Tehernek, turistának nyitva

Több mint harminc éve pompázott utoljára eredeti szépségében a kalocsai vasútállomás. A falpingálásáról ismert épület díszítéseit 1985-ben festette újra Vén Lajosné Török Giza, a népművészet mestere és lánya, Szvétek Antalné iparművész. Margit néni a szerdai avatón meghatódott, amikor virágcsokorral is megköszönte időtálló munkájukat Bálint József, a város polgármestere. Az avatón a városvezető hangsúlyozta: nem a személyszállítás újraindítását ünneplik most, hanem azt, hogy „egy kincset visszaadtunk a városnak, a turizmusnak.”

A Vasút című lap 1985. októberi számában arról írt, hogy „az újrafestett vasútállomást sokan megnézik a hétvégeken, amikor 150-200 turista is felkeresi Kalocsát”, ahol az „állomást évtizedek óta pingálják, és nem meszelik.”
Az utolsó újrapingáláskor még ötvenhárom vasutas dolgozott Kalocsán. A személyforgalom akkor sem volt nagy, aminek oka is van. „A végállomás ezért jobb sorsra is érdemes lenne. A hat pár vonatból ugyanis egyiknek sincs rendes csatlakozása Kiskőrösön a főváros, illetve Jugoszlávia felé haladó gyorsvonatokhoz.” – számolt be 31 éve a vasutasok szaklapja.  A helyzet később sem javult: így 2007. március 4-től megszűnt a személyforgalom, de teherforgalom manapság is zajlik.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Nézze meg galériánkat is. Fotók: Tapodi Kálmán
[/caption]

Az állomás „III. osztályú várótermének” újranyitásáról idén télen kezdődtek megbeszélések a város vezetése, a szegedi székhelyű Vasúttörténeti Alapítvány, a MÁV, valamint a teherforgalmat bonyolító DB Schenker képviselői között. Utóbbi cég hozatta kiállításra alkalmas állapotba várótermet és az egyéb tereket.
A közös akarat végül érvényesült, a Vasúttörténeti Alapítvány pedig relikviákkal rakta teli a kiállítótérre alakított várótermet. Nagy József, a Vasúttörténeti Alapítvány titkára a megnyitón elmondta, hogy az archív anyagok – közöttük az állomás eredeti tervei és más korabeli írásos és tárgyi emlékek -, kihelyezésébe bevonták a Viski-múzeum szakembereit és a kalocsai fotóművészt, Viczay Lajost is.

Mondi Miklós MÁV Zrt. területi igazgatója és Gaál József, a DB Cargo Hungária Kft. üzemeltetője is örömét fejezte ki, hogy turisztikai látványosságként újra megnyithatták a vasútállomást. A teherforgalom most is jelentős a vonalon, főként azóta, hogy 2011-ben új iparvágány épült a foktői növényolajgyárhoz. A vasúti sín így a Dunáig ér, ahol teherhajó kikötő is létesült, amivel teljessé vált az ipari park infrastruktúrája.
Most mindenki abban reménykedik, hogy a megnyitott látványosság a város idegenforgalmának adhat újabb vonzerőt. Azok az idők pedig  már nem térhetnek vissza, mint amikről a szalagátvágás idején dalolt a Mezei Virágok Népdalkör: „Kalocsai vasútállomáson, három gőzös áll a negyedik vágányon…”

A környék összefogott az állomásért

A Vasúttörténeti Alapítvány titkára, Nagy József révén megtudtuk, hogy az első kalocsai állomásépületet ideiglenesen építették. Az épületet 1937-38-ban, Gábor Lajos kalocsai festőművész tervei alapján átépítették és népművészeti motívumokkal díszítették. Az építkezést Rökk Károly kalocsai építész-festőművész végezte. A résztvevők lakóhelye is mutatja, a környék összefogott a vasútállomásért. A fafaragásokat Pécsi János gombolyagi, Egyed István, Gábor Ferenc részteleki, Szabadi András szakmári, Szabadi Károly, Tóth József, Kákonyi Ignác homokmégyi parasztmesterek készítették. Az átalakítással 1938 júniusában végeztek. Az állomásépületet később vasúttörténeti műemlékké nyilvánították. A falpingálásokat Peák Pöre, özv. Matos Gergelyné, özv. Matos Sándorné, Szigeti Julis, Temesvári Sándorné homokmégyi, Ferenc Istvánné hillyei és Tóth Lászlóné szakmári pingáló asszonyok festették.

Tapodi Kálmán Nézze meg galériánkat is. Fotók: Tapodi Kálmán -->