Börtönben játszott Sziámi

Közel száz, zömében előzetes letartóztatásban lévő fogvatartott ült le székére a kecskeméti bv-intézet belső sétálóudvarán. Magas, tetején szögesdróttal körbefuttatott kerítés, rácsok a környező ablakokon, figyelő tekintetű bv-őrök: különleges helyszín egy színelőadásnak. Miként a fellépő csoport is unikum hazánkban: az 1998-ban alakult Baltazár Színház értelmi fogyatékos tagokból áll. Az Arany lépés című darabjuk főszereplője viszont vendég előadó volt, mégpedig az ismert énekes, költő, rendező, Sziget-alapító: Müller Péter Sziámi.

– Intézményünk igen zárt, hiszen előzetes letartóztatásban lévők vannak itt, akik a nap 22-23 óráját zárkájukban töltik. Ezért folyamatosan igyekszünk számukra sport-, szabadidős-és kulturális programokat szervezni. Ennek jegyében hívtuk meg a Baltazár Színházat is – nyilatkozta lapunknak Füzesi Viktor, a bv-intézet parancsnoka. Hozzátette: „lakóiknak” motivációt jelenthet a sérült színészek játéka.

– Ha látják, hogy a fogyatékos emberek milyen szépen felkészülnek egy darabra, és közönség elé kiállva azt jól elő is adják, akkor talán a fogvatartottak elgondolkoznak azon: ők is tudnának magukkal mit kezdeni, választhatnák a pozitív utat – mondta a parancsnok.

Az Arany lépés egy lecsúszott, talajvesztett és hajléktalan férfiról szól, akinek tizenkét próbát kell kiállnia, hogy újra boldog legyen. A súlyos mondanivalókat tartalmazó, elvont, ugyanakkor érzelemgazdag, rengeteg ötlettel, meglepő zenei-és táncbetéttel (volt rap és sztepp is) színesített művet a baltazárosok hiba nélkül adták elő a kánikulai melegben. Szövegfelejtés, zavar egy pillanatra sem mutatkozott. Egyszerre voltak a színészek komolyak és bájosak.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Nagy elismeréssel beszélt fogyatékos színésztársairól Müller Péter
[/caption]

– A darabot eredetileg nem börtönbe szántuk, de a szövegben rengeteg finom vagy direkt utalás van erre a környezetre. Mint például az első mondataim egyike: „a hétköznapi élet börtönéből menekülök”. Valódi emberi dilemmákról szól a mű: miként találja meg az ember a szabadságát, hogyan ütközik falakba, és züllik, aljasul le, és végül hogyan tud újra felemelkedni. Azt hiszem, az Arany lépés nagyon ide illett, és remélem, a meleg valamint az erősen elvont, költői nyelvezet ellenére is megfogta az itt ülőket, mégha egymás előtt szégyellték is ezt egy picit – mondta Müller Péter Sziámi.

A főszereplő fogyatékos színésztársairól a legnagyobb elismerés hangján beszélt. – Ötödik éve dolgozom a baltazárosokkal, és máig meg tudnak lepni. Nagyon képzettek, és egyes dolgokban ezerszer fogékonyabbak, mint a hivatásos színészek. Például sokkal könnyebben tanulnak szöveget, és különös kifejezőerejük is van. Jól érzem magam velük – köszönt el Müller Péter Sziámi.

– Le a kalappal a színészek előtt. Nemigen voltam eddig színházban, de ez az előadás színvonalasabb volt, mint amit a profiktól láttam. A mondanivalója számomra az, hogyan talál vissza egy reményvesztett ember az életbe. Valószínűleg azért is hívták el őket hozzánk, mert kicsit visszatükrözték a sorsunkat – tette hozzá az ugyancsak csalás miatt ülő Bednárik Jenő.

Hraskó István Kizökkentette őket a börtönéletből – Tetszett a darab, mert kizökkentett minket a mindennapjainkból, és úgy éreztük, hogy kint vagyunk a való életben – mondta az előadás végén a csalásért jogerősen elítélt, huszonöt hónapja büntetését töltő Kozma János.

– Le a kalappal a színészek előtt. Nemigen voltam eddig színházban, de ez az előadás színvonalasabb volt, mint amit a profiktól láttam. A mondanivalója számomra az, hogyan talál vissza egy reményvesztett ember az életbe. Valószínűleg azért is hívták el őket hozzánk, mert kicsit visszatükrözték a sorsunkat – tette hozzá az ugyancsak csalás miatt ülő Bednárik Jenő. Nagy elismeréssel beszélt fogyatékos színésztársairól Müller Péter -->