúk miatt.

Az időjárási viszonyok javulása nyomán felgyorsíthatjuk a mentési műveleteket. Reméljük, a nap végére minden embert kiszabadítunk, és megtisztítjuk az összes kulcsfontosságú útvonalat

– írta hétfőn Oleh Kiper, a régió kormányzója a Telegramon.

Az ukrán határszolgálat vasárnap közölte, hogy Moldova átmenetileg felfüggesztette a járművek belépését az Odesszai terület két határátkelőjén Ukrajnából.

Csaknem kétmillió ember áramellátását vágta el vihar a déli orosz régiókban

Csaknem kétmillió ember maradt áramszolgáltatás nélkül Oroszország déli és Ukrajnától elcsatolt régióiban, Dagesztánban, a Krasznodari területen, a Krímben, Rosztov, Herszon és Zaporizzsja megyében, valamint a Donyecki és a Luhanszki „Népköztársaságban” – közölte hétfőn az orosz energiaügyi minisztérium a Telegram-csatornáján.

A Vesztyi FM állami hírrádió összesítése szerint a viharban négy ember vesztette életét, és tucatnyian megsérültek. A part menti szállásokról és lakóingatlanokból mintegy négyszáz ember kellett kimenekíteni.

Az energetikai tárca szerint a hálózat helyreállításán megerősített munkarendben dolgoznak, ám az ítéletidő hátráltatja a javítást. Az áramszolgáltatás helyreállításában több mint 2100 ember és 783 speciális berendezés vesz részt.

Frissen hullott havat lapátol egy nő Moszkva belvárosában 2023. november 27-én
Fotó: Makszim Sipenkov / Forrás: MTI/EPA

Korábban a helyi hivatalos források azt közölték, hogy donyecki régióban 525 ezer, a luhanszkiban pedig mintegy 23 ezer felhasználó maradt áram nélkül az orkánerejű szél miatt. Magában Donyeckben 190 ezer embert vágtak el az áramellátástól a kidőlt fák.

Roman Vilfand, az orosz hidrometerológiai szolgálat tudományos igazgatója szerint a Krímben az időjárás-megfigyelés mintegy másfél évszázada alatt nem volt még ilyen erejű vihar. A félszigeten, ahol házakat és utakat öntött el a víz, félmillió ember maradt villany nélkül, és a vízellátás is megszakadt, több városban szükségállapotot vezettek be.

A félszigeten akadozik a mobilkommunikáció és az internet is. A szevasztopoli Akváriumban mintegy 800 állat pusztult el, köztük ritka egyedek is.

A Krasznodari régióban Anapában és Adlerben fák dőltek ki, Szocsiban a tenger elárasztotta a parti területeket, a repülőteret pedig lezárták.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután meghallgatta a katasztrófa sújtotta területek kormányzóit, az érintett régiók megsegítésére utasította a kormányt.

Andrej Vorobjov, Moszkva megye kormányfője kijelentette, hogy a régiót az elmúlt négy évtized legkomolyabb hóesése érte. Az utak megtisztításán az éjszaka folyamán csaknem háromezer ember több mint kétezer géppel dolgozott. Mihajlovszkojéban 24, Novo-Ieruszalimban pedig 25 centiméter hó esett. Moszkvában 22 centiméteres hóvastagságot mértek.

Intenzív harcok Ukrajna keleti részén

Intenzív harcok zajlanak Ukrajna keleti részén. Rengeteg az áldozat. Ugyanakkor a frontvonal nem mozdult el jelentős mértékben – írja az Origo a Sky News cikkére hivatkozva.

Áttelepítik a légvédelmi rendszereket Kalinyingrádból

Moszkva „valószínűleg elköltöztette” stratégiai légvédelmi rendszereit Kalinyingrádból – állítja a brit katonai hírszerzés.

Hozzátették, hogy a lépés célja valószínűleg a közelmúltban az ukrajnai fronton elszenvedett veszteségek pótlása volt.

Kalinyingrád Oroszország legnyugatibb előőrse, amelyet három oldalról NATO-tagállamok határolnak.

Orosz dróntámadás nyomán megrongálódott lakóépület ablaka Kijevben 2023. november 25-én
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA

Hatalmas veszteségek az orosz egységeknél

A brit védelmi minisztérium frissítésében arról számolt be, hogy az elmúlt hat hétben Oroszország a háború során az eddigi legmagasabb katonai veszteséget szenvedte el.

Hozzátették, ezek a súlyos veszteségek nagyrészt a donbászi Avdijivka város elleni orosz offenzívának köszönhetőek.

Az ukrán vezérkar jelentése szerint Oroszország ebben a hónapban napi szinten átlagosan mintegy 931 katonát veszített.

Nincs elég képzett harcos

Bogdan Kumanszkij, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) 118. dandárjának katonája szerint Zaporizzsjánál a hadseregnek nincs elegendő képzett katonája – írja a TASS.

A rohamcsoportokba kiképzetlen harcosokat küldenek, ráadásul sok katona engedély nélkül hagyja el az egységeit

– tette hozzá Kumansky.

A hideg miatt használhatatlanná váltak a nyugati fegyverek

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) az időjárás miatt nem tudják bevetni a nyugati páncélozott járműveket Zaporizzsja irányában – magyarázta az orosz védelmi minisztérium Oszmán különleges alakulatának Metis hívójelű csoportparancsnoka.

Megjegyezte: 

Ukrajna a nyugati fegyvereket nem képes bevetni bármilyen időjárási körülmények között.

Hozzátette: az ukrán fegyveres erők kis csoportokban, erdőkön keresztül próbálnak előrenyomulni a Zaporizzsjai vonalon.

Rakéták a zaporizzsjai atomerőmű közelében

Megkongatta a vészharangot az ukrajnai atombiztonsággal kapcsolatban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség: a zaporizzsjai atomerőmű tegnap elvesztette a kapcsolatot fő telephelyen kívüli elektromos vezetékével, a reaktorait ezért csak a tartalék áramforrás használatával tudták hűteni – írja a Világgazdaság.

GROSSI, Rafael
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója (k) szemügyre vesz egy hűtővezetéket az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműben, a délkelet-ukrajnai Enerhodarban 2023. június 15-én
Fotó: Szergej Ilnyickij / Forrás: MTI/EPA

Az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű (ZNPP) vasárnap elvesztette a kapcsolatot fő telephelyen kívüli elektromos vezetékével, így a reaktorok hűtéséhez tartalék áramra kellett támaszkodnia. Ez az incidens rávilágított a telephelyen a nukleáris biztonsági helyzet bizonytalanságára – jelentette ki közleményében Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója.

A teljes cikk ITT érhető el.

A Szu-34 legénysége Herszonnál támadt

A Szu-34 legénysége légibombákkal támadt ukrán lövészárkokra, elpusztítva ezzel sok katonát és jelentős mennyiségű katonai felszerelést Herszon közelében – számolt be erről az orosz védelmi minisztérium.

Rakétatámadás ért egy drónokat előállító gyárat Kijevben

Rakétatámadás érte Ukrajna egy stratégiai fontosságú repülőgépgyárát, amelyet drónok gyártására is használnak. A támadás a Zhulyany repülőtér közelében történt – írja a Lenta.

Oroszország bevetette a T-90M Proryv harckocsit

Oroszország a legújabb orosz T-90M Proryv harckocsikkal csapott le az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) fellegvárára – jelentette a védelmi minisztérium.

Továbbá a katonák megsemmisítettek egy ukrán lőszeraktárat is Szerebrjanszkijban.

Ukrajna drónokkal támadt egy repülőgépgyárat

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) drónokkal próbáltak megtámadni egy repülőgépgyárat a szmolenszki régióban – számolt be erről a Baza a Telegram csatornáján.

A kiadvány pontosította, hogy Ukrajna két drónnal támadt meg egy infrastrukturális létesítményt. Az elsőt reggel kilenc óra körül lőtték le a szmolenszki régiójában található Zadneprovszkij kerületben, a másodikat fél órával később a város felett.

Az egyik drón egy műhely tetejére zuhant a szmolenszki üzemben és felrobbant. Emiatt a műhely teteje és a födémgerendája megsérült. A jelentések szerint áldozatok nem voltak.

Félmillió ember maradt áram nélkül a vihar miatt a Krímben

Oleg Krjucskov, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím vezetőjének tanácsadója közölte, hogy a vihar miatt – amelyben a széllökések sebessége elérte az óránkénti 140 kilométert – a félsziget 498 ezer lakosa maradt áramellátás nélkül. A félszigeten négy ember megsérült, egyet pedig eltűntnek nyilvánítottak.

Ítéletidő Ukrajnában

Beköszöntött a tél Ukrajnában, a havazás fennakadásokat okozott a fekete-tengeri partvidék nagy részén vasárnap – közölte az ukrán sajtó.

Odesszában hóviharok megbénították a tömegközlekedést. A kikötővárosban hétfőre távoktatást hirdettek meg az iskolákban.
Az ország központi részén is gondokat okozott a havazás és a havas eső. A hatóságok felszólították a lakosokat, hogy lehetőleg tekintsenek el a szükségtelen autós utazásoktól.

Az Oroszországhoz csatolt Krím félszigeten a hatóságok hétfőre iskolai szünetet hirdettek, tekintettel az ítéletidőre.

Szevasztopol kikötővárosában munkaszüneti napot rendeltek el hétfőre. Jevpatorija városában egy hóvihar következtében jelentős áramkimaradás volt, aminek következtében csaknem 40 ezren maradtak fűtés és áramszolgáltatás nélkül a TASZSZ orosz hírügynökség szerint. Több idősek otthonából evakuálni kellett az embereket.

Több mint kilencezren jöttek tegnap Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán–magyar határszakaszon 4696 fő, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4542 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – olvasható az Országos Rendőr-főkapitányság legfrissebb tájékoztatójában. 

A beléptetettek közül a rendőrség 96 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében - írták.

Orosz körözési listán a Facebook szóvivője

Oroszország körözési listára tette a Meta Platforms szóvivőjét, Andy Stone-t nem részletezett vádakkal – jelentette vasárnap az állami TASZSZ hírügynökség.

A TASZSZ közölte, hogy az orosz belügyminisztérium büntetőeljárást indított Stone ellen. A Meta fő közösségi platformjait – a Facebookot és az Instagramot – egyaránt betiltották Oroszországban nem sokkal azután, hogy Moszkva tavaly februárban lerohanta Ukrajnát.

2022 márciusában az orosz nyomozóbizottság közölte, hogy büntetőeljárást indított a Meta alkalmazottainak „törvénytelen cselekedetei” ellen, és megemlítette Stone-t, mondván, hogy „feloldotta az orosz hadsereg elleni erőszakra való felhívások tilalmát a platformjain”, és ezzel szélsőséges tevékenységre buzdított.

Ez történt vasárnap:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában