Amíg lesz vevő, lesz rapsic is

A Bácshosz kezelésében lévő dunai vízterületek (Hektár)

Duna folyam 1493-1495 fkm közötti szakasza 2063

Kadia-Duna 25

Ferenc-csatorna 66

Duna folyam 1564-1520 fkm közötti szakasza 3326

Kéményesi Holt Duna ág 12

Baja Kamarás Duna 24

A paksi Duna-szakasz halászati őrzése és halgazdálkodása, a horgászrendek eddigi tapasztalatainak értékelése, megvitatása volt a téma a Bács-Kiskun megyei Horgászegyesületek Szövetsége által szervezett szakmai tanácskozáson. Előzménye, hogy idéntől meghatszorozódott a megyei horgászszövetség kezelésében lévő vízterületek száma. Februártól a Duna-folyam két szakaszán, valamint több Duna-ágon is a szövetség végzi a halgazdálkodást. A Dunán magkapott vízterületeket a Paksi HTSZ-től, valamint a Bajai Hal Kft.-től vették át.

A tanácskozásnak a Dunaföldvári Sporthorgászok Egyesületének horgásztanyája adott otthont. Halőrök, természetvédelmi őrök, vízirendészek, rendőrök, a Tolna megyei kormányhivatal halgazdálkodási referensei, szakértők, horgászati egyesületek vezetői mondták el tapasztalataikat, osztották meg a témára vonatkozó ismereteiket. A Bácshosz részéről elhangzott: idéntől több mint 6 ezer ha vízterület kezelését látják el, ezért bővült létszámuk, így már van agronómusuk, és újabb halőreik is szolgálatba álltak.

Bevezetőjében Kovács Sándor, a Bácshosz ügyvezető elnöke elmondta: nem könnyű megfelelni az elvárásoknak, de mind a horgász szövetség, mind halőrei és egyéb szakemberei készek felnőni a feladathoz. Munkájukhoz kérik mindazok segítségét, akik saját feladatellátásuk során jelen vannak a Dunán és holt ágain, illetve azok partjain.

– Az újonnan hozzánk került vizeken van mit tenni úgy a halászati őrzés, mint a haltelepítések terén. Sokan kérdezik: mikorra lehet „rendet csinálni”? A cél a minél előbb, de ha reálisan nézzük, kell 2-3 év ahhoz, hogy beálljon, és hatékonyan működjön a rendszer – mutatott rá Kovács Sándor. – Ehhez új szemlélet is kell. Például abban, hogy azok a horgászok, akik orvhalászatot észlelnek, ne az éves közgyűlésen hozakodjanak ezzel elő, hanem azon melegében értesítsék az illetékeseket.

Az állami halőri szolgálat, a vízirendészet részéről szó esett arról, hogy ma már a legtöbb horgász kiváltja az éves és a területi engedélyt. Jellemzőbb visszaélés, hogy nem írják be a fogási naplóba a kifogott nemes halakat, hanem elrejtik, vagy valakivel hazaküldik. A nagyban történő, éjszakai orvhalászat kapcsán elhangzott, hogy amíg lesz, aki megvegye a feketén kifogott halat, addig ezt a tevékenységet űzni fogják úgy a megélhetési „kishalak”, mint a bűnszövetkezeti módszerekkel működő és komoly technikai felszereléssel (csónakok, villanygép, hőkamera) rendelkező „nagyhalak”.

A NÉBIH Bács-Kiskun megyei állami halászati felügyelője, Dunai Mihály azt emelte ki, hogy a halboltok, vendéglátóhelyek, egyéb felvásárlóhelyek ellenőrzése is hatékony módszer a rapsic tevékenység visszaszorítására. Az erre irányuló ellenőrzések mindig eredményesek. Előfordult, hogy Baján és Mohácson egy időben jelentek meg az ellenőrök, akadt halbolt, amit be is zártak a szabálysértések miatt. A megyei felügyelő nyáron részt vett az országos „halkommandó” tevékenységében is. A Balaton körül vizsgálták a halak, haltermékek eredetét, úgy a vízparton, mint a vendéglátóhelyeken és kereskedelmi egységekben.

Kadia-Duna 25

Ferenc-csatorna 66

Duna folyam 1564-1520 fkm közötti szakasza 3326

Kéményesi Holt Duna ág 12

Baja Kamarás Duna 24 -->