A női szépség motiválja

Az Ágnes Galéria Mikulás napján szinte megtelt az érdeklődőkkel, akik a helyi festő új alkotásaira voltak kíváncsiak. A művész alkotói stílusának kialakításában több hazai festő, köztük Szentandrássy István és Péli Tamás voltak hatással. Ifj. Kunhegyesi Ferenc alkotásaiban a mindig megújuló nő képe jelenik meg misztikusan. Elmosódó színek, kevésbé erős kontúrok jellemzik alkotásait.
– Talán konzervatívnak tűnik a témaválasztásom a mai világban, amikor a női szépséget villantom fel, de a nőben rengeteg a misztérium, a titokzatosság számomra, és ennek a kibontására nagyon sok lehetőség nyílik a vásznakon – vallja a kiskőrösi alkotó.

A művész minden nap előveszi az ecsetet s a vásznat, mert a festészet számára átjáró egy olyan világba, melyet nehéz szavakba önteni. Vallja, hogy a művészet az angyalok nyelve, amit ha valaki meg akar érteni, annak rengeteget kell gyakorolnia, legyen az zeneszerző, festő, szobrász, táncművész, vagy akár a szép, az esztétika iránt érdeklődő egyszerű ember.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A kiállítás megnyitóján csaknem megtelt a galéria
[/caption] 

– Úgy érzem, hogy több mint húsz éve rendelkezem azzal az útlevéllel, amellyel abba a másik világba időnként átmehetek. Az igazi alkotó minden nap dolgozik, mert az jól esik neki. Hogy mikor jön az ihlet? Nem tudom. Volt egy időszakom, amikor alig vártam, hogy elaludjak esténként, mert tudtam, hogy félálomban meglátom azokat a képeket, melyek később a fejemben összeállnak festménnyé. Másnap rögtön munkához láttam, s szerintem akkor jó munkák születtek – beszél munkájáról a roma alkotó. Arra a kérdésre, hogy létezik-e roma művészet annyit válaszol, hogy egyetemes festészet létezik. Ugyanakkor igaz, hogy Péli és Szentandrássy kialakított egy olyan festői látásmódot – mondhatni iskolát – mely csak a romákra jellemző.

Kunhegyesi Ferenc szerint az irodalomban ismert mágikus realizmus kifejezéssel lehet a képeit jellemezni. A festményeken megjelenő személyt szövik körbe olyan ecsetvonások, melyek misztikus elemeket tartalmaznak. Hogy miért nem fest tájképet? A kőrösi művész azt mondja, hogy ő roma ember, olyan környezetben nőtt fel, ahol a szentképek lógtak a falon. Az olasz reneszánsz idején készített képek hasonmásait, így Leonardo Keresztelő Szent Jánosát, vagy az Utolsó vacsorát naponta többször is látta. A reneszánsz reprodukciók, az arcok és az alakok üzenetei gyakoroltak rá nagy hatást gyermekkorában. Szándéka szerint ma az ő festményei is üzennek mindenkinek, aki január közepéig megtekinti a kiállítást Kiskőrösön.