Összefognak az árvíz ellen

A városban és környékén különösen az árvizek idején lehet szükség a jól felkészült önkéntesek közreműködésére.

– Minden első és második kategóriába sorolt településen létre kell hozni mentőcsoportot. Ez a kalocsai járásban majd minden települést érint – mondta el Gödön Sándor tűzoltó ezredes, a Bács-Kiskun Megyei Polgári Védelmi Szövetség szakmai alelnöke, az önkéntes segítők számra tartott szakmai napon. A polgári védelmi felügyelő kiemelte: Kalocsát az első katasztrófavédelmi osztályba sorolták. A két fő veszélyforrás a város környékén az árvíz, illetve a nukleáris létesítmény, de gyakran a belvízzel is küzdeni kell.

Az önkéntesek elméleti felkészítést kaptak, melynek során Csóka Zoltán, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Kalocsai Szakaszmérnökség vezetője mondta el az alapvető árvízvédelmi tudnivalókat a résztvevőknek.
Mindezek után kezdődhetett Kalocsa 22 fős és Fajsz 9 fős mentőcsoportjainak a „rendszerbeállító gyakorlata”.

Egy árvízi védekezés nem egy napig tart, és amikor egy külső helyszínen kell a védekezésben segíteni, akkor szállás-, illetve pihenőhelyekre is szükség van. Így nem véletlen, hogy az önkénteseknek a sátorépítést és a sátrak berendezését is gyakorolniuk kellett. A belvízvédelmi munkák során a szivattyú a leghatásosabb eszköz. A szivattyúk telepítése, karbantartása és működtetése is része az önkéntesek munkájának, így azokat meg kellett ismerniük a résztvevőknek.

Az egyik legismertebb védekezési módszer ár-, és belvizek idején a nyúlgát építése. Minderről nem csak hallhattak a mentőszervezetek tagjai, hanem „élesben” is gyakorolhatták a homokzsákok megtöltését és kihelyezését a meszesi Duna-parton.

Mint megtudtuk: továbbra is várják – 18-65 éves korig – mindazok jelentkezését, akik önként részt kívánnak venni a települési mentőszervezetek munkájában.