Tizenhárom gyereket szült, ötöt nevel

Szerény körülmények között, egyedül neveli gyermekeit Ildikó. Az első férjétől elvált, akinek öt gyermeket szült. János volt a legidősebb, most lenne 26 éves. Öt évvel ezelőtt tragikus körülmények között elhunyt. Ildikó 25, Norbert 21, Dóra 19, Regina 16 éves. Közülük csak Regina lakik együtt vele és kisebb féltestvéreivel.

A most 45 éves asszony válása után élettársi kapcsolatot alakított ki egy helybéli férfivel, akinek nyolc gyereket szült. Dávid 13 éves, Laura 12, Nikolett 9, Noémi 7, Nóra 6, Viktor 4. Idén szeptember 2-án ikreket szült, két fiút Dominikot és Krisztiánt. Az élettársától született gyermekeket mind a lánykori vezetéknevére anyakönyvezték, mert az apa nem ismeri el őket, így nem is vette a nevére. Az ikreket, akik nyolc hónapra kis súllyal születtek, sem az anya, sem pedig az apa nem látta, mert a szülés után nevelőszülőkhöz kerültek. Ugyancsak nevelőszülők nevelik Noémit és Nórát is. A nyolc gyermek apja nem fizet gyerektartást, így csak abból a jövedelemből élnek, amit főállású anyaként kap, amihez még hozzájön a családi pótlék.

[caption id="" align="aligncenter" width="430"] A képeken Laura, Viktor, Dávid és Regina, valamint édesanyjuk
[/caption]

A 25 éves Ildikónak pék, cukrász szakmája van és tűzoltó párjával hamarosan első gyermeküket várják. Üllőn laknak, így csak ritkán látogat haza. Norbi a tanulás mellett dolgozik is Hódmezővásárhelyen, és Dóra is már önálló életet él. A házasságából született legkisebb gyerek Regina szabás-varrást tanul. Ő együtt van édesanyjával és féltestvéreivel.
– Mindig is sok gyermeket akartam, nekem ugyanis nem volt testvérem – mondja Ildikó asszony. Mindössze 93 ezer forintot kell beosztanom minden hónapban, hogy hatunknak elegendő legyen. Szerencsére most nincs hideg, de minden hónapban veszem a fát, amivel tüzelünk.
A kályhában valóban ropog a tűz és jó meleget áraszt, Ezzel az egy kályhával fűtik a három szobát, Még az előszobában is, ahol az asztal mellett beszélgetünk, is lehet érezni a kályha melegét. A konyhát és a fürdőszobát csak egy függöny választja el egymástól. Fürdéskor hősugárzóval teszik melegebbé.

– Az önkormányzattól is szoktunk kapni fát, az is sokat jelent. Mindennap főzök, mert így olcsóbban ki tudok jönni. A volt férjemmel tartom a kapcsolatot, de most Pestre jár, így csak hétvégén szokott Nyárlőrincre jönni. Ő egészen más, mint az élettársam, aki nem ismeri el a gyerekeket. Egyedül nevelem őket, a legkisebb Viktor most ment óvodába. A többiek tanulószobán írják meg a házi feladatot, és ha kell, akkor itthon még tanulják a szóbeli leckét. Szoktam őket ellenőrizni, hogy kész van-e a következő napra minden. Könyvkötést tanultam, de keveset dolgoztam a szakmában. Dávid és Laura most van kamaszkorban és néha előfordulnak velük gondok. Nem mindig végzik el, azt, amit kérek.

Regina cserfes szájú, több alkalommal is közbeszól, hogy szokott segíteni édesanyjának. A karácsonyi ajándékokat is megvásárolta már. Közösen emlékeznek vissza bátyjára, Janira, aki erőemelő volt és nagy terveket szőtt. Szeretett volna kijutni az olimpiára, de egy szerelmi csalódás miatt véget vetett életének. Jani elveszítése nagyon megviselte a családot, mert jó szándékú, csendes fiú volt, és mindenben segített.

– Szeretnék dolgozni, de nem lehet, mert Viktor nagyon anyás, három műszakot pedig egyáltalán nem tudnék vállalni – folytatja Ildikó asszony. Apukám már régen meghalt, anyukám tanyán él, testvéreim pedig nincsenek. Egyedül oldottam meg eddig is mindent. Csak saját magamra számíthatok, meg most már a nagyobb gyerekekre, de nem panaszkodom, jól megvagyunk. Szeretném a házat bepucoltatni, most erre gyűjtök. Szerény körülmények között készülünk a karácsonyra. A fenyőfát közösen díszítjük fel úgy, hogy Viktor ne lássa. Mindig nagycsaládra vágytam, a volt férjemmel is ezt terveztük, mert ő intézetben nevelkedett. Tizenhat hónapos volt, mikor az édesanyját elveszítette. A volt élettársammal már nem vagyok együtt. Szereti a gyerekeket, de még sem vette a nevére őket. Néha eljön, megnézi őket, de anyagilag nem támogat bennünket. Mindig a legszerényebb árakon veszünk ruhákat, cipőket. Szerencsére a gyerekek elfogadták, elfogadják azt, hogy mi nem tudunk új dolgokat vásárolni. Már besötétedett, mikor elbúcsúztunk. Ildikó asszony kikísér a kapuig, Viktor pedig integet. Regina, Dávid, és Laura is elköszön. Boldog karácsonyt! – mondják.

Szentirmay Tamás A képeken Laura, Viktor, Dávid és Regina, valamint édesanyjuk -->