2023.02.16. 07:03
Orosz kézre került a Bahmut környéki összes magaslat
358. napja tart a háború a szomszédban.
Ukrán tüzérek orosz állásokat lőnek a frontvonalon, a Donyecki területen fekvő Bahmut közelében 2023. február 9-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Libkos
Zelenszkij a BBC-nek: nem adunk fel területet békéért
Ukrajna nem hajlandó területet áldozni azért, hogy békét kössön Oroszországgal - mondta a BBC brit közszolgálati televíziónak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A csütörtökön műsorra tűzött interjúban Zelenszkij kijelentette:
ha Ukrajna területekről mondana le Moszkva javára bármilyen békeszerződés érdekében, "az oroszok újból és újból visszajönnének" még több ukrán területért.
Az ukrán elnök a BBC-interjúban is arra szólította fel a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak még több fegyvert Ukrajnának. "Oroszország csak a fegyverek nyelvén ért" - fogalmazott.
Hozzátette, hogy
a korszerű fegyverek közelebb hozzák a békét.
Zelenszkij egy hete előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és londoni tárgyalásain is igen erőteljes nyomást fejtett ki annak érdekében, hogy a brit kormány és a nyugati szövetségesek adjanak korszerű fegyvereket, elsősorban vadászgépeket Ukrajnának.
A londoni parlament két házának tagjai előtt tartott beszédében Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában "szárnyakat kér" szabadságának védelméhez.
A londoni miniszterelnöki hivatal Zelenszkij beszédére reagálva hangsúlyozta azonban, hogy repülőgépek szállítása csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most a rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.
A minap Andrzej Duda lengyel államfő úgy nyilatkozott a BBC televízióban, hogy számos karbantartási és utánpótlási problémával járna, ha Lengyelország harci repülőgépeket adna át Ukrajnának.
Duda a vasárnapi BBC-műsorban hozzátette, hogy
Lengyelország is szűkében van a korszerű vadászgépeknek.
Volodimir Zelenszkij a csütörtök esti BBC-interjúban ugyanakkor kijelentette, hogy jelenleg Ukrajna fennmaradása és területi egységének megőrzése az egyetlen cél.
Hozzátette:
Ukrajna saját döntése alapján "Európa felé vette az irányt, és nem téveszthet utat".
Zelenszkij szerint Ukrajna biztonsági garanciákat is akar, és ebben egységes az ország.
Az ukrán államfő szerint
bármilyen területi kompromisszum meggyengítené hazáját.
Úgy fogalmazott, hogy nem önmagukban a kompromisszumokról van szó, "azoktól nincs miért félni, hiszen az életben milliónyi kompromisszum van". A kérdés az, hogy kivel kellene kötni ezeket a kompromisszumokat - tette hozzá.
Zelenszkij szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel például nem lehet kompromisszumokra jutni, mivel nincs meg az ehhez szükséges bizalom.
Az ukrán elnök szerint ugyanezen okból párbeszédre sincs lehetőség Putyinnal.
Zelenszkij a csütörtöki BBC-interjúban kijelentette:
reméli, hogy Fehéroroszország nem lép be a háborúba, de ha mégis, "akkor felvesszük vele a harcot".
Hozzátette: "súlyos hiba lenne", ha Fehéroroszország megengedné, hogy az orosz fegyveres erők területéről indítsanak támadásokat Ukrajna ellen.
E kijelentés előzményeként Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön külföldi újságíróknak - köztük a BBC tudósítójának - nyilatkozva Minszkben kijelentette: kész bekapcsolódni az oroszokkal vállvetve a háborúba, de csak akkor, ha Ukrajnából "akár egyetlen katona is" fehérorosz területre lép, "hogy felfegyverkezve gyilkolja népemet".
Donyecki tisztségviselő: a Bahmut környéki összes magaslat orosz kézre került
Az orosz erők az összes fontos magaslatot elfoglalták az ostromlott Artemivszk (Bahmut) város körül - jelentette ki Igor Kimakovszkij, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója csütörtökön a Szolovjov Live médiacsatornán.
Kimakovszkij szerint az ukrán hadseregnek egyetlen utánpótlási útvonala maradt, de azt is tűz alatt tartják. Beszámolója szerint Artemivszk környékén lengyelül, franciául és angolul kommunikáló "zsoldosok" is harcolnak.
Jevgenyij Prigozsin, az ostromban kulcsszerepet játszó Wagner katonai magáncsoport alapítója egy nappal korábban úgy nyilatkozott, hogy a város teljes bekerítése talán csak márciusra-áprilisra várható, mert az ukrán hadsereg folyamatosan küld erősítést az övezetbe.
Ukrán tisztségviselő: Újabb fogolycserét hajtott végre Kijev és Moszkva
Újabb hadifogolycserét hajtott végre csütörtökön Ukrajna és Oroszország, ennek eredményeként száz katona és egy civil tért vissza a Kijev által ellenőrzött területre, százegy katona pedig Oroszországba - közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint.
"További fogva tartott ukránok szabadon engedését értük el. Ma száz katonánk és egy civil indul haza. A szabadon bocsátottak között vannak az ukrán nemzeti gárda, a határőrség és a fegyveres erők katonái. Közülük 94-en Mariupol védelmében vettek részt" - írta Jermak a Telegramon, hozzátéve, hogy a hadifoglyok közül sokan különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek.
Nőtt az orosz bevetések száma
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma (MoD) arról számolt be, hogy a több hetes csendesebb tevékenységet követően az elmúlt héten nőtt az orosz bevetések száma, és a légi aktivitás most nagyjából megfelel a 2022 nyara óta tapasztalt átlagos napi aránynak.
A Védelmi Minisztérium arról is beszámolt, hogy az Orosz Légierő (VKS) továbbra is hasonló számú repülőgépet vet be az ukrajnai művelet támogatására, mint hosszú hónapok óta.
Csehország légvédelmi rendszereket fog gyártani Ukrajna számára
Csehország mozgó légvédelmi rendszereket fog gyártani Ukrajna számára – közölte Alex Vytecka, a cseh kormányközi védelmi együttműködési ügynökség (AMOS) igazgatója csütörtökön a CTK hírügynökséggel.
A speciálisan módosított japán Toyota terepjárókra szerelt, egyebek között drónok elleni bevetésre használható rendszerek gyártási költségeit Hollandia állja. Egyelőre száz darab ilyen légvédelmi rendszerről van szó. A szükséges lőszereket Hollandia szintén Csehországtól vásárolja meg – tette hozzá Vytecka, aki szerint a cseh védelmi minisztérium által tető alá hozott üzlet szerződését már alá is írták.
Daniel Blazkovic védelmiminiszter-helyettes már az Ukrajnát fegyverekkel támogató országok keddi brüsszeli értekezletét követően azt is elmondta, hogy Csehország 90 darab T-72-es harckocsi modernizációját is vállalta. A munkát a cseh védelmi tárca fogja irányítani, a költségek megfizetését pedig közösen az Egyesült Államok és Hollandia vállalta.
A miniszterhelyettes szerint a fegyvergyártásban nagyon széleskörű és jó együttműködés van kialakulóban Csehország és Hollandia között. Blazkovic elmondta: a cseh gyártású légvédelmi rendszerek jelentősen olcsóbbak lesznek, mint a nyugati fegyverpiacon jelenleg hozzáférhető hasonló rendeltetésű korszerű rendszerek. A terepjárókon elhelyezett két géppuska lőtávolsága mintegy két kilométer, a rendszerek földi célok ellen is bevethetők.
Az Ajándék Putyinnak elnevezésű kampány keretében a cseh civil szféra az elmúlt hónapokban több mint 90 millió koronát (1,5 milliárd forint) gyűjtött, amelyből 15 darab Viktor elnevezésű légvédelmi rendszert vásároltak Ukrajnának.
Csehország lépéseit az ukrán kormánnyal előre egyeztette. További részleteket tekintettel a háborús helyzetre nem hoznak nyilvánosságra.
Ismét elmaradt a szlovák parlamentben a Kijevnek ígért vadászgépekről tartandó rendkívüli ülés
Ismét elmaradt a szlovák parlamentben csütörtökön az Ukrajnának ígért vadászgépekről tartandó rendkívüli ülés, mivel annak egyetlen napirendi pontját nem hagyták jóvá a képviselők – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.
A szlovák parlament legnagyobb ellenzéki pártja, a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) által indítványozott rendkívüli parlamenti ülésnek egyetlen témája lett volna, egy olyan határozat elfogadása, amelyben elutasítanák az Ukrajnának történő szlovák fegyverszállítást.
A rendkívüli parlamenti ülés összehívásának előzménye, hogy a múlt heti brüsszeli EU-csúcson Eduard Heger ügyvivő szlovák kormányfő a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozója során ígéretet tett arra, hogy Szlovákia MiG-29-es harci gépeket ad át Ukrajnának. Robert Fico alkotmányba ütközőnek minősítette Eduard Heger ígéretét, rámutatva: az ügyvivő szlovák kormánynak nincs jogköre arra, hogy lényeges kül- és belpolitikai kérdésekben döntsön.
A témában tartandó rendkívüli parlamenti ülést eredetileg kedden kellett volna megtartani, ám a kormánykoalíció képviselői és a koalícióból szeptemberben kilépett liberálisok – a védelmi miniszter távollétére hivatkozva – obstrukciót alkalmaztak, s nem hagyták jóvá az ülés egyetlen napirendi pontját, így azt nem lehetett megtartani. Az obstrukcióra reagálva a Smer-SD ismételten rendkívüli ülést indítványozott a témában, ezt csütörtök délutánra tűzték ki, ám ez a rendkívüli parlamenti ülés is elmaradt, mivel ennek napirendi pontját sem hagyták jóvá.
Ugyancsak csütörtök délután kellett volna megtartani egy másik – szintén a Smer-SD által kezdeményezett – rendkívüli parlamenti ülést is, ennek témája a szeptemberre tervezett előrehozott parlamenti választások korábbi megtartása lett volna. Végül csütörtökön ezt a rendkívüli parlamenti ülést sem nyitották meg, mivel a plénum – létszámhiány miatt – határozatképtelen volt, így az ülést péntekre napolták.
Felmérés: az Európai Unió lakosságának többsége ukrán győzelemre számít
A megkérdezett európai uniós állampolgárok többsége, 61 százaléka Ukrajna győzelmét jósolja az Oroszországgal vívott háborúban – közölte csütörtökön legfrissebb közvélemény-kutatásának adatait ismertetve a német Bertelsmann Alapítvány.
A reprezentatív, 13 300 uniós állampolgár megkérdezésével végzett kutatást decemberben készítették. Elsőként arra az állításra kellett reagálniuk a megkérdezetteknek, hogy „Ukrajna fogja megnyerni ezt a háborút” – írta beszámolójában az alapítvány.
Az adatokból kiderült, hogy a német lakosságon belül az átlagos 61 százaléknál valamivel kevesebb, 55 százalék azok aránya, akik ukrán győzelemre számítanak a háborúban.
Arra az állításra, hogy „az Ukrajnát ért orosz agresszió egész Európa megtámadásával egyenlő”, a megkérdezettek 68 százaléka értett egyet. Az egyetértők közül kiemelkedtek a lengyelnek és a spanyolok, ahol 79, illetve 78 százalék válaszolt igenlően az állításra.
A közvélemény-kutatás résztvevői jóval szkeptikusabbnak bizonyultak az Oroszországra kirótt pénzügyi és gazdasági szankciók hatékonyságával kapcsolatban: az összes megkérdezettnek 40 százaléka ítélte hatékonynak a szankciókat, a német megkérdezetteken belül pedig csak 35 százalék.
Arra a kérdésre, hogy „kit terhel elsődleges felelősség a háborúért?”, 66 százalék Oroszországot, 11 százalék pedig az Egyesült Államokat nevezte meg. 5 százalék viszont úgy vélte, hogy Ukrajna vagy a NATO felelős elsősorban a háborúért, a fennmaradó 18 százalék pedig azt mondta, nem tudja megítélni ezt a kérdést.
Oroszországot Lengyelországban nevezték meg a legtöbben a háború elsődleges felelőseként, ahol ez az arány elérte 88 százalékot. A másik szélső értéknek ebben a kérdésben az olaszországi eredmény bizonyult, mely szerint az olaszoknak csak 54 százaléka tartja Oroszországot a háború elsődleges felelősének, míg 23 százalék az Egyesült Államokat vagy a NATO-t.
Donyecki tisztségviselő: a Bahmut környéki összes magaslat orosz kézre került
Az orosz erők az összes fontos magaslatot elfoglalták az ostromlott Artemivszk (Bahmut) város körül – jelentette ki Igor Kimakovszkij, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója csütörtökön a Szolovjov Live médiacsatornán.
Kimakovszkij szerint az ukrán hadseregnek egyetlen utánpótlási útvonala maradt, de azt is tűz alatt tartják. Beszámolója szerint Artemivszk környékén lengyelül, franciául és angolul kommunikáló „zsoldosok” is harcolnak.
Jevgenyij Prigozsin, az ostromban kulcsszerepet játszó Wagner katonai magáncsoport alapítója egy nappal korábban úgy nyilatkozott, hogy a város teljes bekerítése talán csak márciusra-áprilisra várható, mert az ukrán hadsereg folyamatosan küld erősítést az övezetbe.
Fotós: Adam Vaughan / Forrás: MTI/EPA
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán több mint 350 katonájukat vesztették el, közülük 135-öt a Donyeck város környékén folytatott harcokban. A tábornok szerint ugyanezen a frontszakaszon megsemmisült két amerikai HIMARS sorozatvető, három harckocsi, három páncélozott harcjármű, nyolc egyéb jármű, két vontatott és egy önjáró tarack, egy amerikai AN/TPQ-50 ellentűzradar és egy lőszerraktár is. Az ukrán veszteségek közé sorolt még egyebek között egy Harkiv megyében lelőtt Mi-8-as helikoptert is.
A nap folyamán több, orosz ellenőrzés alá került településről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Mihail Razvozsajev, Szevasztopol kormányzója közölte, hogy a kikötőváros közelében, a tenger felett két ukrán drónt lőttek le.
Moszkva kiutasított négy osztrák diplomatát
Válaszul Ausztria korábbi hasonló lépésére, nemkívánatos személynek nyilvánította az orosz külügyminisztérium a moszkvai osztrák nagykövetség négy alkalmazottját.
Az erről szóló jegyzéket csütörtökön adták át a tárcához bekéretett nagykövetnek. Az érintett alkalmazottaknak február 23-ig el kell hagyniuk az országot.
Az orosz külügyminisztérium az osztrák misszióvezetőnek határozott tiltakozását fejezte ki az Osztrák Köztársaságban működő orosz diplomáciai képviseletek négy alkalmazottjának kiutasítása miatt. A lépést Moszkva barátságtalannak és alaptalannak minősítette, amely súlyosan károsítja a kétoldalú kapcsolatokat, amelyek – szerinte – az osztrák fél fellépése miatt már most is válságban vannak, károsítja továbbá a magát korábban pártatlan, semleges államként, és a nemzetközi diplomácia platformjaként pozícionáló Bécs nemzetközi tekintélyét.
A nagykövet figyelmét a minisztériumban arra is felhívták, hogy a Bécsbe utazó hivatalos orosz delegációk számára nehézségekbe ütközik a vízumszerzés a többoldalú eseményeken való részvétel céljából, ami ellentétes Ausztriának, mint nemzetközi találkozók helyszínének a kötelezettségével. A tárca kilátásba helyezte, hogy ez sem marad következmények nélkül.
Mérséklődik az amerikai lakosság Ukrajna támogatása melletti kiállása
Csökkent az amerikai lakosság kiállása Ukrajna fegyveres és pénzügyi támogatása mellett, de a többség még mindig szükségesnek látja a katonai segítségnyújtást – derül ki az AP hírügynökség és a National Opinion Research Center (NORC) január végén készült közös közvélemény-kutatásából.
A háború kitörésének első évfordulója közeledtével megjelent felmérés szerint az amerikai lakosság 48 százaléka látja szükségesnek Ukrajna ellátását fegyverekkel, 29 százalék ellenzi, míg 22 százalék nem nyilvánított véleményt.
Ukrajna amerikai költségvetési forrásokból való pénzügyi támogatását tekintve élesen megosztott az amerikai társadalom, 38 százalék ellenzi, 37 százalék támogatja, miközben 23 százalék bizonytalan ebben a kérdésben.
A fegyverszállítások mellett tavaly májusban, három hónappal a háború kitörése után, még az emberek 60 százaléka állt ki.
Az EP szerint fontolóra kell venni, hogy a tagállamok vadászgépeket küldjenek Ukrajnába
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a képviselők arra szólították fel a tagállamokat, komolyan fontolják meg vadászgépek, helikopterek és rakétarendszerek szállítását, valamint a lőszerellátás jelentős növelését Ukrajna számára – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.
A 444 igen szavazattal, 26 ellenszavazattal, 37 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők megerősítették, hogy támogatják az Ukrajnának szánt további katonai segítségnyújtást, ugyanis – mint hangsúlyozták – a megtámadott országnak nemcsak meg kell tudnia védeni magát, hanem vissza kell szereznie teljes ellenőrzését a nemzetközileg elismert területének egésze felett.
Az állásfoglalás felszólította az európai uniós tagállamokat, hogy február végéig fogadják el az Oroszországgal és szövetségeseivel szemben bevezetni tervezett tizedik szankciócsomagot. Sürgette továbbá az EU-t, a tagállamokat és a szövetségeseiket, hogy tegyék hatékonyabbá a már érvényes megszorító intézkedések végrehajtását. Az EP-képviselők szerint továbbá mihamarabb be kell vezetni azt a jogi rendszert, amely lehetővé teszi majd az EU által befagyasztott orosz vagyoni eszközök felhasználását Ukrajna újjáépítésére és a háború áldozatainak kártalanítására.
Az EP megismételte, hogy támogatja az Európai Tanács azon tavalyi döntését, amellyel uniós tagjelölti státuszt adott Ukrajnának. Ezzel összefüggésben felszólították Kijevet, az Európai Bizottságot és az Európai Unió Tanácsát, hogy törekedjenek a csatlakozási tárgyalások megkezdésére még ez év vége előtt. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az uniós csatlakozás továbbra is érdemeken alapuló folyamat, melynek tiszteletben kell tartania a vonatkozó eljárásokat és a feltételek teljesítését.
Fotós: Ismael Herrero / Forrás: MTI/EPA/EFE
Kreml: a cél a minszki megállapodás végrehajtása volt
Az orosz fél eredendően nem volt pesszimista az ukrajnai rendezéről 2014-ben és 2015-ben megkötött minszki megállapodások előkészítésekor, és célja az egyezség végrehajtása volt – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.
„Nem, természetesen nem” – válaszolta arra kérdésre, hogy pesszimisták voltak-e az orosz tárgyalók a minszki megállapodásokkal kapcsolatban.
„Az volt a cél, hogy végrehajtsák, valóra váltsák ezeket a megállapodásokat, és megkezdjék a megvalósításukat” – tette hozzá a szóvivő.
Peszkovot arra reagáltatták, hogy Vlagyiszlav Szurkov, az orosz elnök volt tanácsadója, akinek korábban meghatározó szerepe volt a Kreml Ukrajna-politikájában, nemmel válaszolt arra a kérdésre, vajon a kidolgozásukkor abból indult-e ki, hogy a minszki megállapodásokat végre kell hajtani.
A szóvivő mindemellett elismerte, hogy „már a végső szakaszban” egyfajta borúlátás alakult ki Moszkvában Kijev, Berlin, Párizs magatartása miatt, mert a tárgyalófelek mindenen megpróbáltak változtatni, és a kötelezettségvállalások teljesítésének sorrendjét felcserélni. Peszkov emlékeztetett rá, hogy Ukrajna, Németország és Franciaország vezetői utólag nyíltan elismerték, hogy a megállapodás csupán álca volt ahhoz, hogy az ukrán felet felkészítsék a Donyec-medence problémájának fegyveres megoldására.
Önök tisztában vannak vele, hogy az orosz fél mennyi erőfeszítést tett a tárgyalások szakaszában annak érdekében, hogy mind az ukrán felet, mind pedig Berlint és Párizst arra kényszerítse, hogy mégiscsak a minszki megállapodásokban vállalt kötelezettségek végrehajtásának útjára lépjenek?
– vetette fel a kérdést.
Emlékeztett rá, hogy a tárgyalásokon orosz részről Vlagyimir Putyin elnök, Szurkov, valamint Dmitrij Kozak, az elnöki hivatal jelenlegi helyettes vezetője vett részt.
Vlagyiszlav Szurkov a Telegramon csütörtökön megjelent interjújában egyszavas válaszokat adott Alekszej Csesznakov, a Politikai Konjunktúra Központja igazgatójának négy kérdésére.
„Nem” – válaszolta arra a kérésre, hogy a minszki megállapodásokon dolgozva abból indult-e ki, hogy végre kell majd azokat hajtani.
Szurkov egyformán igennel válaszolt Csesznakovnak arra a kérdésére, hogy elégedett-e az orosz határok megváltozásával (a négy ukrajnai régió elcsatolásával), hogy hatékonynak tartja-e az orosz hadsereg fellépését, és normalizálódik-e belátható időn belül Oroszország és a Nyugat viszonya.
Vlagyiszlav Szurkov, az elnöki adminisztráció belpolitikai és a FÁK-országokkal kapcsolatos ügyekben illetékes helyettes vezetője volt, 2013-ben lett Putyin tanácsadója. Ebben a minőségében vett részt a 2015-ös minszki tárgyalásokon is, amelyeken aláírták a soha meg nem valósított megállapodásokat, és részt vett a kelet-ukrajnai békés rendezésért felelős kapcsolattartó csoport munkájában is. Szurkov 2020 februárjában lemondott, és azóta nem tölt be közhivatalt.
Az USA 200 millió dollárt biztosít Csehországnak
Az Egyesült Államok közölte, hogy 200 millió dollárt biztosít Csehországnak katonai korszerűsítésre és a csehek által Ukrajnába küldött felszerelések pótlására – közölte az amerikai nagykövetség.
Danyilov: Oroszország nagyszabású rakétatámadást tervez Ukrajna ellen február végére
Oroszország egy újabb nagyszabású rakétatámadást készít elő Ukrajna ellen, amelyet február 23-24-én hajthatnak végre – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács (RNBO) titkára csütörtökön egy tévéműsorban.
A tisztségviselő hozzátette, hogy az ukrán erők készen állnak erre a támadásra. Szavai szerint Ukrajnában már tisztában vannak azzal, milyen egy ilyen támadás, amikor 115-120 rakéta repül Ukrajna területére. „Ezzel a nappal is megbirkózunk” – fejezte ki meggyőződését Danyilov.
Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közben arról tájékoztatott, hogy a csütörtökre virradóan végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadás miatt nem szükséges korlátozni az áramfogyasztást Ukrajnában. Közleményében kiemelte, hogy már öt egymást követő napja nincs hiány az energiarendszerben, és csütörtökre sem jósolnak ilyet.
Az energiarendszerben minden típusú erőmű üzemel, a hő- és víztermelés a délelőtti és esti órákban a csúcsfogyasztás fedezetét biztosítja. Az ország villamosenergia-ellátásának stabilizálódása következtében csökken a villamosenergia-import
– írta jelentésében az Ukrenerho. Az állami cég ugyanakkor hozzátette, hogy Odessza megyében a korábbi orosz rakétacsapások következtében megsérült infrastruktúra miatt továbbra is hálózati korlátozások vannak érvényben, ott ütemezett óránkénti leállásokat alkalmaznak a berendezések túlterhelésének elkerülése érdekében.
Az Ukrenerho gerinchálózatának valamennyi sérült létesítményén folyamatosan zajlanak a javítások a korlátozások felszámolása, és az áramellátás megbízhatóságának javítása érdekében. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a hálózati korlátozásokat az odesszai régióban is felszámoljuk” – ígérte a vállalat.
Herman Haluscsenko energetikai miniszter Facebook-bejegyzésében megerősítette, hogy csütörtökön – az előző öt naphoz hasonlóan –, az áramtermelés fedezni fogja a fogyasztást, sőt, már némi tartalék is keletkezett az energiarendszerben. Az ország villamosenergia-termelésének több mint felét a rivnei, a dél-ukrajnai, és a hmelnickiji atomerőművek állítják elő – jegyezte meg.
A harkivi régió energetikai szakemberei kevesebb mint egy nap alatt befejezték a javításokat, és helyreállították az áramellátást Kupjanszkban és a környező területeken – tette hozzá Haluscsenko. Ezeket a településeket szerdán áramtalanították az orosz erők ágyúzása miatt – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A dél-ukrajnai Herszon megye kormányzói hivatala a Telegramon arról adott hírt, hogy egy házaspár életét vesztette reggel egy orosz tüzérségi lövedék becsapódása következtében a Beriszlav közelében lévő Zmijivka faluban.
Videón, ahogy felrobban egy vákuumbomba a fronton
Twitterre került fel egy felvétel arról, amelyen állítólag az látható, hogy egy orosz vákuumbomba megsemmisül. A kísérőszöveg szerint a robbanóeszközt a 72. gépesített ukrán dandár semmisítette meg Vuhledar térségében. Ez a fegyver a leghalálosabb nem nukleáris bombaként ismert, amely magas hőmérsékletű robbanást okoz – írja a Mandiner.
Oroszország azt akarja, hogy az USA bizonyítsa, nem ő állt az Északi Áramlat gázvezeték felrobbanása mögött
A TASZSZ hírügynökség szerint az orosz nagykövetség ma közölte az Egyesült Államokkal, hogy annak meg kell próbálnia bebizonyítani, hogy nem volt köze az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték tavaly szeptember végi megsemmisítéséhez. Az Oroszországot Nyugat-Európa többi részével összekötő két vezeték a Balti-tenger déli részén fekvő dán Bornholm szigetének közelében három helyen is megrongálódott. A sérülések idején nem szállítottak gázt Európába.
A nagykövetség közleményében azt írta, hogy Moszkva a vezetékek szabotálását „nemzetközi terrorcselekménynek” tekinti, és megfogadta, hogy nem hallgat az ügyben.
Oroszország felszerelése és emberei valószínűleg „jelentősen megfogyatkoztak”
A Háborús Tanulmányok Intézete honlapján azt írta, hogy „Oroszország költséges ukrajnai katonai hadjárata valószínűleg jelentősen kimerítette az orosz felszerelés- és munkaerő-tartalékokat, amelyek szükségesek egy sikeres nagyszabású offenzíva fenntartásához Kelet-Ukrajnában”.
Az intézet úgy véli továbbá, hogy Putyin „valószínűleg nem fog az ukrajnai háború további eszkalálására irányuló intézkedéseket, jelentős új orosz mozgósítási kezdeményezéseket vagy bármilyen más jelentős politikát bejelenteni az orosz szövetségi gyűléshez február 21-re tervezett beszédében”.
Putyin a jövő héten, néhány nappal a háború évfordulója előtt szólal fel az orosz parlament felső és alsóháza előtt.
Fotós: Adam Vaughan / Forrás: MTI/EPA
Fidesz EP-képviselőcsoport: csak a békével lehet életeket menteni
A Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja a béke pártján áll, mert meggyőződése, hogy a tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése vezet az emberéletek megmentéséhez, ugyanakkor nem tudja elfogadni az európai nemzetgazdaságokat romba döntő energiaszankciók további erőltetését – foglalt állást a fideszes EP-képviselőcsoport az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
A Fidesz EP-képviselőcsoportja tájékoztatott: az Európai Parlament csütörtökön, strasbourgi plenáris ülésén újabb határozat elfogadására készül az egy évvel ezelőtt, 2022. február 24-én Ukrajnával szemben indított orosz háború tárgyában.
Kijelentették: a képviselőcsoport álláspontja a magyar kormányéval egyezően már a háború kezdetétől egyértelmű és világos: Magyarország a megtámadott oldalán áll, elítéli Oroszország katonai agresszióját Ukrajnával szemben. Ennek megfelelően Magyarország a háború kirobbanása óta történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját nyújtja, és kész további pénzügyi és humanitárius segítséget biztossítani Ukrajna megsegítésére. Kiemelték ugyanakkor: nem tudják elfogadni az európai nemzetgazdaságokat romba döntő energiaszankciók további erőltetését.
A képviselőcsoport tagjai hangsúlyozták: életet menteni csak békével és tűzszünettel lehet. A háborúra adott brüsszeli válasz elhibázott, a szankciók káros következményeit mindenki láthatja. A szankciók miatt energiaválság van, elszabadultak az energiaárak, vágtat az infláció. Nem helyes, ha az európai polgárok fizetik meg a háború árát – emelték ki.
Nem hagyhatjuk, hogy belefásuljunk a helyzetbe, és az Ukrajna, a szörnyű háborús megpróbáltatásokat átélő Ukrajnában élő emberek iránti szolidaritás üres frázissá váljon. Mindent meg kell tennünk a béke érdekében
– fogalmaztak.
A fideszes EP-képviselők közleményükben azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy az Európai Parlament határozatának elfogadása zsákutcát jelent, ugyanis – mint írták – az abban foglalt további energiaszankciók Európa gazdaságára végzetesek, és nem vezetnek a mihamarabbi béke megteremtéséhez. Ezért a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja nem vesz részt a határozat plenáris szavazásán – tájékoztattak.
A fehérorosz elnök kész megszervezni Putyin és Biden találkozóját Minszkben
A fehérorosz elnök meghívta Minszkbe Joe Biden amerikai elnököt, egyben készségét fejezte ki, hogy megszervezi találkozóját Vlagyimir Putyin orosz államfővel.
Aljakszandr Lukasenka elnök csütörtöki, a fehérorosz és külföldi újságírók számára tartott többórás sajtóértekezletén elmondott szavait a Belta helyi állami hírügynökség idézte csütörtökön.
A fehérorosz politikus kijelentette:
Putyin is kész elrepülni Minszkbe, és itt hármasban fogunk találkozni: a két agresszor és egy békeszerető elnök. Miért is ne? A háború befejezése érdekében.
Az ukrajnai helyzetre utalva kifejtette: „Le fogunk ülni, és megoldjuk az egész problémát. Itt fogjuk megoldani az összes problémát” – ismételte meg.
A fehérorosz elnök meggyőződését fejezte ki, hogy Minszk „teljes biztonságot és kényelmet” nyújt Biden számára. Szerinte az amerikai elnök elégedetten fog távozni Minszkből.
Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy az amerikai elnök nem fog reagálni a javaslatára, bár a háború megállítása érdekében megérné, hogy ne haljanak meg emberek.
Ő (az amerikai elnök) Lengyelországban fog maradni, mert Lengyelország Európa hiénája, és ma a legaktívabb szerepet játssza az ukrajnai háború fokozatos kiterjesztésében. Ez az ország ordít a leghangosabban, jobban, mint az amerikaiak
– fogalmazott a fehérorosz politikus.
Az amerikai elnök február 20. és 22. között látogat Lengyelországba, ahol találkozik hivatali kollégájával, Andrzej Dudával és a lengyel fővárosban csúcstalálkozót tartó Bukaresti Kilencek – Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia – vezetőivel.
Brit katonák éleslövészeti kiképzést tartanak ukrán katonáknak
Brit katonák ma éleslövészeti kiképzést tartottak ukrán katonáknak. A gyakorlat egy nemzetközi program része, amelynek célja, hogy a kijevi fegyveres erők elsajátítsák az alapvető katonai technikákat. A katonáknak fegyvereket adtak a kezükbe, és célpontokra kellett lőniük. A brit erők azt is megtanítják a katonáknak, hogyan kell a NATO-szabványnak megfelelő, kifinomult vadászrepülőgépekkel repülni, hogy a jövőben segítségükre legyenek.
Norvégia 75 milliárd korona segélycsomagot jelentett be Ukrajnának
A norvég parlament bejelentette, hogy egy ötéves támogatási csomag részeként 75 milliárd koronát (27 milliárd forint) adományoz Ukrajnának, amivel az olajban gazdag ország a világ egyik legnagyobb adományozója lesz Kijevnek. A pénz egyenlő arányban oszlik meg katonai és humanitárius segítségnyújtás között öt év alatt, évi 15 milliárd korona (1,2 milliárd font) összegben. 2023-ban a csomag fele az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, a fennmaradó rész pedig a humanitárius segítségnyújtást fogja finanszírozni, bár ez a felosztás a következő években változhat.
A Jonas Gahr Store miniszterelnök által e hónap elején bejelentett csomag a legnagyobb segélyprogram, amelyet Norvégia valaha egyetlen országnak nyújtott.
Fotós: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP
Egymilliónál is több menekültet fogadott be Németország Ukrajnából
Több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be Németország a hazájuk elleni orosz támadás kezdete óta – mutatta ki a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) egy csütörtökön ismertetett vizsgálatában.
A hivatal adatai szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete – 2022. február 24. – óta 1,1 millióan menekültek a megtámadott országból Németországba. Bő kétharmaduk – 68 százalékuk – az első hetekben, a májusig tartó időszakban. A legtöbben, 430 ezren márciusban érkeztek.
Németországból Ukrajnába 139 ezren költöztek 2022-ben, a nettó bevándorlás – a be-, és a kivándorlók számának különbsége – így 962 ezer fő. A Németországban élő ukrán állampolgárok száma a háború előtti utolsó hónapban, 2022 januárjában regisztrált 138 ezerről 1,02 millióra emelkedett.
Ez nem csupán több nagyságrendet – 639 százalékot – kitevő növekedést jelent, hanem azt is, hogy az ukrajnai eredetű 2022-es nettó bevándorlás meghaladja a szíriai, afganisztáni és iraki állampolgároknak a legutóbbi nagy menekülthullám idején, a 2014-2016-os időszakban regisztrált 834 ezer fős összesített nettó bevándorlását.
Az orosz támadás hatására elindult menekülthullám egy további következménye, hogy az ukrán állampolgárok aránya a németországi lakosságban 0,2 százalékról alig egy év alatt 1,2 százalékra emelkedett, és így már a második legnagyobb külföldi állampolgárságú közösséget alkotják az 1,33 milliós – a lakosság 1,6 százalékát kitevő – török közösség után.
Az érkezők túlnyomó többsége nő vagy gyermek. A nők és lányok aránya 63 százalékos, a gyermekek – 18 év alattiak – 35 százalékot tesznek ki. A nők aránya a 18 és 60 év közöttieknél 71 százalék, a hatvanon felülieknél 70 százalék.
Az ukrán menekültek többnyire a legnépesebb tartományokban telepedtek meg, Észak-Rajna-Vesztfáliában 210 ezren, Bajorországban 152 ezren, Baden-Württembergben 135 ezren élnek. A helyi lakosságban betöltött arányukat tekintve némileg más kép bontakozik ki. Az első helyen a tartományi rangú főváros, Berlin áll, ahol a 2022 januári 0,37 százalékról 1,47 százalékra emelkedett az ukrán állampolgárok aránya. A második Hamburg, ahol 0,21 százalékról 1,46 százalékra, a harmadik pedig Mecklenburg-Elő-Pomeránia, ahol 0,25 százalékról 1,35 százalékra emelkedett ez az arány.
Vang Ji franciaországi látogatásán a "békéhez" való hozzájárulás támogatását fejezte ki
Emmanuel Macron francia elnök és Vang Ji, Kína vezető diplomatája szerdán megállapodott abban, hogy hozzájárulnak "a békéhez" Ukrajnában - közölte Macron hivatala a két férfi megbeszélését követően. Macron és Vang szerdán Párizsban tárgyalt a háborúról és annak "a legkiszolgáltatottabb országokra gyakorolt következményeiről, különösen az élelmezésbiztonság és a finanszírozási kapacitás tekintetében" - közölte a francia elnökség. Mind Macron, mind Wang "ugyanazt a célt fogalmazta meg, hogy a nemzetközi joggal összhangban hozzájáruljanak a békéhez" - közölte az Élysée-palota.
Az ENSZ közgyűlése jövő héten szavaz a békehatározat-tervezetről
Az ENSZ közgyűlése a jövő héten szavaz egy határozattervezetről, amely hangsúlyozza "az átfogó, igazságos és tartós béke mielőbbi elérésének szükségességét" Ukrajnában.
Az ENSZ, nem először, követelni fogja Moszkvától csapatai kivonását, és az ellenségeskedések leállítására szólít fel. A 193 tagú Közgyűlés valószínűleg jövő csütörtökön szavaz, miután két napon át több tucatnyi állam beszédet mondott a háború kezdetének február 24-i évfordulója alkalmából. Ukrajna és támogatói azt remélik, hogy elmélyíthetik Oroszország diplomáciai elszigeteltségét azzal, hogy a Közgyűlés közel háromnegyedének igen szavazatát kérik.
Fehéroroszország csak akkor lép be a háborúba Oroszország oldalán, ha egy másik ország megtámadja
Fehéroroszország csak akkor lép be Oroszország oldalán az ukrán-orosz háborúba, ha egy másik ország megtámadja - jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön.
Lukasenka, aki többször is cáfolta azokat a kijevi és nyugati állításokat, hogy országát Moszkva oldalán bele lehetne vonni az ukrajnai háborúba, azt is bejelentette, hogy pénteken találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Fehérorosz földről csak akkor vagyok kész harcolni az oroszok oldalán, ha akár egyetlen katona is belép Fehéroroszország területére, hogy gyilkolja honfitársaimat
- idézte a Belta fehérorosz állami hírügynökség a Lukasenka csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzottakat.
Ha agressziót követnek el Fehéroroszország ellen, akkor a válasz a legsúlyosabb lesz, és a háború teljesen más jelleget ölt
- tette hozzá az elnök.
Fotós: Gavril Grigorov / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Pool
Emlékeztetett, hogy Oroszország szövetségese Fehéroroszországnak, amely szövetségi államot is alkot vele, a két országnak közös harccsoportja van, de Oroszország ennek ellenére sohasem kérte Minszket arra, hogy kezdjen háborút Ukrajna ellen. Fehéroroszország jelenleg nyugati irányban gondoskodik a biztonságról - tette hozzá.
Föld alá telepítenék az energetikai infrastruktúra egy részét Ukrajnában
Az orosz rakétatámadások miatt Ukrajna azt tervezi, hogy részben föld alatti bunkerekbe költözteti energetikai infrastruktúráját.
A több más sajtótermék által is átvett jelentés szerint a művelet hátránya, hogy költsége nagyon magas. Jurij Kaszics, az Ukrenerho áramszolgáltató volt igazgatója szerint egy transzformátorállomás építése mintegy 30 millió euróba (11 milliárd forintba) kerül. Ha a részben nagy létesítményeket a föld alá költöztetik, a költségek 20-25 százalékkal magasabbak lesznek, az összesen 90 nagy transzformátorállomás esetében a költségek több mint hárommilliárd eurót (1144 milliárd forintot) tennének ki.
Az orosz légitámadások az ukrán infrastruktúra nagy részét megrongálták vagy elpusztították. Az orosz hadsereg szándékosan lövi a legnagyobb transzformátorállomásokat, hogy gátolja az áramszolgáltatást. A jövő év telére legalább két transzformátorállomást akarnak a föld alá telepíteni. Szakértők számításai szerint 3-5 év alatt lehetne áthelyezni az összes létesítményt.
Az izraeli külügyminiszter Kijevbe érkezett
Az ukrán fővárosba érkezett csütörtökön Eli Kohen izraeli külügyminiszter, újra megnyitja Izrael kijevi nagykövetségét, ellátogat Bucsába és Babij Jarba, valamint tárgyal az ukrán elnökkel és külügyminiszterrel.
Babij Jarban 1941. szeptember 29-én a náci Németország katonái 34 ezer zsidót lőttek agyon, Bucsában pedig az orosz hadsereg tavaly februárban, az orosz hadművelet kezdete után nem sokkal fegyvertelen civileket végzett ki.
Újabb orosz légicsapások érték Ukrajnát
Újabb légicsapások érték Ukrajnát csütörtökre virradóra. Az orosz haderő 36 rakétát lőtt ki az országra, amelyekből az ukrán légvédelem 16-ot megsemmisített.
Az ország déli részén az ukránok nyolc rakétát lőttek le, amelyeket egy fekete-tengeri orosz hadihajóról indítottak. Ukrajna északi, nyugati és középső részén több rakéta becsapódott. Lvivben kigyulladt egy ipari létesítmény, miután találat érte. Lviv megye kormányzója, Makszim Kozickij elmondta, hogy sikerült megfékezni a lángokat. A Dnyipropetrovszk megyei Pavlohradban lakóépületeket ért támadás, amelynek legalább egy civil áldozata és hét sebesültje van - tájékoztatott Szerhij Liszak kormányzó.
Az éjszaka folyamán Ukrajna egész területére légiriadót rendeltek el, reggel az intézkedést Dnyipropetrovszkij, Harkiv, illetve Donyeck megye ukrán ellenőrzés alatt álló területeire korlátozták.
Svájc nem foglal le orosz vagyont
Svájc szerint az orosz magánvagyon lefoglalása aláásná az ország alkotmányát. A svájci kormány közleménye szerint "a törvényes eredetű magánvagyon kártalanítás nélküli kisajátítása a svájci jog szerint nem megengedett".
200 millió fontos csomag
A brit kormány bejelentette, hogy Ukrajna 200 millió font értékű támogatási csomagot kap az Egyesült Királyságtól és más európai országoktól katonai felszerelésekre, beleértve a tankok alkatrészeit és a tüzérségi lőszereket. Nagy-Britannia megállapodott Hollandiával, Norvégiával, Svédországgal, Dániával, Izlanddal és Litvániával, hogy támogatási csomagot küldenek Ukrajnának – közölte a brit védelmi minisztérium.
Fotós: Peter Nicholls
Katonai parancsnokról neveznek el egy ukrán falut
A harkovi regionális tanács támogatják, hogy a Harkovtól mintegy 40 km-re délnyugatra fekvő, alig több mint 1200 lakosú Vatutine falu megváltoztathassa a nevét. A települést egy szovjet tábornokról nevezték el, aki a Vörös Hadsereg ukrajnai hadműveleteit irányította a második világháború alatt. Most egy ukrán tábornok nevét vennék fel, így a falut a 2021-ben az ukrán fegyveres erők főparancsnokává kinevezett Valerij Zaluzsnyij négycsillagos tábornok után Zaluzsnének fogják hívni.
Ukrajna 2015 óta nevezi át a szovjet történelemmel kapcsolatos városokat, falvakat és utcákat egy dekommunizációs törvény értelmében. Az ország azt mondta, hogy ezek a lépések, amelyeket ma gyakran "derusszifikációnak" neveznek, szükségesek ahhoz, hogy felszámolják az ukrán identitás leverését célzó több évszázados politikát.
Késnek a nyugati harckocsik
Ukrajna szövetségesei azt mondták, nem valószínű, hogy képesek lesznek szállítani a korábban ígért számú harckocsit.
A nyugati védelmi miniszterek brüsszeli találkozója után Boris Pistorius német védelmi miniszter kijelentette, hogy nem tudnak kiállítani egy zászlóaljnyi tankot.
A rossz hír közvetlenül azután érkezett, hogy a NATO főnöke, Jens Stoltenberg bejelentette, hogy Oroszország újabb offenzívába kezdett keleten, hogy megpróbáljon több területet elfoglalni, mielőtt az új nyugati felszerelés tavasszal megérkezik.
Gyengül a Wagner-csoport
A Wagner-csoportot alapító és vezető Jevgenyij Prigozsin elismerte, hogy zsoldoscsoportja nehézségekkel küzd Ukrajnában. "Csökkenni fog a Wagner-egységek száma, és nem leszünk képesek ellátni azokat a feladatokat, amelyeket szeretnénk" - mondta Prigozsin, miközben egyre több bizonyíték van arra, hogy politikai befolyása csökken a Kremlben.
Kémballonokat lőttek le Kijev felett
Orosz kémballonokat lőttek le Kijev felett - közölték ukrán illetékesek. Hat léggömböt észleltek a főváros felett, amelyeken felderítő felszerelést szállíthattak – közölte a katonai igazgatás. Azt nem pontosították, hogy mikor történtek ezek az esetek, de Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője megerősítette, hogy legutóbb a főváros felett szálló léggömbök miatt szólaltak meg a légiriadó-szirénák.
Az úgynevezett kémballonok az elmúlt napokban kerültek a címlapokra, miután az Egyesült Államok azzal vádolta Kínát, hogy hírszerzési célú "magassági léggömbprogramot" indított. Egy amerikai vadászgép február 4-én lelőtt egy kínai ballont a karolinai partok felett. Kína szerint a szerkezet egy egyszerű időjárási léggömb volt, amely véletlenül került az amerikai légtérbe.
Egyetemistákat toboroz az orosz hadsereg
A Pravda egy ellenőrizetlen jelentése azt sugallja, hogy az orosz hadsereg igyekszik meggyőzi a főiskolai, egyetemi hallgatókat, hogy április elején tegyenek vizsgát ahelyett, hogy nyáron fejeznék be tanulmányaikat, hogy harcolni tudjanak.
Olekszij Tabalov emberi jogi szakértő szerint a katonaság "megbolondítja az egyetemista fiúkat", akik nem értették, mit írnak alá.
Az orosz tankok fele elveszhetett
Oroszország elveszítette legjobb harckocsijainak mintegy felét, mióta megszállta Ukrajnát, és most küzd a pótlásukkal – közölte egy vezető kutatóközpont. A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) szerint Oroszország 2000-2300 harckocsit veszített, miközben Ukrajna 700-at. Moszkva ezért kénytelen a régebbi szovjet korszak modelljeire hagyatkozni. "Közel sem termelnek annyi tankok, hogy kompenzálják ezeket a veszteségeket" - mondta Henry Boyd, az IISS tudományos munkatársa
Moszkva légiereje azonban továbbra is nagyrészt érintetlen, és az ország a háború következő szakaszában aktívabban bevetheti azt – közölte az IISS.
Fotós: - / Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium
Ukrajna épp modern tankszállítmányok fogadására készül nyugati szövetségeseitől, köztük az amerikai Abrams, a német Leopard és a brit Challenger harckocsikkal, amelyek képességei messze meghaladják a régebbi orosz modelleket. Ezektől az ukránok jelentős előrelépést várnak, ugyanakkor a NATO védelmi minisztereinek kétnapos csúcstalálkozója úgy zárult, hogy nem született megállapodás az Ukrajna által kért vadászrepülőgépek átadásáról.
Folyamatosak a támadások Kelet-Ukrajnában
Oroszország folyamatosan támadja az ukrán állásokat az ország keleti részén – közölte Kijev védelmi miniszterhelyettese. Hanna Malyar szerint a helyzet feszült, és egyre nehezebb az ukrán csapatok számára. Hozzátette azonban, hogy az ország erői kitartanak, és néhány orosz egység hatalmas veszteségeket szenvedett.
Fotós: Mustafa Ciftci / Forrás: Anadolu Agency via AFP
Ez azután történt, hogy Moszkva azt állította, hogy áttört két megerősített ukrán védelmi vonalat a keleti fronton. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az ukránok visszavonultak a luhanszki támadások miatt, de további részleteket nem közölt.
Egy NATO-tagország gyárt lőszereket Ukrajnának
Ukrajna megkezdte a tüzérségi lövedékek gyártását egy NATO-országgal – közölte a kijevi állami fegyvergyártó. Bár biztonsági aggályok miatt nem részletezték, hogy Ukrajna melyik országgal lépett partnerségre, az Ukroboronprom azt közölte, hogy Közép-Európában található.
A cég közleménye szerint a két nemzet összefogott, hogy megkezdje a 20 mm-es aknavető töltények gyártását – olyan lőszert, amelyre Ukrajnában most nagy a kereslet.
Terrorista szervezetnek minősíthetik a Wagner-csoportot
Az Egyesült Államokban több demokrata és republikánus szenátor is azon dolgozik, hogy a zsoldos harcosokból álló Wagner-csoportot külföldi terrorszervezetté nyilvánítsák. A politikusok azt mondták, hogy megpróbálnak olyan jogszabályt elfogadni, amely a külügyminisztériumot kötelezné a besorolás megváltoztatására.
A terrorista szervezetként való megjelölés illegálissá teszi, hogy az Egyesült Államokban bárki támogatást vagy forrást nyújtson a csoportnak, beleértve pénzt, kiképzést, fegyvereket és szakértői tanácsokat. Bizonyos körülmények között ez azt is jelenti, hogy a szervezet tagjait eltávolíthatják az Egyesült Államokból.
A Wagner-csoportot, amelyet a Kreml szerződtetett arra, hogy az orosz oldalon harcoljon a háború legintenzívebb csatáiban, az Egyesült Államok a múlt hónapban "jelentős transznacionális bűnszervezetnek" minősítette. Ez egy kategóriába sorolta az olasz maffiacsoportokkal, valamint a japán és orosz szervezett bűnözéssel.
A csoport "egy bűnszervezet, amely széles körben elterjedt atrocitásokat és emberi jogi visszaéléseket követ el" - mondta John Kirby, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője.
Magyarország segít
Magyarország területére 2023. február 15-én az ukrán-magyar határszakaszon 4754 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4107 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 76 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Az ukrajnai háború elől 2023. február 15-én 81 ember, köztük 25 gyermek érkezett Budapestre vonattal - közölte a rendőrség.
Éles lőkiképzést kapnak az ukránok Nagy-Britanniában
Brit katonák éles lövészeti kiképzést tartottak ukrán katonáknak. A gyakorlat része annak a nemzetközi programnak, amely a kijevi fegyveres erőket segíti az alapvető katonai technikák elsajátításában. A brit erők arra is tanítják az ukrán csapatokat, hogyan repüljenek kifinomult NATO-szabványú vadászgépekkel, hogy segítsék őket a jövőben.
Az elmúlt hat hónapban már mintegy 10 000 ukrán katonát állítottak harckészültségbe az Egyesült Királyság segítségével.
A hónap elején ukrán harckocsizók érkeztek Angliába, hogy megtanulják, hogyan kell kezelni a Challenger 2 tankokat, amelyeket Nagy-Britannia hamarosan átad Ukrajnának.
Ukrán állítás az orosz veszteségekről
Ukrajna azt állította, hogy az elmúlt 24 órában 690 orosz katonát "megsemmisített". Az orosz veszteségekről szóló napi frissítésében az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy a háború kezdete óta összesen 139 770 ellenséges katona halt meg. Azt is állították, hogy 3290 harckocsit, 6507 páncélozott harcjárművet és 298 katonai repülőgépet semmisítettek meg.
Független forrás nem tudta ellenőrizni ezeket az állításokat, Oroszország pedig nem tesz közzé rendszeres frissítéseket a veszteségeiről.
Nagyon várják a svéd íjászokat
Az ukrán elnök és a svéd miniszterelnök kijevi találkozóján szóba kerültek az Ukrajnának nyújtott támogatások is. Svédország eddig mintegy 1 milliárd dollár értékű katonai felszereléssel segítette az ukrán védekezést, a támogatás pedig hamarosan új szintre lép. A svéd kormány január 19-én utasította a svéd fegyveres erőket, hogy kezdjék meg az előkészületeket meghatározatlan számú Archer (Íjász) tüzérségi rendszer szállítására az ukrán fegyveres erők számára.
Az ukrán elnök szerint a 30-50 km-es hatótávolságú 155 mm-es tarackrendszer a világ egyik legmodernebb és legerősebb tüzérségi egysége, ami mindenképpen segíteni fogja az ukrán harcosokat.
Még idén megkezdődnének az EU-csatlakozási tárgyalások
Az EU soros elnöki tisztét betöltő Svédország miniszterelnökével folytatott tárgyalás után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta: úgy látja, megvan a szükséges akarat ahhoz, hogy még ebben az évben megkezdődhessenek az EU és Ukrajna közti csatlakozási tárgyalások.
Ukrajna átvenné a kezdeményezést
"Idén tavasszal egyértelművé kell tennünk, hogy Ukrajna a győzelem felé halad. Ez vonatkozik védelmi erőink kiképzésére, országunk fegyverellátására és stratégiai kezdeményezésünkre a háborúban. Át kell venni Oroszországtól a katonai kezdeményezést, és biztos vagyok benne, hogy meg is fogjuk tenni. Földünk felszabadítása az a cél, amelyen nap mint nap dolgozunk" - mondta éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök.
Ukrán válság
- A hőség ellenére is folytatódnak az orosz támadások – frissül
- Bevallotta a moszkvai autórobbantás gyanúsítottja, hogy ukrán megbízásból követte el tettét
- Külföldi kiképzők szállására mért csapást az orosz hadsereg
- Oroszország légitámadást hajtott végre Harkiv ellen
- A donyecki Ivano-Darjivka elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
