New York Times

2019.10.17. 18:20

Schmidt Mária: menthetetlen a régi, liberális világ!

Ahogy veszít erejéből a liberalizmus, úgy tér vissza Magyarországra a valódi többségi demokrácia és népképviselet.

Budapest, 2019. június 16. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója beszédet mond a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének harmincadik évfordulója alkalmából rendezett, 30 éve szabadon címû kiállítás megnyitóján a budapesti Terror Háza Múzeumban 2019. június 16-án, az 56-os vértanúk emléknapján. MTI/Mónus Márton

Forrás: MTI

Fotós: Mónus Márton

„Lehet, hogy egyesek még nem tudják elfogadni, de a régi világ letűnőben van. Menthetetlen. Amit meg lehet és meg kell menteni, az a nyugati (keresztény) civilizáció” – írja a New York Times-ban megjelent elemző cikkében Schmidt Mária, aki szerint a magyarok nagyon jól tudják, hogy senki nem képviseli úgy az érdekeiket, mint ők maguk.

A Pesti Srácok szemleanyaga szerint a Terror Háza Múzeum főigazgatója írásában azt is egyértelműsíti az olvasókkal, hogy “ahogy veszít erejéből a liberalizmus, úgy tér vissza Magyarországra a valódi többségi demokrácia és népképviselet”.

A populizmus védelmében című cikkében Schmidt Mária Orbán Viktor politikáját is elmagyarázza a külföldi olvasóknak, figyelmeztetve, hogy az emberek is elkezdték éreztetni az elittel, hogy nem kérnek az instabil liberális politikából.

Nekünk magyaroknak ritkán volt könnyű életünk. Ugyanez volt a helyzet a többi országgal is, amelyek a Szovjetunió közvetlen dominanciája alá kerültek a 20. században. Nekünk meg kellett küzdenünk azért, hogy visszaszerezzük a nemzeti kultúránkat és az életmódunkat

– kezdi sorait Schmidt Mária a New York Timesban megjelent cikkében.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója írásában kifejti,

a Szovjetunió hazánkon szociális kísérleteket végzett, miközben arra kényszerített minket, hogy kommunista társadalomban éljünk közel fél évszázadon keresztül. A szerző kifejti azt is, hogy 1956-ban a szovjetek által támogatott rezsim ellen lázadtunk fel, azért, hogy visszanyerjük a nemzeti függetlenségünket.

A forradalmunk elbukott, és mi nagy árat fizettünk érte. A felszabadulás évtizedekkel később érkezett csak meg, a szovjet birodalom összeomlása után – olvasható a cikkben.

A szerző kifejti, a politika akkoriban füstös szobákban készült, és az utca embere semmit nem tudott róla, hogy mi történik a színfalak mögött. Az információ kizárólag pletyka formában jutott el az emberekhez. Hozzáteszi, akkoriban a társadalom két részre szakadt, azokra, akik közel álltak a pártokhoz és azokra, akik független életet akartak élni.

Elképzelhetetlen volt számomra, hogy a kommunizmus időszakában egy párttaggal mutatkozzak, vagy hogy barátságos szavakat váltsak a rendőrökkel, vagy a katonákkal. Ezek az emberek más világban éltek, mint mi

– fejti ki Schmidt Mária.

Hozzáteszi, hogy “a mi oldalunkon” is megvoltak a hősök, akikre fel lehetett nézni, ilyenek voltak az 56-os hősök, költők, írók, illetve festők.

A szerző szerint a helyzet a 80-as években kezdett megváltozni, amikor a kommunizmus régi arcai nyugdíjba mentek, az utódaik viszont már nem törődtek a párt régi ideológiájával, csakis a pénz és a hatalom mozgatta őket.

Ez azt eredményezte, hogy a helyzet egyre bizonytalanabbá vált, közben az emberek pedig egyre szabadabbá.

Schmidt Mária felidézi, Kádár János akkoriban megmondta Gorbacsovnak, hogy a döntései halálosak, és a végén igaza is lett. 1989-ben a vezetők elfogadták az elkerülhetetlent, és engedélyezték Nagy Imre újratemetését.

Ekkor történt, hogy a fiatal Orbán Viktor nyilvánosan szabad választásokat követelt, illetve a szovjet csapatok visszavonását – írja a szerző.

Schmidt Mária cikkében ír a osztrák-magyar határ megnyitásáról, a berlini fal leomlásáról, ezzel kapcsolatban pedig Helmut Kohlt idézi, aki annak idején kifejtette, hogy az első téglát ebből a falból Magyarországon verték ki.

A cikkben említésre kerül George Bush, aki ellátogatott hazánkba akkor, és biztosított minket arról, hogy az Egyesült Államok nem fogja magára hagyni a magyarokat, mint 1956-ban. Szó van az első szabad választások megtartásáról is, amelynek során kiszavazták a régi vezetőket a hatalomból, és végre kivonták az utolsó szovjet csapatokat is hazánk területéről.

Schmidt Mária a lapban azt is kifejti, sajnos a szabad világ nem úgy bánt velünk mint egy potenciális szövetségessel, hanem mint vesztesekkel, és erőszakkal át akarták venni a hatalmat a piacunk felett, és 15 évig várakoztattak az EU előszobájában.

Hozzáteszi, a Nyugat elvárta, hogy mi alkalmazkodjunk hozzá, és eszükbe sem jutott, hogy esetleg ők idomuljanak hozzánk.

Schmidt Mária kifejti, ez alatt az idő alatt

a neoliberális gazdasági agenda megerősödött, ami azt eredményezte, hogy az emberektől elvették a jogot, hogy meghozzák saját döntéseiket, közben pedig a régi rendszer emberei közül néhány hazánkban is megerősödtek, és újra befolyást kezdett gyakorolni a politikában.

A főigazgató emlékeztet, ezek az emberek nagy csapást szenvedtek el 2010-ben, amikor Orbán Viktor és pártja elsöprő győzelmet aratott, ami az embereknek és új reményt adott.

A cikkben szó esik arról is, hogy Orbán Viktor szembement az EU bürokratáinak akaratával, miközben Magyarország érdekeit helyezte előtérbe.

A szerző 2014-ről is ír, amikor is Orbán Viktor elhatározta, hogy szakít a 21. századi liberalizmussal, ami 2008-ban a válság idején tönkretette az országot, és inkább “illiberális” államot kezdett építeni, ami a keresztény szolidaritáson alapul.

Schmidt Mária cikkében részletesen sorolja az Orbán-kormány elmúlt 9 évének eredményeit, kifejti, hogy a harmadik kétharmad azt jelentette, hogy az emberek maximálisan elégedettek a politikájával, mindez pedig a liberalizmuson belüli bizonytalanságnak is köszönhető.

A szerző cikke végén kifejti, Európában is hasonló dolgok történnek, a populista pártok egyre erősödnek, miközben az emberek nyíltan mutatják, nem kérnek az instabil liberális politikából.

Borítókép:

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédet mond a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének harmincadik évfordulója alkalmából rendezett, 30 éve szabadon című kiállítás megnyitóján a budapesti Terror Háza Múzeumban 2019. június 16-án, az 56-os vértanúk emléknapján.

MTI/Mónus Márton

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában