2010.11.11. 13:12
Márton kemény telet ígér
Ma van Márton napja. Szent Márton a legnépszerűbb középkori szent. A krónikák szerint e nap a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt.
Az erdélyi pásztorok e napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte, s tavasszal az állatok kihajtására használta. A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, azok gágogásukkal elárulták. Innen a „Márton lúdja” elnevezés.
Ilyenkor vágták le a tömött libákat, úgy tartották: „aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Márton az újbor bírája – tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az újbor. Ezért is lett ez a nap a lakomák időszaka.[caption id="" align="aligncenter" width="334"]
Talán csak a libáknak nincs ínyükre a Márton-napi hagyomány
[/caption]
A Márton-napi időjárásból következtettek a télre: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Sokfelé azt tartják, a Márton- napi idő a márciusi időt mutatja. A Márton-napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából is időjárásra következtettek: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna. Sokfelé rendeztek Márton-napi bálokat, vásárokat is.
