összefogás

2019.11.21. 12:00

Még több külhoni fiatal keresheti fel nemzeti emlékhelyeinket

Stratégiai megállapodást írt alá a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) és a Rákóczi Szövetség a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatakon.

Budapest, 2017. május 13. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének fõigazgatója a Kossuth-mauzóleum elõtt az Emlékhelyek napja megnyitóján a Fiumei Úti Sírkertben 2017. május 13-án. A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) második alkalommal rendezi meg az országos programsorozatát, amellyel a magyar történelemben és kultúrában kiemelt fontossággal bíró nemzeti és történelmi emlékhelyekre kívánja felhívni a figyelmet. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Forrás: MTI

Fotó: Koszticsák Szilárd

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nöri főigazgatója és Csáky Csongor, a szövetség elnöke azt reméli, hogy a jövőben az eddiginél is több külhoni fiatal keresheti fel nemzeti emlékhelyeinket.

Az együttműködést keretekbe foglaló dokumentumot a II. Rákóczi Ferenc-emlékév keretében megrendezett, A vezérlő fejedelem emlékezete című konferencia kezdetén írták alá a felek a Sárospataki Református Kollégium imatermében.

Az eseményt megnyitó Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta:

a Rákóczi-szabadságharc egyfajta előképévé vált a modern kori, szuverenitásunkat helyreállítani kívánó szabadságküzdelmeknek.

A győzelmet egyetlen szabadságharcunknak sem sikerült kivívnia, de olyan változásokat eredményeztek, amelyek rendre a magyarság javát szolgálták. Hozzátette: az a kor, amelyben élünk, teljesen más körülményeket teremt számunkra.

Magyarország visszanyerte függetlenségét, az európai nemzeti közösségek megbecsült tagja.

Konfliktusaikat Európában fegyverek helyett tárgyalóasztalok mellett, diplomáciai úton, vagy különböző bíróságokon rendezik az országok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az összmagyarságnak ne kellene különböző jogsértésekkel szembenéznie – mondta.

Orbán Balázs úgy vélekedett, a globalizáció miatt egyre erősebb „szupranacionális rendszerek” kikezdik a nemzeti intézményeket, de ha baj van, akkor a közösségek csakis nemzeti intézményeikben bízhatnak, csak azok képesek megvédeni őket. Az államtitkár szerint ez igazolódott be a 2008-as pénzügyi, valamint a 2015-16-os migrációs válság idején is. Hangsúlyozta: az előbbi a „neoliberális gazdaságpolitikára épülő globális gazdasági rendszert, az utóbbi pedig a multikulturális társadalom politikájára épülő globális társadalmi rendet küldte a történelem süllyesztőjébe”. Kiemelte: ilyen helyzetekben

a magyar emberek által megválasztott kormány feladata csakis a nemzeti érdekek védelme, azon keresztül pedig a magyarok közösségének a megóvása és felvirágoztatása lehet.

Radnainé Fogarasi Katalin emlékeztetett arra, hogy a Rákóczi Szövetséggel már évek óta sikeresen együttműködnek. Ennek köszönhetően keresheti fel minden évben október 22-én és 23-án sok külhoni fiatal a Nöri kezelésében álló nemzeti emlékhelyet, az '56-os áldozatok, valamint a megtorlás elszenvedői emlékére létrehozott Nemzeti Gyászparkot Rákoskeresztúron.

A program nyitó előadását Lomnici Zoltán a Rákóczi-emlékév kezdeményezője, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke tartotta. Arról beszélt, hogy a határokon túl élő magyarok nem ismerhetik meg hiteles forrásból saját nemzetük történetét, az ottani tankönyvek gyakran valótlanságokat tárnak eléjük. Emiatt nagy igény van arra, hogy tisztában legyenek azzal, milyen uralkodóink voltak és miért lehetnek büszkék magyar gyökereikre. Az emlékévek visszaigazolták, hogy ebből a szempontból is hasznosak az ezekhez köthető célzott rendezvények – mondta.

Borítókép: Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a Kossuth-mauzóleum előtt az Emlékhelyek napja megnyitóján a Fiumei Úti Sírkertben 2017-ben

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában