Beugrás a premier előtt

– Egymást követték a váratlan események a próbafolyamat során. A legutóbbi fordulatot Tímár Zoltán betegsége hozta, aki egy héttel a bemutató előtt influenzás lett. Sok munka van abban a nyugalomban, amelyet most érzékelünk?
– Színházban dolgozni éppen azért izgalmas, mert nálunk mindent az „itt és most” határoz meg. A váratlan helyzetek a mindennapjaink természetes részei. Talán nem is lenne életszerű, ha minden az eredeti terveknek megfelelően menne. Tímár Zoltán betegsége rosszkor jött, de szerencsére Fülöp József be tudott ugrani a helyére. Zoli akkor tér vissza a darabba, amikor a nagyobb számú bérletes előadások következnek.

– Úgy hallottuk, sok fejtörést okozott a címválasztás. Végül miért Geppetto neve került a címbe?
– Minden egyes színházi előadás - és ez különösen igaz a bábszínpadokra - adaptáció. Ahogy haladtunk a munkával, egyre világosabban láttuk, hogy mindaz, ami ebben a történetben foglalkoztat bennünket, Geppetto köré épül. Ő az alkotója, édesapja, lelkiismerete a világban bolyongó hősnek. Ezért arra gondoltunk, hogy érdekes lenne Geppetto szemén keresztül bemutatni a bábu kalandjait. A cím nagyon fontos, mert jelzi a gyerekeknek, szülőknek és a velük érkező pedagógusoknak, hogy nem az eredeti, Collodi-féle Pinnocchiot, vagy Tolsztoj Burattinojának történetét, sőt, nem is a Walt Disney-változatot látják majd, hanem egy olyan adaptációt, amely a kecskeméti bábszínházra, az itteni környezetre, színészekre épült.

– Cirókás tapasztalataink szerint a gyerekek nagyon élvezik, ha egy klasszikus történetet új szemszögből követhetnek végig. Óriási siker volt a Farkas és Piroska és a Hófehérke is. Mi ezeknek az előadásoknak a titka?
– Ha egy gyerek ismeri és szereti egy mese alaptörténetét, akkor számára izgalmas kaland végignézni, hogy vajon egy másik szereplő hogyan élte meg az eseményeket. S mindezt úgy éli meg, hogy egy pillanatig nem kérdőjeleződik meg számára az alaptörténet igazsága.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Apró Ernő és Szörényi Julcsi a darab próbáján
[/caption]

– A bemutatót azért sem lehetett elhalasztani, mert jövő héten ESZME Fesztivál lesz Budapesten, amelynek egyik alapítója. Milyen szervezet az ESZME?
– A jelentése: Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete. A célja, hogy megpróbáljuk összefogni a szabadúszó művészeket – főleg bábosokat, de vannak kötünk képzőművészek, iparművészek, zenészek. Eredeti célkitűzésünk az volt, hogy egy olyan ernyőszervezetet hozzunk létre, amely egyrészt érdekvédelmi szerepet tud vállalni, másrészt támogatja az alkotómunkát. Az élet úgy hozta, hogy az utóbbi lett a hangsúlyosabb. A fesztiválnak a Stúdió K ad otthont, március 16-ától 18-áig minden nap 3 előadást láthat a közönség.

– Kilenchónapos kislányával jött Kecskemétre, a hathetes próbaidőszakra, utána itt az ESZME Fesztivál... Fel sem merült, hogy nemet mond a kecskeméti felkérésre?
– Szeretem, ha zajlik az élet. A baba ebbe az életbe kapcsolódott be, és hatalmas mosolygásokkal, kacajokkal vár haza a próbák után.

Gepetto és bábuja

Írta: Veres András. Tervező Grosschmid Erik; zeneszerző Bakos Árpád; koreográfus: Gaál Mariann; rendező Csató Kata.

Játsszák: Apró Ernő, Fülöp József, Szabó Balázs, Szörényi Julcsi.

Rákász Judit Gepetto és bábuja Írta: Veres András. Tervező Grosschmid Erik; zeneszerző Bakos Árpád; koreográfus: Gaál Mariann; rendező Csató Kata.

Játsszák: Apró Ernő, Fülöp József, Szabó Balázs, Szörényi Julcsi.

Apró Ernő és Szörényi Julcsi a darab próbáján -->