Szilva- és szőlőpálinkából készült a legtöbb

Jó volt az idei gyümölcstermés a szeszfőzők szerint: szilva- és szőlőpálinka készült a legnagyobb mennyiségben. – Hogy mennyi pálinkát főzünk, az természetesen időjárás-, termés- és árfüggő. Amikor viszonylag kedvező árat kap a termelő a gyümölcsért, akkor jellemzően nem pálinka lesz belőle, hanem inkább ételként kerül elfogyasztásra. Most például szilva és szőlő esetén kifejezetten alacsony árak voltak, így sok gyümölcs került cefrézésre. Azonban például a kajszibarack ára idén magasabb volt, ezért kevesebb pálinka készült belőle – közölte Magony Gáspár, aki tiszaalpári szeszfőzdéjében 33 éve főz pálinkát. 

Sógora, Kis-Czakó László szintén pálinkafőzéssel foglalkozik Kiskunfélegyházán, ahol családi szeszfőzdéjük 1928 óta száll apáról fiúra. Kis-Czakó László 28 éve vette át a főzde irányítását. – Jó, illetve közepes volt az idei termés, bár nálam a főzés mennyisége nem csak ezen múlik. A termelőim 95 százaléka helyi, félegyházi lakos. Kétharmaduk pedig nyugdíjas. Az ő főzőkedvüket az igényük befolyásolja: ha maradt 40 liter pálinkájuk a kamrában, akkor nem főzetnek. Ha viszont közeleg egy nagyobb, családi rendezvény, akkor rögtön beindul a cefrézés – fejtette ki. 
Magony Gáspár tapasztalatai alapján a szilvapálinka a legkedveltebb. – Egyrészt, mert az Alföld egyik legjellemzőbb gyümölcse, mindenhol megterem. Másrészt általában alacsony az ára, és viszonylag könnyű a cefréjét elkészíteni – mondta.

Sógora közölte: az ő főzdéjében a barack és a szőlő is nagyon népszerű. – Körülbelül ötévente van jó baracktermés, úgyhogy ha terem, biztosan készül belőle pálinka is – mondta.
A szakértők kifejtették: a szeder-, málna-, földieper- és faeper pálinka igazi kuriózumnak számít, mert sokkal nagyobb odafigyelést és hozzáértést igényel a cefre elkészítése. – A ''70-es években a faeper- és szőlőtörköly pálinkák úgymond „mindenki pálinkája” voltak. Mára igazi ritkaságnak számítanak. Egyrészt kevés az eper, másrészt jellemzően ezen a vidéken borkészítéssel már nem igazán foglalkoznak, így szőlőtörköly sem gyakori. Bár manapság egyre többen kezdenek ismét rájönni, hogy mennyire finom a zamatuk, és lenne rájuk igény, de nincs kellő mennyiségű alapanyag – fogalmazott Magony Gáspár.

A szakértők szerint a hungarikum lélekmelegítő népszerűsége az évtizedek alatt mennyiségileg nem változott, a minőséget tekintve azonban átalakulás észlelhető. Kis-Czakó László tapasztalatai alapján ugyanis az emberek egyre jobb cefréket készítenek. – Meglepően tiszta cefréket hoznak: a gyümölcsöket kimagozzák, és általánosságban megnőtt az igény a valóban igényes és jó minőségű pálinkák iránt – közölte.

2015 január 1-től az otthoni pálinkafőzés több mint 4 év adómentesség után ismét adókötelessé vált, ám a szeszfőzők nem tapasztaltak kiugró változásokat a bérfőzetni szándékozók létszámát tekintve. – Picivel talán nagyobb volt a kedv 2015 előtt, hiszen majdnem féláron főztük a pálinkát, de számottevő kilengést nem tapasztaltam. Sőt akik otthon korábban megpróbálták, de nem sikerült, visszajöttek – mondta Kis-Czakó László.
– Emellett szerintem azért sem mondanak le az emberek a bérfőzetésről, mert az adó ellenére sem vált olyan drágává az előállítása, mint amekkora összegeket az éttermekben vagy a boltok polcain elkérnek érte – tette hozzá Magony Gáspár.

A pálinkafőzők egyetértettek abban, hogy otthoni körülmények között nagyon nehéz olyan minőségű pálinkát előállítani, mint amilyen a szeszfőzdékben készül. – Otthon is lehet minőséget csinálni, de nehéz: nagy szakértelem kell hozzá. Már a cefrézés is komoly odafigyelést igényel. Fokoltam olyan magánfőzésben készült pálinkát, amelynek tragédia volt a minősége. Zavaros és kék színű volt. Természetesen meg lehet tanulni a fortélyokat, de néhány év alatt. Én 28 éve tanulom. Óriási tapasztalat kell hozzá – fogalmazott a kiskunfélegyházi pálinkafőző, aki elmondása alapján ritkán iszik pálinkát, de már az illata alapján képes megállapítani a párlat minőségét.

– Mi zárt rendszerben készítjük a pálinkát. Az előírások alapján kötelező például szűrőt, kozmaolaj-leválasztót, finomítót alkalmaznunk. Ha a magánfőző bemegy egy nagyobb áruházba, és vesz egy pálinkafőző berendezést, ezeket nem kapja meg hozzá. Ahhoz, hogy olyan, természetesen rézből készült berendezést vegyen egy magánfőző, mellyel valóban kitűnő minőségű pálinkát tud előállítani, minimum 2 millió forint szükséges – mondta Magony Gáspár, aki szerint vétek rozsdamentes rendszerben pálinkát főzni. – A rozsdamentes rendszer még a tömény kénsavval sem reagál le, így egy ilyen rendszerben a párlás során a gyümölcssav belekerül a pálinkába. A réz reakcióba lép a gyenge savakkal is, így a gyümölcsök savtartalmával is, ezáltal képes lekötni azokat, így sokkal tisztább és ízletesebb pálinka állítható elő – fejtette ki.  

Regisztráció és párlatjegy kell a magánfőzéshez

2010. szeptember 27-től több mint 4 éven keresztül adómentesen lehetett pálinkát főzni: minden nagykorú, magyar állampolgár évi 50 liter 86 térfogatszázalékos gyümölcspárlatot állíthatott elő vagy önállóan, vagy bérfőzdében, adómentesen, regisztráció nélkül.
2015 január 1-től a kormány újra bevezette a szeszadót: adójegyet kell ugyanis kiváltania annak, aki magánfőzésben szeretne pálinkát előállítani. Adójegyet pedig csak az önkormányzatnál regisztrált magánfőző kaphat. Egy párlatjegy 700 forint, mely 1 liter 42 térfogatszázalékos párlat előállítására jogosít. A párlatjegyeket a vámhatóságnál kell kiváltani: egy magánszemély évente maximum 86 adójegyet válthat. A magánfőző a párlatot kizárólag a lakhelyén vagy a gyümölcsöse helyén állíthatja elő maximum 100 liter űrtartalmú desztillálóberendezésben, melyet regisztráltatnia kell a települési önkormányzatnál. A magánfőzött párlatot kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei fogyaszthatják el, azt értékesíteni nem lehet.
A befőzést végző szeszfőzdékben 50 literig lehet 50 százalékos jövedéki adókedvezménnyel bérfőzött párlatot előállítani. 50 liter fölött a teljes adómértéket meg kell fizetni. 50 liter befőzött pálinkának 50 liter 86 térfogatszázalékos gyümölcsszesz, azaz 43 hektoliterfokos bérfőzött párlat felel meg. A bérfőzető részére átadott párlat után fizetendő jövedéki adó 50 liter gyümölcsszesz mennyiségig 1670 forint/hektoliterfok, felette 3333,85 forint/hektoliterfok.