2010.01.09. 15:31
A japán hercegnőt is elbűvölte a Kékruhás kislány
Három hétig turnézott Japánban a Ciróka Bábszínház társulata. A kecskeméti előadást megtisztelte jelenlétével a japán hercegnő, aki azóta már a magyar csokoládét is megízlelhette. A szereplésekről Kiszely Ágnes, a bábszínház igazgatója mesélt olvasóinknak.
A társulat nyolcfős csoportja december 3-án indult útnak Ferihegyről először Münchenbe, majd onnan 11 és fél órás repülőúttal Tokióba. A meghívás apropója a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok tiszteletére rendezett ifjúsági fesztivál volt, amely nyolc európai társulat részvételével zajlott három héten át.
– Hihetetlenül kedves fogadtatásban volt részünk – meséli Kiszely Ágnes. – Négy nagyvárosban léptünk fel, köztük egy igazi No színházban, ahol csak kesztyűben és zokniban lehetett a színpadra lépni. A padlót tatami gyékény borította, és a szereplők a földön térdelve sminkeltek. Abszolut megérintett bennünket ez a jó értelemben vett földközeliség.
Közel a földhöz
Japánban minden, ami fontos, közel van a földhöz: az asztal, az ágy vagy például az apró sámli, amire tisztálkodás közben ülnek. Valószínűleg nem véletlen, hogy a nemzeti ünnepek sorában a tenger napja, az idősek tiszteletének napja, a növények napja ugyanolyan jelentőséggel bírnak, mint a hivatalos állami ünnepek.
A Kékruhás kislányra esett a választás
A japán főváros, Tokió, a turné utolsó állomása volt. A fesztiváligazgató az első előadásnapon valamennyi produkciót végignézte, majd értesítette a Ciróka társulatát: rájuk esett a választás. A Kékruhás kislány története lesz az egyetlen előadás, amelyet Hisako Takamado hercegnő megtisztel jelenlétével.
– Nagyon izgatott volt mindenki, hiszen a hercegnő ritkán vállal közszereplést. Elmagyarázták, hogyan kell viselkedni, mit lehet kérdezni. Ezek után picit meglepődtünk, amikor megjelent egy kedves, vékony, kosztümös hölgy, a blézerén egy piros-fehér-zöld kitűzővel, amelyhez ugyanolyan fülbevalókat viselt. Előadás után feljött a színpadra, gratulált, és elmesélte, hogy nagyon tetszett neki a Kékruhás kislány.
Magyar csokit kapott a hercegnő
Szerencsére felkészítettek bennünket arra, hogy Japánban nagy divatja van az ajándékozásnak. Nem kis fejtörést okozott, hogy mit vihetnénk magunkkal, végül vásároltunk magyar csokoládét, amit becsomagoltunk általunk készített, a Kékruhás kislányt ábárzoló papírba. A hercegnő ezt az egyedi ajándékot kapta tőlünk, és láthatóan örült neki. Meg is kérdezte, hogy ugye magyar a csokoládé. A többi társulat persze nagyon irigykedett, hogy a hercegnő hozzánk jött el, de mi megfelelő szerénységgel viseltük a helyzetet.
Megrohanták a színpadot a gyerekek
Az ajándékozás olyannyira elterjedt Japánban, hogy a kecskeméti bábosok legnagyobb meglepetésére a közönség is megajándékozta a játszókat. Nagy csokor virágok, hatalmas doboz süteményekek érkeztek az öltözőkbe. – Sajnáltuk, hogy nem találkozhattunk személyesen az ajándékok küldőivel, de a szervezők azt mondták, hogy ez nem szokás. Igaz, a japán bábszínházakban az sem szokás, hogy a közönséget felhívják a színpadra előadás után, de azt azért minden alkalmommal megtettük. Hatalmas sikerrel: a közönség gyakorlatilag megrohanta a színpadot. Mindenki fotózni akart a Kékruhás kislánnyal.[caption id="" align="aligncenter" width="334"]
A felvétel a Tokyo Metropolitan Artban készült, ahol a kecskeméti előadást megtekintette az uralkodó család tagja, Hisako Takamado hercegnő
[/caption]
A karácsony előtti hosszú külföldi távollétet a társulat tagjai nem volt egyszerű megoldani. – Biztos, hogy mindenki másképp élte meg, hogy karácsony előtt három hétre elutazzon külföldre. Én például nehezen szántam rá magam, hogy távol legyek a családomtól. Utólag mégis azt gondolom, hogy a fogadtatás, a végtelen nyugalom és odafigyelés, amiben részünk lehetett, sokmindenért kárpótolt. Nem volt olyan helyzet, amiben ne éreztük volna, hogy ott a közösség érdeke előbb való, mint az egyéné, és bámulatos módon ezt mindenki természetesnek tekinti. Tokió nagyváros, mégsem lehet idegességet vagy agresszivitást tapasztalni. Aztán hazaindultunk, Münchenben törölték a járatunkat, várakozás, reptéri szállodában töltött éjszaka, egy csomó morcos ember, majd Ferihegyen kiderült: négyünk csomagja elveszett. De az egyenleg még így is abszolut pozitív.
„Irigylem a magyar gyerekeket.”
A Horváth Mari és Bartal Kiss Rita jegyezte Kékruhás kislány története című előadása a Danube International Children and Youth Festival 2009 elnevezésű rendezvényen szerepelt Aracs Eszter, Bor Judit és Szabó Balázs bábszínészek előadásában. A fesztivál apropója a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok jubileumi éve volt. Az eseményen két-két színház képviselte a Duna-menti országokat: Ausztriát, Magyarországot, Romániát, Bulgáriát. Négy nagyváros, Tokyo, Nagano, Sizuoka, és Niigata közönsége láthatta a produkciókat. Az előadások után kérdőíven kérdezték a közönség véleményét az alkotók. Íme néhány idézet.„Az előadás alapján úgy gondolom, nagyon izgalmas lehet az európai kultúra.”
„Irigylem az európai gyerekeket.”
„Eddig nem ismertem Picasso-t. Az előadás felkeltette érdeklődésemet alkotásai iránt.”
"Olyan volt, mint egy álom.”
„Az előadás alapján úgy gondolom, nagyon izgalmas lehet az európai kultúra.”
„Irigylem az európai gyerekeket.”
„Eddig nem ismertem Picasso-t. Az előadás felkeltette érdeklődésemet alkotásai iránt.”
"Olyan volt, mint egy álom.” A felvétel a Tokyo Metropolitan Artban készült, ahol a kecskeméti előadást megtekintette az uralkodó család tagja, Hisako Takamado hercegnő -->
