Energiabiztonság

2023.03.28. 09:32

Hazánk és Lengyelország is nemmel szavazott Brüsszel újabb veszélyes javaslatára (videó)

Magyarország és Lengyelország is nemmel szavazott az Európai Bizottság újabb veszélyes javaslatára, amely a korábbi rendelet meghosszabbításaként ismét 15 százalékos csökkentést ír majd elő a földgáz felhasználását illetően – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben tárgyal

Forrás: Facebook/Szijjártó Péter

Fotó: MARTON_KIRALY

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós energiaügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy

a további források bevonása vagy az infrastrukturális fejlesztések helyett az Európai Bizottság olyan javaslattal állt elő, amely újfent előírná a földgázfogyasztás mérséklését.

Tavaly már a magyar és a lengyel tiltakozás ellenére született egy ilyen rendelet, de a mostani annál is veszélyesebb. A korábbi ugyanis egy téli időszakra vonatkozott, amikor az ipari mellett a lakossági felhasználás is bővül a fűtés miatt, így könnyebb a csökkentés, mint nyáron, alacsonyabb összfogyasztás mellett lesz.

Ha az ipar földgázfelhasználását mesterségesen csökkenteni kell, akkor az azt jelenti, hogy a gazdaság visszaesésének a kockázata áll elő

– húzta alá, egyúttal ellátásbiztonsági problémákra figyelmeztetve.

Ráadásul Brüsszel most újra lopakodó módon vesz el hatásköröket a tagállamoktól, hiszen az energiafelhasználás, a nemzeti energiamix összeállítása, a gazdaság szerkezetének meghatározása kifejezetten nemzeti hatáskörbe tartozik, és azzal, hogy előírják a földgázfelhasználás csökkentését, gyakorlatilag megsértik ezt a szuverén tagállami jogot

– mutatott rá.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy az első döntés után Lengyelország az Európai Bírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy egyhangú szavazásra lett volna szükség az elfogadáshoz, és az oldalán Magyarország is csatlakozott a perhez.

Most is nemmel szavaztunk erre a javaslatra, amelyet sajnos a lengyeleken és rajtunk kívül mindenki támogatott. Tehát előírtak egy újabb 15 százalékos földgázcsökkentést a korábbi rendelet meghosszabbításaként. Ez, még egyszer mondom, rendkívül veszélyes, észszerűtlen és nem oldja meg a problémát

– hangsúlyozta.

Majd hozzátette, hogy ezen friss rendelet nyomán tovább szűkülhet a kínálat Európában, márpedig az közgazdaságtani alapelv, hogy ha egy áru mennyiség csökken az adott piacon, akkor az ára nő.

Ez a javaslat az áremelkedés veszélyét hozza magával, ellátásbiztonsági veszélyt rejt és gazdasági visszaesést okozhat

– szögezte le.

Mindezek miatt Magyarország ezt a javaslatot nem szavazta meg, mi továbbra is egyértelműen azt az álláspontot képviseljük, hogy a földgázellátás nem politikai kérdés, politikai alapon diszkriminálni földgázforrásokat rendkívül kártékony dolog, inkább segíteni kellene, hogy minél nagyobb mennyiségű földgáz, minél több forrásból érkezhessen Európába

– mondta.

A miniszter arra is kitért, hogy kifejezetten enyhe télen van túl a kontinens, és mindenki örül, hogy túl tudtuk élni az utóbbi hónapokat ellátásbiztonsági szempontból, de számos szakértő arra figyelmeztet, hogy nincs ok hurráoptimizmusra, ugyanis reális a veszélye annak, hogy idén télen gázhiány léphet fel.

Ennek egyik oka, hogy a tavalyihoz képest ezúttal nagyjából 60 milliárd köbméternyi orosz földgáz fog hiányozni az európai hálózatból, illetve a kínai gazdaság újranyitása miatt is jelentős fogyasztásbővülést prognosztizálnak, miközben még nem épültek ki a kieső mennyiségek pótlásához szükséges mértékű LNG-kapacitások – sorolta.

Emellett komoly versenyképességi hátrányt jelent, hogy a szankciók és más „elhibázott intézkedések” miatt Európában ma a földgáz ára hétszerese az amerikainak, a villamosenergia ára pedig háromszorosa a kínainak – közölte.

Ebben a helyzetben egyetlen észszerű és hatékony megoldás lehet, ez pedig az, hogyha az Európába irányuló földgázkínálatot növelni tudjuk

– összegzett.

Szijjártó: hazugság, hogy a kormány elállna az együttműködéstől az orosz Roszatommal

Hazugság, hogy a kormány elállna az orosz Roszatommal való együttműködéstől a paksi bővítésben, a francia Framatome szerepének növelése az irányítástechnikai rendszer szállítására vonatkozik, miután német konzorciumi partnere, a Siemens Energy politikai okok miatt még nem kapott exportengedélyt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós energiaügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy igenis él negatív diszkrimináció az atomenergiával szemben, amit jól mutat, hogy a paksi bővítést itt Európában „folyamatosan gáncsolják”, és „próbálják szankciók alá venni a nukleáris beruházásokat, amelyeket mi rendszeresen kivédünk”.

Aláhúzta, hogy a német kormány továbbra is blokkolja a Siemens Energy részvételét, és egyelőre nem engedélyezték, hogy a vállalat a megkötött szerződés alapján leszállítsa a megrendelt berendezéseket.

Folyamatosan adagolják az álhíreket a nemzetközi liberális sajtóban. Legutóbb azt olvashattuk, hogy a magyar kormány elállna a Roszatommal való együttműködéstől, ami színtiszta hazugság

– tudatta.

Mi elkötelezettek vagyunk a Roszatommal kilenc évvel ezelőtt megkötött szerződés végrehajtása mellett. Elkötelezettek vagyunk a Paks II. megépítése mellett a Roszatommal (.) Semmi okunk nincsen arra, hogy elálljunk ettől az együttműködéstől

– tette hozzá.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy amikor a Framatome szerepének növeléséről van szó, az arra vonatkozik, hogy a Siemens Energy részvételének politikai okokból fakadó berlini blokkolása miatt hazánk nagyobb mértékben kíván támaszkodni a francia vállalatra az irányítástechnikai rendszer leszállításában.

Ezt szeretném világossá tenni, hogy a Roszatommal való együttműködésünk kapcsán a tapasztalatok pozitívak, a Roszatommal akarjuk és fogjuk is megépíteni az új paksi blokkokat

– szögezte le.

Majd arról is beszámolt, hogy az Európai Unión belül francia vezetéssel, tizenkét ország részvételével nukleáris koalíció alakult, amely kedd reggel összeült.

Rámutatott, hogy hét ország tervez vagy már épít is jelenleg új atomerőműveket, a következő években így „nagy nukleáris újjászületés” várható Európában az észszerűtlen és extrém áringadozások kivédése érdekében.

A miniszter aláhúzta: a felek megállapodtak, hogy szorosan együtt fognak működni az atomenergiával szembeni mesterséges, ideológiaalapú negatív diszkrimináció ellen, amelyet az is példáz, hogy minden egyes, nukleáris energiához kapcsolódó engedélyezési eljárás „rétestészta hosszúságúra nyúlik”.

Ezért azt szorgalmazzuk, hogy a hitelezési feltételek változzanak meg úgy, hogy azok a nukleáris beruházásokra is sportszerű, fair módon igénybe vehetőek legyenek

– tájékoztatott.

Szorgalmazzuk, hogy a jogi és engedélyezési eljárások kerüljenek felülvizsgálatra, alapozva arra a most már több évtizedes tapasztalatra, amelyet Európa gyűjtött a nukleáris energia felhasználása során

– közölte.

És annak érdekében, hogy legyen elég szakember és legyen elég kapacitás, közös képzési programok kidolgozását javasoltuk

– tette hozzá.

Korábban írtuk:

Brüsszelben tárgyal a külgazdasági és külügyminiszter.

Tizenkét ország szövetkezik arra, hogy az atomerőművek működéséhez és építéséhez szükséges lehető legkedvezőbb szabályok jöjjenek létre Európában

– írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden reggel a Facebook-oldalán.

A tárcavezető később a közösségi oldalán azt írta:

Az új földgázforrások közül az Azerbajdzsánból származó gáz a legreálisabb forgatókönyv a közép-európai energiaellátás diverzifikációjára. Ahhoz, hogy ez eljusson Európába, Délekelet-Európában fejleszteni kell a gázvezeték-rendszereket. Most a bolgár kollégával szövetkeztünk arra, hogy közösen kérjük az Európai Bizottságot, hogy vegye komolyan ezt a kérdést.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy Európa földgázellátása 2023-ra újra válságba kerülhet.

Sajnos az észszerűséget még mindig beárnyalják az ideológiák és a politikai megközelítés. A jelenleginél több földgáz és több nukleáris energia kell ahhoz, hogy egész Európa energiaellátása biztonságban legyen

– közölte a külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában