Különleges leletek kerültek elő

Bácsalmástól néhány kilométerre, a bajai vasút közelében zajlott a régészeti kutatás, a Kígyós csatorna két oldalán egy 4000 négyzetméteres területet nyitottak meg a régészek.

– A lelőhelyen két korszak maradványokra bukkantunk: egy 2-3. századi szarmata és egy 12-13. századi Árpád-kori település maradványaira – mondta el lapunknak Wilhelm Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet régészeti koordinátora.

Mint megtudtuk, maga a terület érdekes képet mutat, az alföldi viszonylatban egyedülállónak számító, hogy mindez egy markáns, dombos területen található. Nagy valószínűséggel ezeken a részeken mezőgazdasági termeléssel és állattartással foglalkozó közösségek éltek. Több karámárkot, élelemtároló gödröket és kutakat is feltártak az ásatáson. A szarmata korszakot jelzik a jellegzetes szürke edénytöredékek, melyek mellett közepes mennyiségű állatcsont is előkerült. [caption id="" align="aligncenter" width="334"] Izzadságos munka a régészeti feltárás
[/caption]

Az Árpád-kori objektumokból a jellegzetes cserépbográcsok mellett csonteszközök és állatcsont hulladék is napvilágra került a feltárás során. Wilhelm Gábor értékelése szerint a lelőhelyen igazi kuriózumnak számító leletanyag is napvilágra került, mind két korszak objektumaiban több fa maradványt is találtunk. Kiemelkedő egy Árpád-kori verem, melyben különböző fából készült mezőgazdasági eszközöket és egy közel méteres pásztorbottöredéket találtunk, aminek a feje szépen ki van faragva.

Juhász Jenő Izzadságos munka a régészeti feltárás -->