Migrációs konferencia

2019.03.22. 23:00

Amerikai üzletember: külső és belső támadás alatt áll a nyugati civilizáció

A migrációról szól az a háromnapos nemzetközi konferencia, amelyet péntek délutántól vasárnapig tartanak a Mathias Corvinus Collegium szervezésében a budapesti Várkert Bazárban. A rendezvényen a hazai és külföldi politikai és tudományos közélet jelentős szereplői részletesen elemzik a migráció kérdését, és megoldást is keresnek a problémára.

A tanácskozás első napjáról szóló összeállításunkat a Mandiner hírportál tudósítása és az MTI híradásai alapján készítettük.

Korunk legnagyobb kihívása? – a konferencia logója
Forrás: budapestsummit.mcc.hu

Kenneth Abramowitz: külső és belső támadás alatt áll a nyugati civilizáció

A nyugati civilizációt egyszerre kell megvédeni a külső fizikai és a belső kulturális támadásoktól – mondta előadásában Kenneth Abramowitz, az egészségügyi szektorban érdekelt NGN Capital társalapítója, a SafeTheWest.com honlap létrehozója. Az amerikai Republikánus Párt egyik legnagyobb adományozója előadásában kifejtette,

a nyugati számít a valaha volt legsikeresebb civilizációnak, amely az alkotmány, vagyis a világi törvény kötelező uralmán és a választható keresztény hit együttesén alapul.

Hangsúlyozta, a világ lakosságának kétharmada azonban nem e szerint, hanem valamilyen hamis narratíva alapján éli az életét. Ide sorolta

  • a kommunistákat, akik „Istent a kormánnyal váltották fel”;
  • a globalistákat, akik szerinte olyan intézményekkel döntenének az emberek feje felett, mint az ENSZ és az EU;
  • a világ elől teljesen elzárkózó izolacionistákat;
  • valamint az iszlám vallást politikai mozgalommá alakítókat.
  • Kenneth Abramowitz szerint a kérdés valójában az, hogy ezek közül a narratívák közül végül melyik kerül ki győztesként. Kiemelte,

    Európának fennmaradása érdekében sokkal több pénzt kell befektetnie fizikai védelmébe, valamint el kell érnie, hogy több gyermek szülessen területén, továbbá erősítenie kell a kapitalizmust.

    Úgy fogalmazott, Kelet-Európának kell megjavítania a Nyugatot, vagy ki kell lépnie az Európai Unióból, mert az bukásra van ítélve.

    Tilo Schabert: egy államnak joga van megtagadni, hogy beengedjen valakit a területére

    Ugyan az ember egyik alapvető joga a szabad mozgáshoz való jog, ez mégsem összeegyeztethetelen az államok szuverenitásával, azzal a joggal, hogy egy állam elutasíthatja azt, hogy valaki belépjen a területére – hangsúlyozta Tilo Schabert politológus, a párizsi Francois Mitterand Intézet felügyelőbizottságának tagja és az erlageni Friedrich Alexander Egyetem professzora az államok és a migránsok jogairól szóló előadásában.

    Mindenkinek joga van bebocsátást kérni egy állam területére, az államnak azonban joga van megtagadni azt

    - vélekedett. Az embernek joga van, hogy bebocsátási kérelmét megvizsgálják, az államnak pedig kötelessége azt megfontolni, továbbá megindokolni, ha elutasítja azt – magyarázta, hangsúlyozva a valóságos menekültek és a gazdasági migránsok megkülönböztetésének fontosságát. Kiemelte, hogy a kormányoknak gyakorlati politikájukban egyaránt figyelembe kell vennie az állam és a migránsok jogait.

    Saul Kelly: újjáéledt a rabszolgakereskedelem

    A brit Saul Kelly, a hadtudományok professzora előadásában arról beszélt, hogy több korrupt, széteső észak-afrikai állam határvédelme összeomlott, ez nyitott utat Európa felé a migránsáradatnak. Az elmúlt évtizedben sok évszázados rabszolga-kereskedelmi útvonalak éledtek újjá, például a Szaharán keresztül vezető.

    2014 és 2018 között hatszázezer migráns érkezett Olaszországba, 90 százalékuk Líbián keresztül, és rengetegen lelték halálukat a sivatagban vagy a tengeren – idézte fel. Csak a szerencsések jutnak át Olaszországba – jegyezte meg, hozzátéve: a kevésbé szerencséseket fogva tartják, zsarolják őket, további összegeket akarnak kicsikarni tőlük, rosszabb esetben prostituálják, bántalmazzák vagy megölik őket.

    Saul Kelly a pulpitusnál
    Fotó: Földházi Árpád / mandiner.hu

    Nyugat-Európa egyes országai ugyanakkor gazdasági érdekeiket követve, a munkaerőhiány megoldásaként tekintenek a beözönlő migránsokra. Sajátos, hogy ezek a nyugati államok a 19. században még a rabszolgaság elleni fellépés élharcosai voltak, ma azonban már legalizálni próbálják a migrációt, de közben nem kérdezik meg sem az európai, sem az afrikai embereket – magyarázta a szakember.

    A megoldás azoknak az államoknak az újjáépítése, a megerősítése, amelyeken keresztül a rabszolga-kereskedelem zajlik

    - mondta a Közel-Kelet gyarmatosításának egyik legelismertebb szakértője, aki szerint ez elsősorban az Európai Unió és az ENSZ felelőssége.

    Ayaan Hirsi Ali: a radikális iszlám olyan, mint a kommunizmus és a fasizmus

    Ayaan Hirsi Ali, a Harvard és a Stanford egyetemek oktatónője elmondta: Szomáliában született és élt fiatalkorában. Abban az országban, ahol a lánygyermekek 97 százalékának megcsonkítják a nemi szervét, a kislányokat idegen férfiakhoz adják hozzá, a becsület nevében házi őrizetben tartják, verik és olykor megölik a feleséget.

    A vallásommal élnek vissza, akik a szabadság alkotmányát a politikai iszlámmal akarják felváltani – jelentette ki a szomáliai nő, aki elmondta, hogy fiatalon a hazájában az Iszlám Testvériség tagja volt, hitt a dzsihádban és a többi muzulmánhoz hasonlóan azért fohászkodott, hogy semmisüljön meg Izrael, Amerika, a zsidók, a keresztények és a hitetlenek.

    Ayaan Hirsi Ali
    Fotó: Caleo © Emmevi / Leemage / AFP

    Ayaan Hirsi Ali elmondta: a muszlimok egy része iszlamizálni akar más országokat, és ennek eszköze a hitélet, az oktatás, a munka, ez zajlik Nyugat-Európa mecseteiben, egyes iskolákban és munkahelyeken is.

    Ez a radikális politikai iszlám legalább olyan totalitárius, mint egykor a kommunizmus vagy a fasizmus volt, de miután vallási, kulturális tevékenységnek álcázzák, a szabadságjogok nevében védelmet élvez.

    A muszlim nő ugyanakkor leszögezte: nem minden muzulmán ilyen. Egyre több muszlim fiatal vonja kétségbe a radikalizmust, reformálni szeretné az iszlámot, de ezért fenyegetéseket kap Nyugat-Európában is, holott védelmet érdemel.

    Az egyetlen járható út a radikális politikai iszlámmal szemben, ha a Nyugat vállalja a közösséget a reformerekkel. A szabadság alkotmánya magasabb rendű, mint a politikai iszlám – hangsúlyozta Ayaan Hirsi Ali.

    Roman Joch: a bevándorlási politikának óvatosnak kell lennie

    És nemet kell mondani a kötelező kvótákra – ezt Roman Joch mondta előadásában. A cseh filozófus kifejtette: szükség van bevándorlásra, de csak bizonyos feltételek mellett, például nem lehet túl nagy létszámú, mert akkor a társadalom úgy érzi, elözönlik a migránsok. Továbbá a bevándorlás nem lehet kampányszerű, kontrollálatlan, és az is elengedhetetlen, hogy a bevándorlók elfogadják a befogadó társadalom értékeit.

    A csehek úgy látják, hogy

    Nyugat-Európának nem sikerült integrálnia a muszlimokat. Az iszlamisták elutasítják az európai értékeket, és nem áll távol tőlük az erőszak sem.

    A csehek pedig úgy vélik, ha Nyugat-Európának nem sikerült az iszlám bevándorlók integrálása, akkor miért sikerülne ez a cseheknek? – mondta a filozófus, aki rámutatott: a kivándorlás egy országból minden bizonnyal alapvető, korlátozhatatlan emberi jog, de a bevándorlás egy országba már csak bizonyos feltételekkel lehetséges, például függ a befogadó közösség hozzájárulásától.

    A társadalom bizalmával él vissza, aki az emberek beleegyezése nélküli bevándorlást támogatja, ez nem demokratikus. Az az állam pedig, amelyik nem tudja megvédeni határait, saját létét veszélyezteti

    - figyelmeztetett Roman Joch.

    Kovács Zoltán: meg kell változtatni a migrációval kapcsolatos narratívát

    A Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára szerint a következő időszak feladata a migrációval kapcsolatos narratíva megváltoztatása. Arról beszélt, hogy ma már mindenki számára elérhetőek a migrációval kapcsolatban tények, valós adatok, tendenciák, és a 2015 óta történt terrorcselekmények is bebizonyították, hogy a migráció korunk legnagyobb kihívása, ennek ellenére még mindig félreértésekkel kell megküzdeni.

    Magyarország az elmúlt három-négy évben egy „ördögi kommunikációs kampány” céltáblája volt, azt sugallták, hogy a magyar kormány nem a valóságról beszél a migrációval kapcsolatban

    - mondta Kovács Zoltán, aki példaként megmutatta azt a 2015-ös fényképet, amely Bicskén készült egy a síneken fekvő migránscsaládról, és amely azt sugallta, hogy a magyar rendőrség embertelenül bánik az illegális bevándorlókkal, jóllehet a valóság ezzel szemben az volt, hogy a férfi lökte a sínekre a nőt és a gyereket, a rendőrök pedig éppen őt próbálták megfékezni. A probléma az, hogy a migráció értelmezésekor ezek a képek befolyásolják az embereket – mutatott rá.

    Kovács Zoltán beszédét mondja a konferencián
    Fotó: Mohai Balázs / MTI Fotó

    A legnagyobb feladat tehát a narratíva megváltoztatása, Magyarország legfőbb reménye pedig az, hogy az uralkodó narratíva legyőzhető egy új narratíva révén.

    Csak azok a narratívák maradnak fenn, amelyeknek van közük a valósághoz, Magyarország narratívája pedig közelebb áll a valósághoz, mint bármelyik másik

    - jelentette ki az államtitkár, hozzátéve: Magyarország már nyolc éve a kommunikációs harc frontvonalában van, de még mindig állja az ostromot, és megmutatta, hogy a migráció kérdésén keresztül Európa minden kihívásával szemben megfelelő attitűdöt alakíthatunk ki.

    Ha megfelelő a hozzáállás a migrációhoz, akkor beszélhetünk a családokról, a gazdaságról, az Európai Unió intézményi kérdéseiről és a demokráciáról – hangoztatta Kovács Zoltán.

    Éric Zemmour: a bevándorlók gyarmatosítják Európát

    A befogadó ország kultúráját, életmódját átvenni nem akaró bevándorlók gyakorlatilag kolonizálják, gyarmatosítják Európát – fogalmazott a francia Le Figaro jobboldali napilap publicistája, a Franciaország öngyilkossága című könyv szerzője előadásában.

    Az újságíró emlékeztetett, Franciaország a 19. század második felétől Európában elsőként tapasztalhatta meg a – nagyrészt más európai régiókból származó – bevándorlók érkezését, és bár ez a folyamat akkor sem zajlott konfliktusok nélkül, a szigorú francia asszimilációs politika sokáig sikeres volt.

    Éric Zemmour interjút ad a Mandinernek a konferencia helyszínén, a budapesti Várkert Bazárban
    Fotó: Földházi Árpád / mandiner.hu

    Ezt azonban az utóbbi évtizedekben megváltoztatta a bevándorlók számának robbanásszerű növekedése, valamint az angolszász multikulturalizmus átvétele, ami szakított azzal a gyakorlattal, hogy a bevándorlóknak alkalmazkodniuk kell új otthonuk kultúrájához – mondta. Hozzátette, mindennek az az eredménye, hogy

    Franciaországban – Angliához és Németországhoz hasonlóan – kialakulóban vannak olyan területek, amelyek életmódja, kultúrája teljesen eltérő, és ahová a rendőrök sem szívesen mennek be.

    Éric Zemmour Franciaország öngyilkossága című könyvének egy brüsszeli bemutatóján 2015-ben
    Fotó: Emmanuel Dunand / AFP PHOTO

    Éric Zemmour szerint leginkább a muzulmán bevándorlók azok, akik nem hajlandók alkalmazkodni. Úgy fogalmazott,

    az iszlám ügyesen felhasználja a nyugat-európai liberális kultúrát, hogy a kontinensre hozzon egy olyan vallást, amely nem tartja tiszteletben az egyént.

    Hangsúlyozta, mindez a keresztény és muzulmán inspirációjú társadalmak szembenállásához, a Kelet és a Nyugat összecsapásának megismétlődéséhez vezethet. „Az iszlám a zászlóvivője a Keletnek, amely bosszút áll a Nyugaton” – fogalmazott.

    John Bogna Bakeni: Nigériában legrosszabb a keresztények helyzete

    A meggyilkolt keresztények 64 százalékát Nigériában ölik meg, itt a legrosszabb a keresztények helyzete – hangsúlyozta John Bogna Bakeni, a nigériai maiduguri katolikus egyházmegye papja és főtitkára az üldözött keresztényekről szóló előadásában. Elhangzott: az afrikai országban nagyjából fele-fele a muszlimok és a keresztények aránya, de ahonnan ő érkezett, ott már egyértelmű többségben vannak az előbbiek, innen indult a radikális muszlim Boko Haram terrorszervezet is, amely komoly veszélyt jelent Krisztus követőire.

    A helyi muszlim vezetőség intézményesen kirekeszti a keresztényeket, akik nem vállalhatnak hivatalokat, 2007 óta nem építhetnek templomot, nem terjeszthetik a vallásukat, nem lehetnek iskoláik, ráadásul muszlimokhoz adják hozzá erőszakkal a keresztény lányokat

    – számolt be a pap a nigériai állapotokról, hozzátéve: az ország kormánya semmit sem tesz a jogsértések orvoslása érdekében.

    A konferencia közönsége
    Fotó: Földházi Árpád / mandiner.hu

    Bakeni szerint a demokratikus struktúrák megerősítésével és a hiteles intézmények – például az egyházak – támogatásával, az emberek identitásának erősítésével és megőrzésével lehetne segíteni.

    Szeretnék, ha a nemzetközi közösség nyomás alá helyezné a nigériai kormányt annak érdekében, hogy védje meg az északi országrészben élő keresztény kisebbség jogait, és hogy vegye ki az alkotmányból a teokratikus részeket.

    Christopher Bologo: a szegénység csökkentése és az oktatás lehet a segítség

    Christopher Bologo, Nigéria fővárosa, Abuja katolikus érsekségének titkára előadásában több olyan kivándorló esetét is ismertette, akik hiába adták el mindenüket és költöttek el akár több ezer eurónyi összeget annak érdekében, hogy Európába juthassanak, az mégsem sikerült nekik.

    A nigériai migránsok elindulásának okai között említette, hogy az országban 90 millió ember él mélyszegénységben, a korábban művelt területek a klímaváltozás miatt elsivatagosodnak, a vizekben az olajat kitermelő multik miatt nem lehet halászni, más területeken pedig állandóan áradások vannak.

    A közbiztonság borzalmas, a Boko Haram terrorszervezet terroristái 2009 óta több tízezer – nagyrészt keresztény – embert öltek meg, továbbá két és félmillió embernek kellett elhagynia a lakóhelyét miattuk – mondta el az érsekségi titkár, aki beszélt arról is, hogy vidéken már nem lehet megélni, de a városok is túl nagyok, nem tudnak ekkora népességet eltartani, ezért az emberek inkább külföldre menekülnek.

    A konferencia résztvevői a Várkert Bazárban
    Fotó: Mohai Balázs / MTI Fotó

    Az embercsempészek kihasználják, rabszolgaként árulják, prostitúcióra kényszerítik a menekülőket, akik közül sokan meghalnak útközben. Aki eljut Európába, az is sokszor az utcán él – emelte ki.

    Christopher Bologo szerint a helyzeten a szegénység csökkentésével lehet segíteni. Fontos szerinte, hogy a szegénységben élők tanulhassanak, majd később hazatérve építsék közösségeiket.

    James Allan: a migráció veszélyezteti a demokráciát

    James Allan, az ausztráliai The University of Queensland jogászprofesszora szerint a tudósok, a kutatók, a politikai vezetők és a média is úgy tekint a bevándorlásra, hogy közben az egyénekre koncentrálnak, és nem egészre.

    A migráció komoly gazdasági problémákat okozhat, korántsem egyértelmű annak a sokat hangoztatott nézetnek az igazsága, amely szerint a migráció elősegíti a gazdasági növekedést.

    James Allan előadását tartja a konferencián
    Fotó: Mohai Balázs / MTI Fotó

    A migráció nem minden társadalmi réteget érint egyenlően és pozitívan, a vesztesek mindig az alacsonyabb képzettségű emberek lesznek – tette hozzá. Kiemelte, a tömeges bevándorlás komoly fenyegetést jelent a demokráciára.

    Douglas Murray: a migráció egyértelmű törésvonalat jelent Európában

    Egyértelmű törésvonal jelent ma a migráció Európában – kezdte beszédét Douglas Murray brit író, a Centre for Social Cohesion think tank alapítója, a Henry Jackson Society igazgatóhelyettese és a The Spectator című konzervatív folyóirat társszerkesztője. Szerinte

    Nyugat-Európa adós számos, a migrációt érintő kérdés feltevésében és megválaszolásában, és mélyebb vitát kellene folytatnia például az integrációról vagy arról, hogy kiket fogad be.

    Douglas Murray – az Európa furcsa halála című, magyarul is megjelent könyv szerzője – azt mondta, sok szó esik a befogadás kultúrájáról, de a kizárásról is beszélni kellene, és meg kellene különböztetni egymástól azokat, akik életüket mentve menekülnek, azoktól, akik a jobb életszínvonal reményében indulnak útnak. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek igyekeznek elmosni ezt a fontos határvonalat – jegyezte meg.

    Murray szerint a fejlődő világ nem vándorolhat el a fejlett világhoz. Elárulta, nemrég az Arab-öböl menti államokban járt, ahol minden kérdést csak az európaiaknak szegeztek neki, mintha a migráció jelensége csupán az európaiak hibája és felelőssége lenne. Ehhez képest Katar egyetlen menekültet sem fogadott be, ez képmutatás – vélekedett.

    Douglas Murray, az Európa furcsa halála című könyv szerzője
    Fotó: Földházi Árpád / mandiner.hu

    Azt is mondta, hogy némely nyugat-európai politikusok szerint megoldást jelentene a migrációra, ha európai szintre emelnék az életszínvonalat az afrikai és közel-keleti országokban. Szerinte azonban ez hibás megközelítés, mert ha emelkedne a fejlődő világban az életszínvonal, akkor rövid távon valószínűleg nőne az Európába indulók száma is, hiszen minél több az elkölthető jövedelmük, annál könnyebben vállalkoznak az útra. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne kellene mindent megtenni a szegénység csökkentése érdekében – fűzte hozzá.

    Az integrációról úgy vélekedett, működhet, ha a folyamat kétirányú, tehát ha a befogadó ország és az érkező hozzáállása is megfelelő. Két szempontot azonban mindig szem előtt kell tartani: nem lehet megsaccolni, mennyi embert lehet integrálni úgy, hogy az demográfiai szempontból ne okozzon problémát, valamint nem lehet előre tudni, mely nemzetek tagjai tudnak jobban beolvadni más nemzetekbe – emelte ki Douglas Murray, aki hozzátette:

    Európa nagy mértékben alábecsüli azok számát, akik szeretnének idejönni, és túlbecsüli az integrációs képességét.

    Felhívta a figyelmet a média felelősségére is, az ugyanis nagyon fájdalmas személyes történeteket, szenvedéseket tud bemutatni, ezeket látva pedig nehéz az olyan konkrét kérdésekről beszélni, mint a határvédelem.

    Kitért arra is, hogy sokan a politikai fatalizmus gondolatára hivatkoznak a migrációról szóló vitákban, azaz úgy vélik, ez a globalizáció következménye, semmit sem lehet tenni ellene, ezzel az érvvel pedig el lehet nyomni még a többségi véleményt is.

    Gulyás Gergely: az illegális migrációnak nincsenek nyertesei

    Az illegális migrációnak nincsenek egyértelmű nyertesei, inkább csak haszonélvezői – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a konferencia nyitóbeszédében.

    A tárcavezető szerint haszonélvező „a filantróp pénzember, aki szívesen ad kölcsönt az általa támogatott migrációs hullám kezelésére”. De haszonélvező az alvilág is, amely a modern kori emberkereskedelem szervezője. A kormánypárti politikus szerint

    a politikai osztály baloldala is haszonélvező, hiszen „új szavazókat remél azon régi társadalmi csoportok helyett, amelyeknek képviseletére eredetileg létrejött, de amelyek mostanra – elsősorban éppen a politikai baloldal működése következtében – megszűntek vagy egészen átalakultak”.

    Gulyás a haszonélvezők közé sorolta azokat az iparágakat is, amelyek az újonnan érkezők ellátásában vesznek részt. „S végül a migránsok, akiknek jelentős többsége nem lel igazi otthonra. Nem talál munkát, bár megélhetését finanszírozzák, és nem akar a befogadó társadalom részévé válni, inkább azt alakítaná a saját képére” – folytatta a politikus.

    Gulyás Gergely a konferencián
    Fotó: Földházi Árpád / mandiner.hu

    A Fidesz politikusa szerint „az elmúlt évek bebizonyították, hogy a migráció rossz válasz a demográfiai kérdésekre, és nem oldja meg a munkaerő utánpótlásának problémáját sem, ezért Magyarország a családtámogatásban látja a megoldást – s ez még akkor is igaz, ha kézzel fogható eredményeket csak hosszú évek munkája hozhat.”

    Szerinte a magunk mögött hagyott néhány esztendő bebizonyította, hogy „a segítséget kell odavinni, ahol a baj van”. A migrációt befogadó országok importálták a kibocsátó államok konfliktusait és társadalmi feszültségeit.

    „Lényegesen kisebb anyagi ráfordítással lényegesen nagyobb eredményeket érhetünk el, ha odavisszük a segítséget, ahol a baj van”

    - tette hozzá Gulyás, aki a beszéd e pontján Helmuth Kohlt idézte, aki szerint „a menekülthullám erőteljesen rámutat, ha Európa a maga jólétét, értékeit és felelősségét nem viszi el az Európán kívüli emberekhez, és ha a világban nem veszi ki részét legalább a békés egymás mellett élés megteremtéséből, és nem nyújt segítséget, hogy mások segíthessenek önmagukon, akkor az emberek a világ minden tájáról idejönnek majd hozzánk Európába”.

    A migráció ügye szerinte mostanra a jogállamiság próbakövévé vált. „Ismerjük az ENSZ-határozatot, amely az emberi jogokat kiterjesztené a migrációra is. Magyarország – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – a határozat aláírása előtt kilépett a folyamatból. Azóta egyfajta lopakodó jogalkotás keretében újra meg újra megpróbálják nemzetközi egyezményekbe becsempészni az ENSZ-határozat joganyagát, s legutóbb arra készült terv, hogy azt az unió minden tagországa számára kötelezővé tegyék” – mondta.

    Résztvevők a konferencián
    Fotó: Földházi Árpád / mandiner.hu

    Mértékadó becslésekre hivatkozva Gulyás azt állította, hogy a migrációnak „sok millió fős tartalékai vannak”. Arról beszélt, hogy ez a népességtömeg alapvetően változtatná meg Európa arculatát. „Az elmúlt évek megmutatták, hogy igenis meg lehet állítani a migrációt, ha van erre akarat és elszántság. Magyarország megmutatta, hogy a kerítés működik. Olaszország megmutatta, hogy a tengeri határok igenis lezárhatók” – folytatta.

    „Őszintén reméljük, hogy egyre többen lesznek olyanok, akik megértik és belátják, hogy mit veszíthetünk, és felismerik a magyar migrációs politika jelentőségét és erényeit”

    – tette hozzá.

    A beszédét egy újabb Kohl-idézettel zárta: „Európa nincs túl jó állapotban. Európa közösségként nagy kihívások előtt áll, Európának és az egyes európai államoknak egyaránt problémái vannak. De az is igaz, hogy az alap, amelyen állunk és amelyre építeni lehet, mindezek ellenére még mindig nagyszerűnek számít. A kihívásokat és a problémákat meg lehet oldani. Csak bátran neki kell látni a feladatnak – de tényleg neki kell látni!”

    Borítókép: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter előadását tartja a konferencián 2019. március 22-én

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában