Közélet

2015.03.09. 20:32

A verésnél is jobban fáj a virtuális bántalmazás

Felmérték az iskolai agresszió hazai helyzetét. Nem rózsás.

Popovics Zsuzsanna

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) jóvoltából zajlott országosan reprezentatív kutatás, amely az iskolai agresszió előfordulását vizsgálta az 5–8. évfolyamos korosztályra nézve. Kiderült, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban alacsonyabb a bántalmazottak aránya, mint az általános iskolák megfelelő évfolyamain. Kimutatták azt is, hogy az egyházi fenntartású iskolákban kevesebb a zaklatás áldozatául eső diák, mint az állami intézményekben.

A diákok meglepő módon nem a fizikai bántalmazást tartották a legsúlyosabbnak, hanem a virtuális térben elkövetett zaklatást – mutat rá a felmérés eredményeit összefoglaló záró tanulmány. Érdekes az is, hogy a fizikai bántalmazástípusok közül nem a testi erőszakot (verés, kényszerítés), hanem a vagyon ellen irányuló bántalmazást tartják súlyosabbnak. A tanárok a diákokhoz hasonlóan ugyancsak egy virtuális zaklatástípust, a lejárató videók megosztását tartottak a legsúlyosabbnak, a rosszindulatú posztolás ugyanakkor a pedagógusok szerint jóval kisebb gond, mint ahogy a gyerekek látják. Kiderült az is, hogy míg a tanárok többsége szerint a bántalmazás oka a diákok mássága, eltérő viselkedése, addig a tanulók szerint a bántalmazás oka nem annak alanya, hanem sokkal inkább a csoportnyomás, a megfelelési vágy.

A felmérés igazolta azt az előzetes feltevést, hogy a diákok a tanároktól komolyabb reakciót várnak el. „Kutatásunk szerint a pedagógusok még nem veszik eléggé komolyan a virtuális zaklatást, szemben a diákokkal, akik ennek szigorúbb büntetését, de több ezzel kapcsolatos beszélgetést is igényelnek, és a legsúlyosabb bántalmazástípusnak látják” – állapítják meg a tanulmánykészítők. A szülőkre vonatkozóan leírják: általában jellemző, hogy a szülők nem fogalmaznak meg konkrét szabályokat az online, telefon és számítógép használattal kapcsolatban. Nem követik a gyerekek tartalomválasztását, és közösségi oldalakon való megjelenését. A gyerekek viszont felvilágosultnak mondhatóak lehetőségeiket illetően.

Az áldozattá válás az elemzők szerint nem önmagában a külső megjelenésre (például kövérség, tájszólás, eltérő rasszjegyek), hanem sokkal inkább személyiségjegyekre, tipikus reakciómintákra és – különösen a fiúk esetében – a fizikai erőre, illetve gyengeségre vezethetők vissza. „A szorongóbb, érzékenyebb, csendesebb, visszahúzódóbb, alacsonyabb önbecsülésű, magányosabb gyermekek gyakrabban válnak áldozattá, ám abban, hogy ez milyen arányban, milyen gyakorisággal következik be, kiemelkedően fontos szerepe van az intézményi környezetnek, az iskola értékrendjének, az intézmény által közvetített elvárásoknak” – olvasható a tanulmányban.

Jó gyakorlatok egy helyen

Az eredmények publikálásával párhuzamosan megnyitották az Iskolai Konfliktus Tudásközpontot is. Az ISKON portálon az iskolai agresszióval és kezelésével kapcsolatos tudnivalókat gyűjtöttek össze. Ugyanitt megtalálhatók hazai jó gyakorlatok konfliktuskezelési programokról, módszerekről, lehetőségekről. A Tudásközpont tartalmazza azon kurrens iskolai konfliktusok felmérésére irányuló kutatás eredményeit, mely elsősorban az iskolai zaklatás/bántalmazás online, és hagyományos jelenségeit vizsgálja.

 

Címkék#oktatás

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!