A gyerekek mesekönyvből, a betegek plakátról ismerhetik meg a jogaikat

Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) „MesÉLJ jogosan” címmel óvodapedagógusoknak szóló 6 órás, ingyenes gyermekjogi felkészítő napot tartott csütörtökön Kecskeméten. A rendezvénynek, melyre a megye minden pontjáról érkeztek résztvevők, a Megyeháza adott otthont.

A felkészítő napot Rausch Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke és Novák Krisztina, az OBDK főigazgatója nyitotta meg. Rausch Sándor köszöntőjében kiemelte: az óvodapedagógusok mindannyian áldozatos munkát végeznek azért, hogy a rájuk bízott gyermekek egészségesen fejlődjenek, ugyanakkor fontos, hogy munkájukhoz támogatást kapjanak. A csütörtöki rendezvény is ezt a célt szolgálta.

A felkészítő napon bemutatták Az elveszett madártoll című gyermekjogi mesekönyvet is, melyből minden óvoda kapott két-két példányt. A könyvet Boldizsár Ildikó meseterapeuta írta, Lackfi Margit illusztrálta. Novák Krisztina, az OBDK főigazgatója az intézményről elmondta: lassan négy éve létezik, beteg-, idős- és gyermekjogokkal foglalkoznak.

[caption id="" align="alignleft" width="300"] Novák Krisztina, az OBDK főigazgatója
[/caption]

– Jogszabályi feladatunk elsősorban az, hogy gyermekotthonban és nevelőszülőknél élő gyermekek jogsérelmeit, panaszait kezeljük, megoldjuk és segítséget nyújtsunk. Sokat gondolkodtunk azon, hogy hogyan tudnánk elérni ezeket a kicsiket a jogaikkal kapcsolatban, hiszen egy 3-15 éves gyermek megszólítása nem könnyű feladat. Ekkor jutott eszünkbe a mese, hiszen a gyermekeknek a meséről van véleménye. Így született meg az első két mesekönyvünk. Mivel ezeknek nagyon pozitív volt a visszajelzése a gyermekotthonokból, így elhatároztuk, hogy a családban élő gyermekeknek is készítünk egy mesekönyvet, amit óvodapedagógusokat megszólítva juttatunk el a gyermekekhez – részletezte Az elveszett madártoll című gyermekjogi mesekönyv megszületésének történetét Novák Krisztina, aki hozzátette: fontos, hogy a gyerekek ne csak felsorolásszerűen ismerjék jogaikat, hanem értelmezni és helyesen használni is tudják azokat.

A mesekönyvben a jogok mellett természetesen megjelennek a kötelezettségek is, és a mesekönyv érinti az egymás iránti tisztelet, és a bántalmazás témakörét is. Novák Krisztina kiemelte: ezt a mesekönyvet nem elalvás előtt kell forgatni, Az elveszett madártoll egy beszélgetős mesekönyv, melyből a gyermekek saját maguk vonhatják le a mesék tanulságait.

Milyen jogai és kötelezettségei vannak a betegeknek?

[caption id="" align="alignright" width="300"] Pálinkás Ágnes, az OBDK kommunikációs munkatársa a beteg gyermek jogairól készült tájékoztató plakáttal
[/caption]

Hogyan és mennyit lehet a szülő kórházban ápolt gyermeke mellett, és mi a helyzet, ha látogatási tilalom van? Joga van-e a szülőnek megismerni a gyermek ellátásában közreműködő orvosok, szakápolók nevét, szakképesítését és beosztását? Mit jelent a titoktartási kötelezettség? Mennyire kell levetkőznie a páciensnek a vizsgálathoz? Melyek a beteg gyermek szülőjének kötelezettségei, illetve hogyan érvényesítheti a jogait? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik az OBDK idei plakátsorozataival. Három széria készült: egy általános tájékoztató a betegjogokról, egy másik a gyógyszertári panaszokkal kapcsolatban, míg a harmadik a beteg gyermek jogait ismerteti rajzos formában. Novák Krisztina, az OBDK főigazgatója elmondta: a plakátokat kihelyezték az összes hazai egészségügyi ellátóhelyen, így az alapellátás, a járó-és a fekvőbeteg-ellátás intézményeiben is. Hangsúlyozta, hogy a jogok mellett kötelezettségekre is felhívták a figyelmet, mert a kampányuk nemcsak a lakosságnak, hanem az egészségügyben dolgozóknak is szól, egy hatékony orvos-beteg együttműködés elindítása a cél.

Van mit javítani, hiszen tavaly országosan összesen 14500 megkeresés és észrevétel érkezett az OBDK 25 betegjogi képviselőjéhez, és idén is már 7800 (Novák Krisztina elmondta, szándékosan nem használja a panasz kifejezést). A gyermekekkel foglalkozó osztályok esetében a kapcsolattartáshoz való jog sérülése miatt érkezik a legtöbb jelzés.

A főigazgató elmondta: a látogatást nem lehet központilag szabályozni, hiszen az intézmények eltérőek, ugyanakkor mindegyik köteles jól látható helyen, mindenki számára könnyen elérhetően kifüggeszteni a házirendet (a kecskeméti megyei kórházban minden betegszobában megtalálható). Novák Krisztina hozzátette: a látogatóknak figyelemmel kell lenniük hozzátartozójuk, ismerősük betegtársaira és a kórházi dolgozók munkarendjére is. Sokszor teszik szóvá a betegek azt is, ha nyitott ajtónál látják el őket, és így sérül szeméremérzetük. Dr. Tálosi Gyula, a csecsemő- és gyermekgyógyászati osztály vezető főorvosa szerint az is gyakori, hogy a szülők előbb szeretnék hazavinni gyermeküket, mint hogy azt az állapota megengedné.