Szent László nevét viselő Kárpát-medencei települések találkoztak

A Kárpát-medencében 18 Szentlászló település van: Bakonyszentlászló, Búcsúszentlászló, Bükkszentlászló, Homoródszentlászló, Jászszentlászló, Kisszentlászló, Mátraszentlászló, Nyárádszentlászló, Oláhszentlászló, Pilisszentlászló, Pusztaszentlászló,  Püspökszentlászló, Szécsiszentlászló, Szentlászló, Szentlászló (HR), Tordaszentlászló, Vácszentlászló, Zalaszentlászló.

Kovács Sándor Vácszentlászló és Papp József Jászszentlászló korábbi polgármesterek kezdeményezésére indult el a találkozók szervezése a kilencvenes évek elején. Minden évben más-más település ad otthont az összejövetelnek. Idén 14 falu fogadta el a jászszentlászlóiak meghívását – nyilatkozta lapunknak Nagy András polgármester. – A kezdeményezők a barátság és az összefogás eszméjét hirdették. Ugyanakkor a találkozók egymás megismeréséről és segítéséről szólnak. Mindez a dél-szláv háború idején mutatkozott meg a legjobban, amikor a Szentlászló települések összefogásából építették újjá a horvátországi Szentlászló települést. De hasonlóan a hazai falvak is segítik egymást például viharkárok helyreállításában – tette hozzá a polgármester. Kiemelte a Bakonyszentlászlóhoz fűződő szoros barátságukat. A két település iskolája között testvérkapcsolat is működik, évek óta táboroztatják egymás gyerekeit.

– A találkozó nem csak a szórakozásról szól. Ilyenkor komoly eszmecsere is folyik. Megismerjük egymás problémáit, illetve elmondjuk milyen megoldást találtunk azokra – hangsúlyozta Nagy András. Azt is elmondta, a Szentlászló nevét viselő települések hozzájárulásából minden településen felavatják Szent László hermájának másolatát. Márkus Péter szobrászművész alkotása Jászszentlászlón a polgármesteri hivatal előkertjébe került. Létrehoztak egy ligetet is, ahol mind a 18 település tiszteletére fát ültettek.

Az ereklye megsemmisült

A herma hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, amely Szent László arcvonásait követi és a Szent László ereklyét, azaz a lovagkirály koponyájának egy darabját őrzi. Az eredeti hermát a váradi székesegyházban őrizték a király kürtje és csatabárdja mellett, de a 15. század elején megsemmisült, helyette újat készítettek, amelyet ma Győrben őriznek.