Közélet

2015.05.31. 21:40

Más vitt garázst, tárolót

Egy kecskeméti társasház lakói azzal szembesültek, hogy felszámolás alá került a házukat építő cég, melynek tulajdonát képezte házuk egy garázsa és biciklitárolója.

Popovics Zsuzsanna

A lakástulajdonosokat hivatalosan nem értesítették arról, hogy a két helyiséget árverésre bocsátják. Az árverés lezajlott, egy vállalkozó vásárolta meg mindkettőt. A garázst 200 ezer forintért, amiért aztán 1,2 millió forintot követelt a többi tulajtól. Ez rendben van így? – fordult szerkesztőségünkhöz az egyik érintett.

Mint elmondta, ebben a garázsban vannak a lakásokat fűtő gázkazánok, azokat nem lehet máshová áttelepíteni. Az új tártulajdonos azzal állt a lakóközösség elé, hogy vagy megveszik tőle a garázst, vagy fizessenek havi 15 ezer forint bérleti díjat. A lakóközösség (51 százalékos tulajdonosi arányban) végül a vásárlás mellett döntött. Ezek után a biciklitárolót is megvételre ajánlotta annak leleményes tulajdonosa.
Lenne-e más megoldás, mint pénzt adni annak, aki spekulációs szándékkal vásárolt tulajdonrészt a társasházban – kérdezte a panaszos. Továbbá, hogy a felszámolást intéző hivatalos személy miért nem tájékoztatta a lakástulajdonosokat az árverésről, és, hogy van-e ilyen esetben elővásárlási joguk a ház társtulajdonosainak? 

Ebben az esetben sajnos nem esik egybe a jog és a lakók jogérzete – válaszolt dr. Györkis István ügyvéd. Mint kifejtette, egy társasház olyan ingatlan, melynek vannak osztatlan közös tulajdoni részei (pl. lépcsőház, udvar, stb. – ezeket a lakók közösen használják), és vannak kizárólagos tulajdoni részei (pl. lakások, garázs, stb. – ezeket pedig kizárólag azok használják, akik az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosok).
Amennyiben az elárverezett két helyiségnek a lakók sem kizárólagos tulajdonosai, sem osztatlan közös tulajdonosai nem voltak, úgy azok nagy valószínűséggel a felszámolás alá került cég kizárólagos tulajdonát képezték. A felszámoló kötelessége a cég vagyonát értékesíteni és a befolyt összeget a tartozások rendezésére fordítani. Az viszont nincs jogszabályban előírva, hogy a lakókat külön értesítse arról, hogy el kívánja adni a cég vagyonát, jelen esetben a társasház két helyiségét. Ugyanakkor, ha lelkiismeretesen járt volna el a felszámoló, akkor értesítette volna a lakókat, hiszen ez esetben – nagy valószínűséggel – több pénz is folyt volna be az árverésből (és így több hitelőzi igényt tudott volna kielégíteni). Azonban ezt a „mulasztást” jogi úton aligha lehetne számon kérni. 

– A jogszabályok ugyanakkor nem tiltják, hogy valaki „spekulációs” céllal vásároljon meg dolgokat és azt akár többszörös áron továbbadja – mutat rá a kecskeméti jogász. – Ráadásul, itt a vevő még arra is hivatkozhat, hogy elméletileg bárkinek lehetősége lett volna az árverésen magasabb árat adni a helyiségekért. A vásárló nem tehet arról, hogy a lakók nem értesültek az árverés idejéről és helyszínéről.

Mi mond az alapító okirat?

Molnár Árpád, a Kecskeméti Társasházközösségek Érdekvédelmi Egyesületének elnöke szerint, ha a társasház alapító okiratában be van jegyezve a lakástulajdonosok elővásárlási joga, úgy a felszámoló köteles lett volna tájékoztatni a cégvagyon árverezéséről a ház lakóit. Egy olyan garázst, amelyben a lakások fűtőkészülékét is elhelyezték, szerencsésebb lett volna bevenni a közös tulajdonba. A biciklitárolóra vonatkozóan is érdemes alaposan átolvasni az alapító okiratot. Amennyiben biciklitárolóként lett bejegyezve, az ellent mond annak, hogy a tároló az építtető külön tulajdonát képezi/képezte. Ilyen esetek tisztázására érdemes felkérni egy társasházi ingatlanszakértőt – javasolja Molnár Árpád.

Címkék#Kecskemét
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!