Káros a sok ülőmunka

Bár minden ötödik munkavállaló szenved mozgáshiány következtében kialakult egészségkárosodásban, csak 50 százalékuk sportol hetente – derült ki nemrég a Profession.hu felméréséből, amelyben 3000 internetezőt kérdeztek meg. A kutatásban az állásportál azt vizsgálta, hogy egy átlagos munkanap végeztével milyen gyakran fordítanak időt testmozgásra a munkavállalók, és mely demográfiai adatok befolyásolják a sportolás rendszerességét, illetve típusait.

Kiderült, a megkérdezettek mindössze fele végez rendszeresen valamilyen testmozgást, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 17 százalékponttal magasabb a sportolók aránya, mint a fizikai munkát végzőknél. Leggyakrabban a saját tulajdonú cégnél dolgozók sportolnak (59 százalék). Lakóhelyüket tekintve a fővárosiak a legfittebbek: a sportoló budapesti lakosok aránya több mint 5 százalékkal meghaladja a vidéki városokban élőkét. A 18–29 éves korosztály körében jóval népszerűbb a testmozgás, hiszen a felmérés szerint minden második fiatal felnőtt edz vagy fut.

[caption id="" align="aligncenter" width="430"] A túlóra, mellékállások és pluszmunkák miatt sokan nem tudnak időt szakítani a testmozgásra
[/caption]A válaszadóknak mindössze tizede számolt be valamilyen munkahelyi, mozgást ösztönző rendszerről. Leginkább a nagyobb méretű, 100 főnél több alkalmazottal rendelkező cégek támogatják célzottan a sportolást, leggyakrabban SZÉP-kártyával (43 százalék), illetve edzőtermi bérlettel (25 százalék). Érdekes, hogy ennek ellenére a válaszadók mindössze egyharmada jelentené ki egyértelműen, hogy munkahelyi kötelezettségei akadályoznák a sportolásban. Ugyanennyien vannak, akik számára a munkahelyükön, vagy annak közelében is biztosított valamilyen mozgáslehetőség.
A mozgáshiány következtében kialakult egészségkárosodások listáját az elhízás vezeti, de a magas vérnyomás és a gerincbántalmak is sok dolgozónak okoznak problémát.

Rengeteg baj forrása lehet az ücsörgés

Napi átlag hat óra folyamatos ülés öt évvel rövidíti meg még az egyébként aktív és látszólag fitt emberek életét is – közölték két éve amerikai kutatók. A riasztó kijelentésre magyarázatot adhat, ha megtudjuk, milyen károsító hatásai vannak a sok ücsörgésnek. Dr. Seregély Katalin, a kecskeméti megyei kórház reumatológiai szakrendelésének főorvosa elmondta: az ülés során az ágyéki gerincszakaszra sokkal nagyobb terhelés jut, mint más testhelyzetekben, ez a porckorongok korai kopásához, esetleg porckorong-sérvhez vezethet. Felléphet még térdkopás, illetve a csípő hajlított helyzetű rögzülése, mindezek az elváltozások persze nehezebbé és fájdalmasabbá teszik a mozgást, és az aktív sportolást. A számítógépen dolgozóknál a vállöv folyamatos feszült állapotban tartása, az izmok merevsége, a monitor egy adott szögben történő tartós bámulása okoz károsodást, és eredményezhet „komputer-nyakat”. Seregély Katalin hozzátette: az ülőmunka miatt könnyen kialakulhatnak keringészavarok (elsősorban agyi), és fenyegető veszély a metabolikus szindróma is, ami cukorbetegséggel, zsírháztartás-zavarral, elhízással jár és érelmeszesedéshez vezet. És akkor még nem említettük az alsó lábszárakon a visszérképződést, a trombózist, valamint a szívinfarktus és az agyi stroke nagyobb kockázatát…

A főorvosnő szerint a mindennapi sporttal meg lehetne előzni a bajokat, de „ez nem a mai magyar valóság”, hiszen sokan a munkaidő letelte után még túlóráznak, mellékállásban dolgoznak, és a pluszmunkák, valamint az otthoni, háztartási-kerti teendők mellett már nem jut idő mozgásra, bármennyire is fontos lenne. Seregély Katalin szerint már az is sokat segítene, ha az irodai munkát végzőknek naponta két-három alkalommal lehetőségük lenne felállni az asztaltól, és beiktatni egy negyedórás közös tornát.