Közélet

2016.08.18. 18:50

Panaszkodtak a roma albérlőkre

Rengeteg problémát okoznak a szomszédságukba, környékükre albérletbe odaköltözött roma családok – mondta el a napokban több kecskeméti család egy képviselői fórumon. Az érintettek főként a házakat kiadó tulajdonost hibáztatják a kialakult helyzetért.

Hraskó István

Pászti András, a Hunyadiváros önkormányzati képviselője utólag bevallotta: ennyien még soha nem voltak fogadóóráján. Augusztus 3-án ugyanis közel negyvenen jelentek meg a Mátyás király iskolában. A képviselőt a kisebbfajta tömeg nem érte váratlanul, az egyik résztvevő ugyanis előre jelezte, hogy sok hunyadivárosit érint-érdekel a téma, és szeretnének hangot adni véleményüknek. De voltak panaszosok a Vacsiközből is.

A közel másfél órás, gyakorlatilag fórummá átalakult fogadóórán nem volt üresjárat, egymás után hangzottak el az igen kemény vélemények az utóbbi években a Mátyás király körút két házába, a vacsiközi Zöldkút utca egyik ingatlanába és további más helyszínekre költözött roma családokról és főbérlőjükről. A hangnem nem volt mentes az indulatoktól és az előítéletektől, de ettől még a problémák sürgős megoldásra várnak, mielőtt tovább mélyülnének a konfliktusok – talán így lehetne összegezni az elhangzottakat.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Közel negyvenen jelentek meg Pászti András hunyadivárosi képviselő fogadóóráján
[/caption]

A résztvevők hozzászólásainak közös eleme volt, hogy tudomásuk szerint a szóban forgó roma családok mind egy utánfutó-gyártással foglalkozó vállalkozó, Valkai László valamelyik ingatlanára költöztek albérlőként. Sőt, volt aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy Valkai hozta őket a Nyírségből vagy Borsodból. Elhangzott, hogy állítólag a vállalkozónak 60 ingatlanja van Kecskemét szerte. A tulajdonos egy online televízió riportjában kijelentette, hogy a romák ingyenesen laknak nála, nem fizetnek neki albérleti díjat. A fórumon ugyanakkor egy férfi határozottan állította: már többször volt szemtanúja, ahogy Valkai László megállt a Mátyás király körúton, és albérlői vitték ki neki a pénzt. A szóbeszédek szerint 20-50 ezer forintért adja ki a házakat a roma családoknak, és mint valaki tudni vélte, az ott lakó férfiak közül többen is Valkai vállalkozásában dolgoznak a lakhatásért cserébe.
Hangoskodnak, kiabálnak, veszekednek, éjszaka vagy vasárnap reggel is nagy hangerővel hallgatják a zenét, lopnak, szemetelnek, fullasztó füsttel árasztják el a környéket, megkarcolják az autók oldalát, benyitogatnak a kapuajtókon – sorolták a fogadóra résztvevői, mi a bajuk a mellettük-közelükben lakó „Valkai-albérlőkkel”.

– Elkeserítő a helyzet, stresszforrást jelent minden nap, amely teljesen rányomja a bélyegét az ember életére, egészségére – mondta el egy Mátyás király körúton lakó asszony, aki szerint ha valaki üzletszerűen foglalkozik ingatlanok bérbeadásával, felelősséggel tartozik az albérlőiért. Úgy vélte, a romáknak rendben kellene tartaniuk a házak udvarát, környékét. Azt is elkeserítőnek nevezte, hogy hiába szeretné valaki eladni a házát, a kialakult állapotok lenyomják az ingatlanok értékét. – Meg kell gondolnunk, kit merjünk elküldeni a boltba – vette át a szót egy férfi, aki szerint gyakran félelmet keltő, ahogy a romák nagy csapatban vonulnak az utcán. Mint mondta, volt, hogy benyitottak az udvarukba, de az ilyeneket nem teszik szóvá, tartva a következményektől.  „A gyerek már nagy kerülőúttal megy iskolába” – tette hozzá valaki más.

A szemetelésről is sok szó esett. Volt, aki állította, hogy hozzá szaros pelenkát dobtak át a romák, más kerítésre akasztott döglött macskáról számolt be. Az is sűrűn elhangzó észrevétel volt, hogy a tulajdonos gyakran nem elérhető, ha pedig igen, lerázza a telefonálókat, vagy kéri, hogy nevezzék meg név szerint, melyik albérlővel van a gond. Csakhogy olyan gyorsan cserélődnek és olyan sokan vannak a Valkai-házaknál, hogy a szomszédok nem is ismerik őket. Van, ahol harmincan laknak – hangoztatták a résztvevők.

A Zöldkút utcai panaszosok elmondásuk szerint két éve szenvednek a szomszédjukban élő romák életmódjától, viselkedésétől. Állítják, hogy az egyik háznál egy átalakított disznóólat is lakásnak használnak, a fűtése szabálytalanul, egy utólag hozzáépített külső kéménnyel lett megoldva, a vécé pedig pottyantós. Az utcaközösség levélben fordult a városvezetéshez, a hulladékok égetése miatt panaszt tettek a jegyzőnél, a csendháborítás miatt feljelentést a rendőrségen, de úgy látják, a hatóságok tehetetlenek, nem történik semmi érdemi változás.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Az egyik Mátyás király körúti ház udvarán. A szegénység jelei mindenhol, de az udvar nem szemetes, a gyerekek nem ápolatlanok
[/caption]

Pászti András kijelentette: az önkormányzat megtette, amit tudott.
– Nem fog tetszeni, amit mondok, de az, hogy valaki vesz egy lakást és kiadja, még nem jogellenes – mondta el a képviselő. Ugyanakkor biztosította a jelenlévőket, hogy megérti a problémáikat és hangsúlyozta, azon lesz, hogy megoldást találjon az „összetett és bonyolult helyzetben”. Megemlítette a birtokvédelem lehetőségét, a rendőrségi feljelentést, de igazából hangsúlyozta: talán a legjárhatóbb út az lenne, ha a hunyadivárosi tanácsadó testület egyik ülésére elhívnák Valkai Lászlót, és esetleg néhány albérlőt, hogy átbeszéljék a konfliktusokat, a kiváltó okokat és az együttélés módját. Kérdésére sokan jelezték, hogy részt vennének ezen az ülésen, úgyhogy várhatóak fejlemények az ügyben.

„Nincs itt sem uzsora, sem ingatlanpanama”

Az ügyben természetesen megkerestük Valkai Lászlót, aki nem zárkózott el a nyilatkozattól, és kijelentette: a jövőben szervezendő fórumra is el fog menni.
– Hogyne mennék! Miért kellene bujkálnom? Nem vagyok bűnöző, uzsorás, nincs ingatlanpanamám – jelentette ki lapunknak.
A többek között utánfutó-gyártással és gépkocsi kereskedelemmel foglalkozó Valkai László kérdésünkre határozottan cáfolta, hogy 60 ingatlanja lenne, mint ahogy az a fogadóórán elhangzott. Mint mondta, összesen tíz ingatlannal rendelkezik, ebből hatban laknak romák: kettő van a Mátyás király körúton, egy a Zöldkút utcán, három pedig a Szolnokihegyben. Kiemelte azt is, hogy a legtöbb albérlője már régóta nála lakik, egyáltalán nem cserélődnek gyorsan.

– Nem hirdettem meg ezeket a házakat, nem hoztam ide senkit Borsodból. Befogadtam ezeket kecskeméti családokat, mert miután el kellett hagyniuk az önkormányzati bérlakásokat, nem volt hova menniük. A nagycsaládos albérlőket sehol nem látják szívesen, ha meg romák, szóba se állnak velük, ez az igazság. Munkahelyet nehéz találniuk, a legtöbben segélyből élnek, néhányan közmunkán vannak, jópáran pedig nálam dolgoznak az utánfutó-üzemben. Bejelentem őket, kapnak munkaruhát, szabadságot. De elhiheti, ahol sok gyerek van – ennek a családok örülnek, mások kevésbé –, ott nagy a szegénység. Ha kitenném őket, hova mennének? A gyerekek nem tehetnek arról, hogy oda születtek! És minek cserélgetném az albérlőket? A mostani lakókat már legalább ismerem, ha újak jönnének, ők sem lennének tehetősebbek, nem változna a helyzet – mondta Valkai.
Szemetelés, hangoskodás, autók megkarcolása, lopások, beszólogatások – a képviselői fogadóórán elhangzott panaszokat mind felsoroltuk Valkai Lászlónak.

– Én nem vagyok fajgyűlölő, nem teszek kivételt, hogy roma vagy sem az albérlőm. Az egyedüli kérésem, hogy a szomszédokkal ne legyen probléma. Ezt nyilván mindenki meg is ígéri, és aztán próbáljuk betartani – mondja Valkai, aki ugyanakkor elismeri, akadnak kisebb-nagyobb súrlódások. Bár ő úgy tudja, van olyan roma albérlője, aki például levágja a szomszédnak a füvet.

– Ismerni kell ezeket a romákat, nem kell tőlük tartani. Persze az is lehet, hogy már alapból bizalmatlanok velük szemben, mert romák... Nézzen körül náluk! Békés emberek, de nyilván ők is megunják, ha állandóan szekálják, piszkálják őket. Azt nem állítom, hogy soha nem repült át egyetlen gyerekjáték se a szomszédba, nem szedtek le egy fürt szőlőt, de kérdezem, melyik nem roma gyerek nem követ el ilyet? Olyat meg soha nem láttam, hallottam, hogy bárkit megütöttek vagy megdobtak volna – folytatta Valkai. Kérdésünkre kijelentette: ha tudomására jut, hogy albérlőivel baj van, rájuk szól.

A tulajdonostól megtudtuk, albérlőivel csak szóban szerződik le. Mint szavaiból kitűnt, fix albérleti díjat nem szed, örül, ha legalább a rezsit kiegyenlítik a lakók, és nem probléma, ha valaki nem tud egy adott hónapban fizetni. 10-20 ezer forintos bérleti díjakat említett Valkai László, és azt is, hogy egyes albérlői többszázezres tartozást halmoztak fel, emiatt pedig kikapcsolták a házban az áramot, a gázt.

Nem zavarja, hogy nem fizetnek az albérlők? – vetettük fel.
– Kicsit, de túl sok lehetőségem nincs. Nyilván nem megyek oda verőlegényekkel, hogy márpedig fizessenek, és nem is teszem ki őket a házból, más úgyse segít rajtuk. Ha nincs pénzük, orvosságra adok nekik. Tudom, ha van lehetőségük, törlesztenek az adósságukból. Nincs itt semmiféle uzsora. Én ezt az egész veszteséget úgymond bevállaltam – mondta Valkai, aki hozzátette: már számtalan ellenőrzést és jópár bírságot kapott különböző hatóságoktól.

Milyenek az albérlők életkörülményei? A tulajdonos szerint nem igaz, hogy egyesek disznóólban laknak. Van olyan ház, ahol csak pottyantós a vécé, de a legtöbb helyen van vezetékes víz, fürdőszoba. A szemételszállítás díja pedig állítása szerint minden ingatlannál rendezve van, ha esetleg összegyűlne valahol nagy mennyiségű hulladék, ő maga viszi ki a szeméttelepre.

„Ha nem lehetnénk itt, utcára kerülnénk”

A fórum után egy nappal elmentem a Mátyás király körút 24. szám alatti házba. Beengedtek, a fotózás ellen sem volt kifogásuk, a kérdésekre válaszoltak. Öt család lakik itt, összesen húsz fő, köztük kilenc gyerek. Villany, gáz, víz van. A szegénység jelei mindenhol, de az udvar nem szemetes, a gyerekek nem ápolatlanok.

– Laci bácsi jólelkű, sokan példát vehetnének róla, ahogy segít a szegényeken. A kisbabámat három hetesen műtötték a szívével, utána hónapokig Pesten volt kórházban. Nem lett volna pénzünk felutazgatni hozzá, de Laci bácsira számíthattunk. Ha nem lenne, utcára kerülnénk – mondta el az egyik ott lakó asszony, Debreczeni Ilona. Nem tagadta, hogy gyakran nem tudnak fizetni a tulajdonosnak, aki már többször kiegyenlítette helyettük a borsos összegű közüzemi tartozásokat.
Megkérdeztem, milyen a viszonyuk a szomszédokkal?
– Jól elvagyunk, nincsenek zavargások, kivéve, ha a gyerekek sivalkodnak, de ők se hangosak. Mindenkivel próbálunk szót érteni, ha gond van, szólnak – mondta a kétgyermekes anya.

Címkék#Kecskemét

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!