Kultúra

2012.08.16. 17:04

Kócos-táborban kutattak

A „Falomlás” után a Kócos-táborban fogadták a fiatalokat Kiskunmajsán, az 56-os Történelmi Alapítvány nyári táborában.

Munkatársunktól

A lengyel és a litván nép múlt századi szabadságharcai után, idén a kelet-németek függetlenségi és szabadságharcával ismerkedhettek a határainkon inneni és túli középiskolások a kiskunmajsai 56-os Ifjúsági Táborban.

A „Falomlás” elnevezésű tábor vendége volt Hans Kaiser miniszter, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi igazgatója, aki 1956-tól a berlini fal leomlásáig címmel tartott előadást. A táborlakóknak hozott is egy kis darabot mutatóba a berlini falból, de reményét fejezte ki, hogy hamarosan egy három mázsás faldarab is emlékeztethet a majsai táborban a két Németországot elválasztó fal lebontására.

A kiskunmajsai történelmi tábort évről-évre középiskolás diákok népesítik be nyaranta, hogy az egykori túlélő résztvevőktől, neves történészektől, korabeli élsportolóktól hallhassanak 1956-ról. Az ezen héten zajló „Kócos-táborban” roma szakkollégiumi hallgatók vettek részt, akik megismerhették azt is, hogy mi történt 1956. október 27-én Kiskunmajsán, amikor a népítélet a sokak által gyűlölt begyűjtési osztályvezető, a „Négus” néven ismert Neményi József halálához vezetett. A forradalom bukását követően három embert végeztek ki emiatt, közöttük Kolompár Mátyást. Hárman külföldre menekültek a halálra ítéltek közül, míg ketten életfogytig tartó börtönt kaptak.

A roma szakkollégiumi hálózatot múlt évben hozták létre a történelmi magyar egyházakkal együttműködve. Budapesten a jezsuiták, Nyíregyházán az evangélikusok, Debrecenben a reformátusok, Miskolcon a görög-katolikusok hoztak létre szakkollégiumokat, ebben az évben pedig Szegeden alakult római katolikus fenntartással szakkollégium. A mostani kiskunmajsai táborban mind az öt szakkollégium képviseltette magát.

- A jelen, a múlt és a jövő értelmezésünket nagyon meghatározza 1956, talán jobban, mint az 1848-49-es forradalom, hiszen ’56 közelebb van hozzánk időben és még élnek a szemtanúk, akikkel elbeszélgethetünk a történésekről – vélekedett Balogh Róbert ötödéves teológus hallgató, aki Debreceni Református Kollégium diákja.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A táborozók megismerkedtek Kiskunmajsa múltjával is és ellátogattak az elődtelepülés Mayossaszállás emlékművéhez
[/caption]

– A mostani tábor a cigányság 1956-os szerepvállalásával foglalkozik, mert fontos tudni, hogy a cigányok is nagy számban vettek részt a forradalomban és áldozták életüket a magyar szabadságért, mint például a tábor névadója Szabó Ilonka, akinek emlékművét megkoszorúztuk Budapesten. Megismerhettük és kutathattuk a majsai Kolompár Mátyás történetét is, akit nagy valószínűséggel jogtalanul ítéltek halálra – mondta el Balogh Róbert, aki szerint a tábornak fontos közösségépítő szerepe is van a szakkollégisták között.

Tizenhét évesen áldozta életét a hazáért

A majsai tábor a „Kócos” elnevezést Szabó Ilonkáról, egy 17 éves cigánylányról kapta, akit ezen a becenéven, valamint „Cinka Pannaként” ismertek az 1956-os forradalmárok. A cigánylány négy hónapos terhesen keveredett a felkelők közé és hamar elsajátította a fegyverhasználatot és a Corvin köziek egyik vezetője lett. Szabó Ilonkát 1956. október 28-án lőttek agyon a Práter utcában. Az 1956-os forradalom és szabadságharc részvevőinek 5-8 százaléka volt cigány származású.

Munkatársunktól Tizenhét évesen áldozta életét a hazáért A majsai tábor a „Kócos” elnevezést Szabó Ilonkáról, egy 17 éves cigánylányról kapta, akit ezen a becenéven, valamint „Cinka Pannaként” ismertek az 1956-os forradalmárok. A cigánylány négy hónapos terhesen keveredett a felkelők közé és hamar elsajátította a fegyverhasználatot és a Corvin köziek egyik vezetője lett. Szabó Ilonkát 1956. október 28-án lőttek agyon a Práter utcában. Az 1956-os forradalom és szabadságharc részvevőinek 5-8 százaléka volt cigány származású. A táborozók megismerkedtek Kiskunmajsa múltjával is és ellátogattak az elődtelepülés Mayossaszállás emlékművéhez -->

Ezek is érdekelhetik