Ukrán válság

2022.09.29. 07:04

Fokozódnak a harcok, Oroszország pénteken annektálja Kelet-Ukrajnát (videó)

218. napja tombol az orosz–ukrán testvérháború vérzivatara.

Behívott orosz férfi búcsút vesz hozzátartozóitól egy moszkvai sorozóirodánál 2022. szeptember 27-én

Forrás: MTI/EPA

Fotós: Jurij Kocsetkov

Varsó közel 290 millió dollárt kap Washingtontól védelemfejlesztésre

Az amerikai kongresszus jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok az Ukrajnának és a szomszédságában fekvő országoknak szánt védelemfejlesztési program keretében 288,6 millió dollárt utaljon át Lengyelországnak - közölte csütörtökön a varsói amerikai nagykövetség. 

A Foreign Military Financing (FMF) nevű projekt keretében nyújtott támogatás amerikai katonai felszerelések beszerzésére és Lengyelországban amerikai vezetéssel zajló kiképzésekre fordítható. 

Az amerikai nagykövetség közleménye szerint a vissza nem térítendő kölcsönök formájában nyújtandó támogatás azzal függ össze, hogy Lengyelország hadi felszerelést adott át az Oroszország által megtámadott Ukrajnának. Az FMF célja Lengyelország esetében a fegyverkészletek feltöltése, beleértve a páncélosállományokat is. 

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szeptember 8-án Kijevben jelentett be 2,2 milliárd dollárt (956 milliárd forintot) érő támogatást Ukrajna és a szomszédságában fekvő 18 ország számára. A mostani bejelentésben érintett eszközök ennek a támogatásnak a részét képezik. 

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a Facebook közösségi honlapon azt írta: 

az amerikai döntés és "a NATO keleti szárnyának erősítése" annak bizonyítéka, hogy a védelmi szervezet "sosem volt még olyan erős és egységes, mint most". 

A támogatás "hatalmas megerősítést jelent a lengyel hadsereg számára", amellett a 137 milliárd zloty (11 800 milliárd forint) mellett, amelyet Lengyelország jövőre a védelmi költségvetésre, fegyverbeszerzésre és lengyel hadiipari beruházásokra szán - áll Morawiecki bejegyzésében.
 

Orosz védelmi tárca: a mozgósított katonák a megszállt területeket fogják biztosítani 

A megszállt ukrajnai területek ellenőrzése és védelme lesz az oroszországi részleges mozgósítás keretében behívott katonák feladata - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium. 

A tárca tájékoztatása szerint, amelyben a "felszabadított területek" kifejezést használták, megkezdődött a behívott és önkéntes katonák csatlakozása egységeikhez a harci feladatok végrehajtásának helyszíneihez közeli gyakorlótereken, és a szakaszokban, századokban megindult a kiképzés. A minisztérium szerint a mozgósított erők a felkészítést követően a területek ellenőrzése és védelme mellett tartalékként és erősítésként fognak szolgálni. 

Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács csütörtöki tanácskozásán elismerte, hogy az általa szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás során hibákat követtek el, és sürgette a haladéktalan elhárításukat. Mint mondta, az emberektől "rengeteg információ" érkezik a sorozás megszervezéséről, az ellátás minőségéről, az életkörülményekről és más kérdésekről. 

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök videokonferencia keretében tárgyal az orosz biztonsági tanács tagjaival a moszkvai Kremlben 2022. szeptember 29-én. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/pool/Gavriil Grigorov
Fotós: Gavriil Grigorov

"Sok kérdés merül fel, ezért minden hibát orvosolnunk kell, és a jövőben el kell kerülnünk ezeket azoknak az állampolgárokat az esetében, akik például halasztásra jogosultak" - hangoztatta. 

Példaként említette meg a sokgyermekes apákat, a krónikus betegségben szenvedőket vagy azokat, akik a már túlvannak a sorköteles koron. 

"Minden ilyen esetet egyenként kell kivizsgálni. Ha hiba történt, azt ki kell javítani, és azokat, akiket megfelelő indokok nélkül hívtak be, haza kell küldeni" - hangsúlyozta Putyin. 

Rámutatott, hogy a mozgósítás elsősorban azokra vonatkozik, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, katonai szakképesítéssel rendelkeznek és van harci tapasztalatuk. Emlékeztetett rá, hogy a mobilizáció minden kritériumát meghatározták. 

Az orosz védelmi tárca korábban közölte: olyanokat hívnak be, akikre szükség van a harci feladatok végrehajtásához, beleértve a tartalékos lövészeket, a harckocsizókat, a tüzéreket, a gépkocsivezetőket és a gépész-gépkocsivezetőket. 

A részleges mozgósítás elrendelését követően kazah és georgiai adatokat ismertető lapinformációk szerint hadköteles korú orosz férfiak százezres nagyságrendben menekültek külföldre. A Meduza ellenzéki portál által megszólaltatott jogi szakértők álláspontja szerint a határ átlépésére a behívottak mindaddig jogosultak, amik nem kézbesítették nekik az erre vonatkozó parancsot. 

Megkapta a belépőt Nyikolaj Valujev volt profi ökölvívó világbajnok, kormánypárti parlamenti képviselő is. Erről ő maga számolt be a közösségi médiában, közölve, hogy a plenáris ülésszak után jelentkezni fog a sorozóirodában. Valujev hangot adott véleményének, hogy a részleges mozgósítás segíti a Donyec-medencében és más területeken állomásozó erőket. 

Korábban Vitalij Milonov kormánypárt képviselő közölte, hogy beállt tüzérnek "a Donyec-medence védelmében", és frakciótársa, Jurij Svitkin, a csecsen háborúk ejtőernyős veteránja is jelezte, hogy részt kíván venni a "különleges hadműveletben".
 

Orosz szóvivő: Mikolajivkánál és Kupjanszknál is kemény csapást mért az orosz légierő az ukrán hadállásokra

Az ukrán hadseregnek jelentős károkat okozó csapást mért az orosz légierő csütörtökön a donyecki régióban, Mikolajivkánál és a Harkiv megyei Kupjanszknál található célpontokra - közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a napi hadijelentést ismertetve.

Mint mondta, az orosz légierő precíziós csapást mért az idegenlégió "zsoldosainak" Mikolajivka melletti állásaira, megölve mintegy 80 fegyverest. 

Kupjansznál a tábornok szerint a 92. ukrán gépesített dandár második zászlóaljának több mint 70 katonája esett el és 14 haditechnikai eszköze semmisült meg.

Orosz diplomatákat utasított ki Montenegró

Montenegró hat orosz diplomatát utasított ki a diplomáciai normák megsértése miatt csütörtökön - közölte az ország külügyminisztériuma.

A KÖZLEMÉNY SZERINT AZ OROSZ DIPLOMATÁK A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOKRÓL SZÓLÓ BÉCSI EGYEZMÉNNYEL ÖSSZE NEM EGYEZTETHETŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATTAK, EZÉRT KELL ELHAGYNIUK AZ ORSZÁGOT.

A Pobjeda című montenegrói napilap csütörtökön közölte, hogy a montenegrói nemzetbiztonsági szolgálat kémkedés és az orosz titkosszolgálattal folytatott együttműködés gyanúja miatt nyomozást indított két montenegrói és körülbelül harminc orosz állampolgár, valamint további hat orosz diplomata ellen.

Dritan Abazovic miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen is beszélt arról, hogy közös akciót hajtanak végre a montenegrói és más külföldi szervek az ország érdekeinek megóvása érdekében, de részleteket nem közölt.

Polgármester: Az orosz erők ismét a dél-ukrajnai Mikolajivot lőtték

Az orosz erők csütörtökön tiltott kazettás lövedékeket lőttek ki a dél-ukrajnai Mikolajivra, aminek következtében robbanás történt egy közösségi közlekedési eszköz megállója közelében, hárman meghaltak és 12-en megsebesültek – közölte Olekszandr Szenkevics, a város polgármestere.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy csütörtökre virradó éjjel is orosz csapás érte Mikolajivet, polgári létesítményekben okozva károkat.

Az ukrán északi műveleti parancsnokság a Facebookon arról adott hírt, hogy Oroszország csütörtökön a határa menti ukrán területeket is lőtte, Csernyihiv és Szumi megyékben egy óra alatt 55 robbanást jegyeztek fel. A parancsnokság hozzátette, hogy a katonák közül senki sem sebesült meg, áldozatokról a civil lakosság körében nincs információja.

Oroszország elhagyására sürgeti állampolgárait Olaszország

Az Oroszországban élő olaszoknak meg kellene fontolniuk az ország elhagyását – közölte az oroszországi olasz nagykövetség.

A nagykövetség közleményében figyelmeztetett, hogy az ország elhagyása egyre nehezebbé válik – a repülőjegyek ára drasztikusan megemelkedett, továbbá néhány határátkelőn hatalmas tömeg próbálja átlépni az orosz határt, hogy egyes szomszédos országokba juthasson – írja a The Guardian.

A lengyel parlament elítélte a megszállt ukrajnai területeken rendezett népszavazást

A lengyel parlament alsóháza (szejm) csütörtökön egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, amelyben elítélte a megszállt ukrajnai területeken Moszkva által rendezett népszavazásokat, valamint felszólította az Európai Uniót, hogy függessze fel a vízumkiadást az orosz állampolgárok számára.

A szejm „nem ismeri el az illegitim népszavazások eredményeit” – áll a dokumentumban, amely szerint a szerdán lezárult, az Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló népszavazásokat „félelemmel teli légkörben hajtották végre, megsértve a nemzetközi jog minden normáját”.

A képviselők támogatták Ukrajnát abban a törekvésben, hogy „teljes mértékben visszaszerezze az ország egész területe felett az ellenőrzést a nemzetközileg elismert jogállásnak megfelelően”. Határozottan elítélték, hogy az Oroszországi Föderáció által megszállt területek lakosait szolgálatra kényszerítik „az orosz fegyveres, kisegítő és kollaboráns erőkben”.

Aláhúzták: Oroszország lakosainak jelentős része támogatja a háborút. Ennek kapcsán erkölcsileg megengedhetetlennek nevezik, hogy a „brutális támadó háborút folytató, állami terrorista cselekményeket végrehajtó” Oroszország állampolgárai szabadon mozogjanak Európában.

Hozzátették, hogy az oroszok a háború támogatásának demonstrálására használják fel az Európai Unióba (EU) való beutazás lehetőségét, illetve arra is, hogy „megkönnyítsék az orosz szolgálatoknak a hírszerzési és diverzáns műveletek végrehajtását”.

A szejm támogatja a lengyel kormány nemzetközi lépéseit, amelyek célja a vízumkiadás leállítása az Oroszországi Föderáció állampolgárai számára. Az EU-tagállamoknak és az uniós szerveknek szolidaritást kellene vállalniuk a megtámadottakkal, és szembeszegülniük a támadókkal – hangsúlyozták.

Lengyelország, Lettország, Litvánia és Észtország a múlt héten korlátozták a schengeni térségbe való belépést az uniós vízummal rendelkező, turisztikai, kulturális, sport- és üzleti céllal érkező oroszok számára. Ugyanakkor fenntartották a mentességet többek között az ellenzéki aktivisták számára, valamint humanitárius ügyekben is.

Guterres: veszélyes eszkalációt jelentene az ukrán régiók orosz elcsatolása

Veszélyes eszkalációt jelentene és kockára tenné a béke kilátásait a térségben, amennyiben Oroszország megvalósítja a négy ukrán régió elcsatolására vonatkozó terveit – figyelmeztetett csütörtökön António Guterres ENSZ-főtitkár.

Semmilyen jogi erővel nem bírna és elítélésre lenne érdemes, ha döntés születne az ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók elcsatolásáról

– húzta alá Guterres újságíróknak nyilatkozva.

Oroszország korlátozza az egyes nyugati országokból érkező átmenő teherforgalmat

Oroszország korlátozza az egyes nyugati országokból érkező átmenő teherforgalmat. Vlagyimir Putyin aláírta azt a rendeletet, ami felhatalmazza az orosz kormányt, hogy megtiltsa azon országokban regisztrált kamionok és teherautók áthaladását az országon, amik szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben – írja a Sky News.

A rendelet szerint az intézkedéseket válaszul vezették be az orosz állampolgárokkal és szervezetekkel szemben egyes külföldi államok által bevezetett „barátságtalan” korlátozásokra.

Ferenc pápa is közvetített a szeptemberi fogolycsere megszervezésében

Ferenc pápa is közvetített az Ukrajnában szeptemberben megvalósult fogolycsere érdekében – közölte csütörtöki számában a La Civilta Cattolica című olasz jezsuita folyóirat.

A lap azt a szeptember 15-én lezajlott beszélgetést közli, amely Ferenc pápa és a Vallások Világtalálkozójának orosz és fehérorosz jezsuita delegációja résztvevői között zajlott a kazahsztáni Nur-Szultanban (ma Asztana).

Ferenc pápa elmondása szerint

korábban a Vatikánban fogadott kihallgatáson egy ukrán fogolycserén dolgozó katonatisztet, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vallásügyi tanácsadójának kíséretében érkezett. Egy több mint 300 hadifogoly nevét tartalmazó listát adtak át neki, és azt kérték, hogy próbáljon tenni valamit egy esetleges fogolycsere érdekében.

A kérésnek eleget téve Ferenc pápa azonnal felhívta a vatikáni orosz nagykövetséget, majd arról érdeklődött, hogyan járhatna közben egy lehetséges fogolycsere, vagy annak felgyorsítása érdekében. A katolikus egyházfő további részletekre nem tért ki a dialógus során.

FERENC pápa
Ferenc pápa üdvözli a híveket heti általános audienciájára érkezésekor a vatikáni Szent Péter téren 2022. szeptember 21-én
Fotós: Alessandro Di Meo / Forrás: MTI/EPA-ANSA

A beszélgetést mindössze egy héttel azután közölte a jezsuita folyóirat, hogy az orosz és az ukrán fél az eddigi legnagyobb, 270 embert érintő fogolycserét bonyolította le. Szeptember 22-én az oroszok összesen 215 embert adtak át Ukrajnának 55 orosz hadifogolyért cserébe.

A folyóirat szerint a pápa a találkozón felidézte a háború kitörésének másnapján, a vatikáni orosz nagykövetségen tett látogatását is. A látogatás során azt mondta a nagykövetnek, hogy „véleménye szerint az orosz támadás a harmadik világháború kezdetét jelenti”, hozzátéve, hogy „ha lehetőséget kap, szeretne személyesen beszélni az orosz elnökkel”.

A pápai állam február 24-e, az ukrajnai háború kezdete óta többször is közölte, hogy a konfliktust „embertelennek és értelmetlennek tartja”. A háború befejezése érdekében a Vatikán folyamatosan arra törekszik, hogy mindkét országgal fenntartsa diplomáciai kapcsolatait, és párbeszédet próbáljon kezdeményezni a szemben álló felek között.

Kreml: állami szintű terrortámadás történhetett a gázvezetékek ellen

Felvetette az állami szintű terrorcselekmény lehetőségét csütörtökön az Északi Áramlat-1 és -2 gázvezetéket megrongáló rendkívüli eseményekkel kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, hangsúlyozva, hogy a történtek kivizsgálása nemzetközi együttműködést igényel.

Peszkov újságíróknak nyilatkozva „példátlan jellegű” eseményeknek nevezte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 vezetékeken történt incidenseket.

Nyilvánvaló, hogy itt több ország együttműködésére lesz szükség. Olyan körülmények között, amikor a kommunikáció akut hiánya tapasztalható, és sok ország nem hajlandó velünk együttműködni ilyen érzékeny területeken, sok kérdés merül fel. Ez rendkívül veszélyes helyzet, amely sürgős vizsgálatot igényel

– mondta a szóvivő.

Ez egy incidens. Egyelőre nem tudunk egyértelműbb minősítést adni. (.) Természetesen nagyon nehéz lenne elképzelni, hogy egy ilyen terrorcselekményre valamilyen állam részvétele nélkül kerülhetett volna sor

– kommentálta a helyzetet Peszkov a pusztítás mértékére utalva.

A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án
Forrás: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség

Lehetetlennek nevezte annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy vajon Oroszország és az Egyesült Államok együttműködhet-e a történtek kivizsgálásában, mivel – mint mondta – a két ország biztonsági szervei között nincs semmilyen érdemi kapcsolat és együttműködés. Nem tudott felelni arra sem, hogy technikailag újraindítható lesz-e valaha a korábban működő Északi Áramlat-1.

A CNN amerikai hírtelevíziónak azon értesüléseit kommentálva, melyek szerint orosznak tűnő hadihajókat láttak a sérült csövek térségében, Peszkov emlékeztetett rá, hogy a Balti-tengerről van szó, és a NATO-tagországoknak azon a vidéken sokkal több repülő, úszó és egyéb haditengerészeti eszköze észlelhető, ezért – mint mondta – „ezek teljesen ostoba, mondjuk úgy, hogy elfogult hírek”.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén szintén arról beszélt, hogy a régió egyszerűen „tele van” a NATO katonai infrastruktúrájával és emlékeztetett rá, hogy a szövetség júliusban a dán Bornholm sziget közelében mélytengeri gyakorlatot tartott. Egy reggeli interjújában a szóvivő arról beszélt, hogy Északi Áramlat vezetékei Dánia és Svédország kizárólagos gazdasági övezetében rongálódtak meg, amelyet teljes mértékben az amerikai hírszerző szolgálatok ellenőriznek.

Zaharova a sajtótájékoztatón az Egyesült Államokat a gázvezeték-leállítás haszonélvezőjének nevezte. Rámutatott, hogy a kialakult helyzetben előnyös lehetőséget nyitott az amerikaiak számára, hogy megnöveljék az Európai Unióba irányuló cseppfolyósítottgáz-szállításaikat. Úgy vélekedett, hogy a kialakult állapotok az európai országok számára hátrányosak.

Lettország újabb oroszellenes intézkedést hozhat

Lettország igazságügyi minisztere új törvényjavaslatot nyújtott be, amely értelmében át kellene nevezni minden olyan közterületet, amely kapcsolódik Oroszországhoz vagy a Szovjetunióhoz. Így új nevet kaphat majd a Puskin, a Lomonoszov és a Turgenyev utca is. Janis Bordans szerint ezeket a neveket azért kapták a közterek, hogy eltöröljék Lettország létezését. Az egyik város vezetése azonban már jelezte, hogy nem hajlandóak a nevek megváltoztatására, mert azok az ország gazdag történetének részei.

Hatalmas orosz offenzíva indult Ukrajnában

Oroszország tiltott kazettás lövedékeket lőtt ki csütörtök reggel a dnyipropetrovszki régióban lévő Krivij Rih környékének ipari infrastruktúrájára, aminek következtében legalább 19 ember megsebesült, az éjjel pedig a megyeszékhelyre, Dnyipróra mért rakétacsapást, aminek négy halálos áldozata lett, köztük két gyermek – közölte Valentin Reznyicsenko, a megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Kémkedéssel vádolnak több oroszt Montenegróban

Kémkedés és az orosz titkosszolgálattal folytatott együttműködés gyanúja miatt indított nyomozást a montenegrói nemzetbiztonsági szolgálat két montenegrói és körülbelül harminc orosz állampolgár, valamint további hat orosz diplomata ellen – közölte a Pobjeda című podgoricai napilap az internetes oldalán csütörtökön.

Vukas Radonjic államügyész a lapnak megerősítette, hogy nyomozás folyik, és több lakást is átvizsgált a rendőrség, de egyelőre senkit nem tartóztattak le.

Itt az ukrán reakció a népszavazásra

Az oroszok szerint a népszavazás alatt és azt követően is célzott rakétatámadások értek több települést is Herszon térségben. A csapások során két hotel is megsemmisült, többen meghaltak és sokan megsérültek. Oroszország szerint Ukrajna részéről ezek a támadások egyértelmű üzenetek voltak azoknak, akik a népszavazáson nyilvánították ki véleményüket.

Elengedtek hat ukrán hadifoglyot az oroszok

A katonák fogolycsere során szabadultak az orosz hadifogságból.

Tizenegyen megsérültek Donyeck megyében

A város polgármestere szerint az orosz erők reggel négy rakétacsapást mértek Kramatorszkra, 11 civilt megsebesítve, valamint megrongáltak egy lakóépületet, egy kórházat és egyéb civil létesítményeket.

Fehéroroszország 20 ezer hadköteles orosz befogadására készül

Húszezer újonnan mozgósított orosz férfit készül befogadni Fehéroroszország – jelentette az ukrán védelmi minisztérium.

A helyi hatóságok polgári helyiségeket, épületeket és autókat használnak orosz katonák elhelyezésére és szállítására.

Hárman meghaltak Dnyipróban

A Dnyipro elleni orosz támadásban hárman meghaltak, köztük egy gyerek, valamint öten megsebesültek, köztük egy 12 éves gyerek. Emellett több mint 60 ház megrongálódott – írta Valentyin Reznichenko, a megye kormányzója a Telegramon.

Hat civil meghalt, négy megsebesült Donyeck megyében

A Donyeck megye kormányzója, Pavlo Kirilenko arról számolt be, hogy orosz támadásokban meghalt két civil Toretskban, egy Bahmutban, egy Pivnicsnében, egy Blahodatnéban és egy Mikolajvkában.

Kirilenko szerint a háború kezdete óta 901 civilt halt meg Donyeck megyében, nem számítva Mariupolt és Volnovahát.

Oroszország hivatalosan is annektálja a megszállt ukrajnai régiókat

Vlagyimir Putyin pénteken 15 órakor aláírja a négy megszállt ukrajnai régió bekebelezéséről szóló rendeletet – jelentette be a Kreml.

Orosz veszteségek Ukrajna szerint

Az Ukrán Fegyveres Erők szerint a háború kezdete óta meghalt 59010 orosz katona, valamint sikerült megsemmisíteniük többek közt 2338 orosz tankot, 262 repülőgépet és 224 helikoptert.

Aknavetőkkel lövik Szumi megyét

Szumi megye kormányzója, Dmitro Zsivickij azt mondta, hogy az orosz erők aknavetőkkel és önjáró fegyverekkel lőtték Krasznopillia községet. Zsivickij szerint az orosz csapatok drónokat is használtak. Az orosz ágyúzás következtében két ház és egy villanyvezeték megrongálódott. Zsivickij szerint nem voltak polgári áldozatok

500 millió eurós támogatás

Ukrajna 500 millió eurós költségvetési támogatást kap az EU-tól. Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédsági és bővítési biztosa Kijevben tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a pénz hozzájárul Ukrajna élelmezésbiztonságának erősítéséhez

Az ukránok szerint lelőttek négy orosz rakétát

Az ukrán „Kelet” légi parancsnokság jelentése szerint az orosz Szu-35-ös vadászgépek öt Kh-59-es levegő-föld rakétát lőttek ki. Az ukrán légierő tájékoztatása szerint egy rakétát lőttek le Zaporozsje megyében, egyet a Dnyepropetrovszk megyei Krivoj Rog körzetben, kettőt pedig a Dnyepropetrovszk megyei Szinelnyikove körzetben. Az ötödik rakéta sorsáról nem adtak információt.

Háborús bűncselekmény a vád

Az ukrán hatóságok azt állítják, hogy azonosítottak öt orosz katonát, akik állítólag civil autókra lőttek Kijev térségében a háború első napjaiban. Az orosz katonákat öt ember meggyilkolásával és további hat megsebesítésével vádolják, akik február 25-én, egy nappal Oroszország megszállása után próbáltak elmenekülni Hosztomelből.

Folytatódtak a heves harcok

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának jelentése szerint Oroszország a korábbinál lényegesen erősebb védelmet épít ki, miközben Ukrajna legalább két tengelyen kelet felé próbál előre nyomulni. Herszon régióban folytatódtak a heves harcok, ahol a Dnyipro jobb partján álló orosz haderő továbbra is sebezhető volt – áll a legfrissebb hírszerzési közleményben.

A herszoni front kivételével mindez orosz forrás térképén:

Forrás: Rybar /Telegram

Magyarország minden olyan döntést támogat, ami közelebb hozza a békét

Az ukrajnai háború miatt a globális biztonságunk forog kockán – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

„Ha eljönne a béke, akkor kontrollálni tudnánk az inflációt, az irracionálisan emelkedő energiaárakat és vissza tudnánk állítani az élelmiszerellátás biztonságát is globális szinten” – mondta Szijjártó Péter. Magyarország minden olyan döntést támogat, amely közelebb hozza a békét, de nem fogja támogatni azokat, amelyek meghosszabbítják a háborút. Részletek ITT olvashatók.

Más országok is lépnek

Az Egyesült Államok után Románia, Bulgária és Lengyelország kormánya is felszólította az Orosz Föderációban tartózkodó állampolgárait, hogy sürgősen távozzanak az országból. Arra számítanak, hogy a katonai mozgósítások elől menekülő oroszok nagy száma miatt később még nehezebbé válik a határátlépés.

Amerikai figyelmeztetés

Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége biztonsági riasztást adott ki, és felszólította az amerikai állampolgárokat, hogy haladéktalanul hagyják el Oroszországot. Közleményükben arra figyelmeztetnek, hogy az orosz kormány mozgósítása keretében behívhatják harcolni az orosz-amerikai kettős állampolgárokat. Az amerikai állampolgároknak nem szabad Oroszországba utazniuk, a már ott tartózkodóknak pedig haladéktalanul el kell hagyniuk Oroszországot.

Terrorizmust támogató országgá minősíttetnék Oroszországot

A szankciókkal foglalkozó nemzetközi munkacsoport által készített jelentés arra a következtetésre jutott, hogy Oroszországot immár a „terrorizmus állami támogatójának” kell nyilvánítani, és elérte a terrorista állam jogi definícióját az Egyesült Államok és Kanada törvényei szerint. Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője a jelentés fényében átfogó amerikai és európai szankciókat szorgalmazott, miután Ukrajna Oroszországot a Balti-tenger alatti Északi Áramlat vezetékek szabotázsával vádolta meg.

Hibrid hadviselés

Politikusok Európa-szerte arra figyelmeztetnek, hogy a két Északi Áramlat gázvezeték feltételezett szabotálása a hibrid hadviselés új szakaszát vetítheti előre a sebezhető energiainfrastruktúra ellen Ukrajna támogatásának aláásása érdekében. Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Store kijelentette, hogy országa fokozni fogja katonai jelenlétét az energialétesítményeknél, miután az ország Európa legnagyobb földgázszállítójává válik.

Magyarország segít

Magyarország területére 2022. szeptember 28-án az ukrán-magyar határszakaszon 6632 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4824 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 149 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást – közölte a rendőrség.

Oroszország sorozóközpontot nyit a grúz határon

Oroszország napokon belül sorozóközpontot nyit a grúz határon, ahol hatalmas sorok alakultak ki az egy hete elrendelt tartalékos mozgósítás elől külföldre menekülő orosz férfiakból és családjaikból. A Verhnij Larsz határátkelő tisztjeinek az lesz a feladatuk, hogy kézbesítsék az idézést a „mobilizációs korú polgároknak”. 60 orosz belügyi alkalmazott már megjelent az átkelőnél, de a „rendkívül feszült” helyzet miatt egyelőre nem nyitották meg a sorozóirodát. Verhnij Larsznál két nap alatt több mint 20 ezren hagyták el Oroszországot. Hosszú kilépő sorokról számoltak be a hatóságok a Mongólia és a Kazahsztán felé vezető határátkelőhelyeken is. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök kedden azt mondta, hogy megvédi a „reménytelen helyzet” elől menekülő oroszok biztonságát és jólétét. Az orosz védelmi minisztérium szintén kedden azt közölte, hogy nem kéri azoknak az orosz állampolgároknak a kiadatását, akik külföldre utaztak, hogy elkerüljék a hadseregbe való besorozást.

Újabb 1,1 milliárd dolláros amerikai segély Ukrajnának

Az Egyesült Államok további 1,1 milliárd dollár segélyt nyújt Ukrajnának, 18 db HIMARS rakétarendszer és egyéb fegyverek finanszírozásával, amelyekkel az Oroszország által az ukrán csapatok ellen használt drónokat semlegesítenék. A legújabb támogatási csomagot az ukrán biztonsági segítségnyújtási kezdeményezés keretében biztosítják, amely fegyverek és felszerelések vásárlására vonatkozó szerződéseket finanszíroz. Ezzel közel 17 milliárd dollárra nő az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek összege a Biden-kormány hivatalba lépése óta. A tisztviselők névtelenül adtak meg részleteket a csomagról, mert még nem hozták nyilvánosságra.

Moldova a biztonsága miatt aggódik

Moldovának fokoznia kell a védelmet, mert Oroszország nem tartja tiszteletben a semlegességét – mondta Maia Sandu nyugatbarát elnök szerdán a nemzeti televíziónak. „Moldova semleges ország,... de most Oroszország nem tartja tiszteletben semlegességünket, hadseregét Moldova területén tartja. Ezért meg kell erősítenünk védelmi képességünket” – mondta Sandu asszony. Az Ukrajnával és Romániával határos Moldova idén kérte felvételét az Európai Unióba, és határozottan elítélte Oroszország ukrajnai invázióját. Moldova Európa egyik legszegényebb országa idén valamivel több mint 1 milliárd lejt (196,97 millió dollárt) – bruttó hazai termékének 0,45%-át – különítette el védelmi kiadásokra.

Mégsem biztos a szabotázs

Az Egyesült Államok még mindig tanácstalan abban a kérdésben, hogy az Északi Áramlat gázvezetékeiben keletkezett károkat szabotázs okozta-e. Egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő név nélkül nyilatkozva azt mondta, hogy csak egy szakértői vizsgálat után lehet biztosan kijelenteni, hogy mi történt. Arra a kérdésre, hogy kizárható-e az Egyesült Államok részvétele az eseményekben, a katonai tisztviselő azt mondta: „Abszolút nem vettünk részt benne.”

Sűrű napja volt az ukrán elnöknek

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt éjszakai videóüzenetében, hogy a szerdai nap folyamán telefonon tárgyalt Nagy-Britannia és Kanada miniszterelnökével, Németország kancellárjával, Törökország elnökével, valamint az ENSZ főttikárával is. A megbeszéléseken Ukrajna katonai támogatása, a Moszkvával szembeni szankciók szigorítása és az ukrán gabonaexport is szóba került. Az ukrán elnök elégedetten fogadta, hogy tárgyalópartnerei nem fogadják el az oroszok által megszállt régiókban rendezett népszavazások eredményeit. „Köszönjük mindenkinek az egyértelmű támogatást. Köszönöm mindenkinek, hogy megértette álláspontunkat” – mondta Volodimir Zelenszkij. „Ukrajna nem tűrheti el, és nem is fogja eltűrni, hogy Oroszország bármiféle kísérletet tegyen földünk elfoglalására” – fogalmazott.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában